agrarszektor.hu • 2025. október 8. 06:01
Mostanra már nyugodtan kijelenthető, hogy a drónok - sok más iparág mellett - a mezőgazdaságban egyre fontosabb eszközzé lépnek elő. A szántóföldek, az ültetvények és az állatok monitorozásán túl, a növényvédelemben még nagyobb szerepet kaphatnak, hiszen olyan helyekre is eljuthatnak, ahová a nagy és nehéz szárazföldi járművek csak nagy nehézségek vagy veszteségek árán, valamint olyan terepen is végezhetnek kijuttatási munkálatokat, amelyek egyébként csak nagy nehézségek árán lennének megközelíthetőek. Kérdés azonban, hogy a növényvédelem terén be tudják-e váltani a hozzájuk fűzött reményeket. Az ilyen módon kijuttatható szerek körének bővítése és a kijuttatás biztonságosabbá tétele azonban rengeteg kísérletet igényel - tudtuk meg a szakértőtől.
A drónok az elmúlt évek során nagy népszerűségre tettek szert, mára pedig számos ipari szektort forradalmasítottak, amit kevés technológiáról lehet elmondani. A kapcsolódó iparágak folyamatos és dinamikus fejlődése a következő évtizedekben előreláthatóan újabb magaslatokat ér el. A dinamikus fejlődés új munkakörök megjelenését hozza magával, amely a kereskedelmi és állami szektorban változást jelent idővel Európában, így Magyarországon is. Az egyik leginkább érintett terület a mezőgazdaságé, ahol az utóbbi időszakban robbanásszerű növekedés történt a drónok felhasználását illetően, legyen szó monitoringról, növényvédelemről vagy más, speciálisabb feladatok végrehajtásáról.
A drónok, vagyis pilóta nélküli járművek ötlete először a hadászati szektorban vetődött fel, amely mostanra mintegy 100 évre vezethető vissza. Az utóbbi két évtizedben viszont rohamos fejlődésnek indult eme szegmense az iparnak. Elterjedésének rohamos tempója magyarázható széleskörű felhasználási lehetőségeivel. A teljesség igénye nélkül, hobbi és profi fényképészet, légi felvételek készítése, szállítmányozás és kézbesítés, információszerzés nehezen megközelíthető helyekről, eltűnt személyek keresése, nehezen elérhető területek földrajzi feltérképezése, légi megfigyelés, viharkövetés, termőföldek megfigyelése, kultúrnövények felvételezése, öntözése, állapotának felmérése. Becslések szerint a következő évtizedben a drónpiac növekedésének 80-90%-a a mezőgazdaságból fog származni: a technológia javulásával és a költségek folyamatos csökkenésével a drónok mind szélesebb és szélesebb körben lesznek felhasználva a mezőgazdasági terülén.
Milyen előnyöket kínálnak a drónok a mezőgazdaság számára?
Borhi András, az Eurofins Agroscience Services Kft. nyugat-magyarországi GEP hatóanyag-engedélyezési kísérleteinek kísérletvezetője, szaktanácsadó és növényvédelmi drónpilóta szerint a drónok forradalmasítják a precíziós mezőgazdaságot, mivel számos olyan előnyt kínálnak, amelyek növelik a termelékenységet, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot. A multispektrális, hiperspektrális és hőkamerákkal felszerelt pilóta nélküli légi járművek nagy felbontású képeket készítenek a termények megfigyelésére, a stressz, a betegségek és a tápanyaghiány korai felismerésére. Pontos adatokat szolgáltatnak a talajállapotokról, a növények növekedési szakaszairól és a kártevőfertőzésről, lehetővé téve a hatékony szántóföldi gazdálkodást és a műtrágyák, növényvédő szerek és víz optimális alkalmazását. A szakember kifejtette, hogy
a drónok az öntözési gyakorlatok, a kártevők és betegségek elleni védekezés és a növényvédelmi permetezés javításában is segítséget nyújtanak, biztosítva az egyenletes kijuttatást és csökkentve a vegyszerfelhasználást.
Az ezen gépek által gyűjtött adatok más mezőgazdasági technológiákkal való integrálásával a gazdálkodók átfogó betekintést nyerhetnek a jobb döntéshozatalhoz. Alkalmazásuk így elősegíti a fenntarthatóságot, kíméli az erőforrásokat és csökkenti a környezeti terhelést. A technológia fejlődésével a drónok szerepe a mezőgazdaságban egyre nagyobb lesz, ami ösztönözni fogja az innovációt és megoldást jelenthet a globális élelmezésbiztonsági kihívásokra.
Fontos szerep az adatok integrációjában és elemzésében
Borhi András úgy látja, hogy a drónok adatainak más mezőgazdasági technológiákkal, például a GPS-szel és a földrajzi információs rendszerekkel (GIS) való integrálása fokozza a precíziós mezőgazdaság általános hatékonyságát. A drónok nagy mennyiségű adatot generálnak, amelyek más forrásokból származó adatokkal kombinálva átfogó képet adnak a gazdaságról. A szaktanácsadó szerint ugyanakkor a drónok egyik legfőbb előnye a precíziós mezőgazdaságban az, hogy képesek a terményeket eddig nem látott pontossággal és részletességgel megfigyelni. A multispektrális képalkotás például képes észlelni a növények egészségi állapotának szabad szemmel nem látható változásait, például a klorofillszint különbségeit, amelyek stresszre, betegségekre vagy tápanyaghiányra utalnak. A szántóföldek rendszeres átrepülésével és ezen adatok rögzítésével a gazdálkodók korán felismerhetik a problémákat, és korrekciós intézkedéseket hozhatnak, így megelőzhetik a lehetséges terméskiesést.
A drónok emellett hatékonyabb szántóföldi gazdálkodást tesznek lehetővé azáltal, hogy pontos adatokat szolgáltatnak a talajállapotokról, a növények növekedési szakaszairól és a károsító fertőzöttségéről. Ezek az adatok részletes térképek létrehozására használhatók, amelyek a műtrágyák, növényvédő szerek és víz kijuttatását optimalizálhatják. Mint mondta, a drónok által felvett adatok például segíthetnek a változó dózisú kijuttatási térképek elkészítésében, amelyek biztosítják, hogy csak ott és a megfelelő mennyiségben juttassanak ki inputokat, ahol szükséges.
Az öntözésben is segíthetnek
A vízgazdálkodás a mezőgazdaság kritikus szempontja, különösen a vízhiánnyal küzdő régiókban. A hőérzékelőkkel felszerelt drónok képesek felmérni a talaj nedvességtartalmát nagy területeken, és azonosítani az öntözést igénylő területeket. A területek háromdimenziós felvételezésére is van lehetőség, amellyel domborzati térképet alkothatunk és jellegzetességeket lehet megtalálni. Borhi András szerint ezek a megoldások lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy optimalizálják öntözési ütemterveiket és rendszereiket, biztosítva, hogy a növények a megfelelő mennyiségű vizet kapják a megfelelő időben. Mint fogalmazott,
az eredmény jobb vízfelhasználási hatékonyság, kevesebb pazarlás és nagyobb terméshozam.
Mi a helyzet a növényvédelemmel?
A drónok jelentős szerepet játszhatnak a kártevők és betegségek elleni védekezésben, mivel időben és pontosan tájékoztatnak a termelőket a kártevők jelenlétéről és a betegségek terjedéséről. A nagy felbontású képek és a fejlett érzékelők képesek a fertőzés korai jeleit észlelni, lehetővé téve a gazdálkodók számára, hogy gyors intézkedéseket tegyenek a járványok megfékezésére. Ez a korai beavatkozás döntő fontosságú a kártevők és betegségek terjedésének megakadályozásában, amelyek jelentős károkat okozhatnak a termésben és csökkenthetik a terméshozamot.
A megfigyelés és adatgyűjtés mellett a drónok a növényvédelmi permetezéshez is használhatók. A fejlett permetező drónok képesek a növényvédő szerek, gyomirtók és műtrágyák nagy pontossággal történő kijuttatására. Könnyedén navigálnak a termőföldeken, és olyan területeket is elérnek, amelyeket a hagyományos gépek nehezen tudnának megközelíteni, mondjuk erdészet. Ez a precíziós permetezés biztosítja az egyenletes kijuttatást, csökkenti a felhasznált vegyszerek mennyiségét, és növeli a dolgozók munkavédelmét, növelve ezzel a hatékonyságot és a biztonságot.
Borhi András szerint ugyanakkor a növényvédő szerek drónos kijuttatása komoly kihívásokkal jár. Már a helikopteres légi növényvédelemben is csökkentett lémennyiség van a normálhoz képest: amíg szántóföldi permetezőgéppel 200-300 liter/hektár a permetlé mennyisége általános növénytermesztés esetén, az ültetvényeknél pedig 400-1000 liter/hektár a tartomány, már a helikopteres kijuttatásnál is 50-80 literrel lehet dolgozni, addig a permeteződrónok esetében ennél sokkal drasztikusabban lecsökkentett lémennyiségről, 5-70 liter/hektárról lehet beszélni, művelési ágtól függően.
Technikai oldalról megoldható a kijuttatás, akár 5 liter/hektár mennyiséggel is, attól függően, hogy hidraulikus a rendszer, vagy kontrollált cseppképzésre képes. A különbség a kettő között az, hogy a hidraulikusnál különböző szórófejek vannak, amelyek különböző tartományokban tudnak cseppet képezni, míg azzel szemben a szabályozott cseppképzésű rendszernél a cseppméretet a termelő állítja be. Ilyenkor megvan a lehetőség arra, hogy a termelő jobban kontrollálja a kezelést és korrekten kiszámíthassa például az elsodródást.
Borhi András rámutatott, hogy bár fantasztikus az az elképzelés, hogy 5-10-20-50-70 literrel lehet kezelni a területeket a hagyományos permetezési lémennyiségek helyett, de az a probléma, hogy ezeket a gyakorlati tapasztalatokat még most gyűjti be a szakma. A készítmények, amelyek a piacon vannak, és több évtizede használatosak, nem ilyen alacsony lémennyiséggel lettek kikísérletezve a biztos hatékonyság támaszával.
Borhi András szerint megvan az esélye annak, hogy lesz olyan növényvédő szer, amit egyszerűen nem lehet majd ennyire lecsökkentett lémennyiségekkel, azaz ilyen koncentrációban kijuttatni. Azért, mert egyszerűen nem fogja tudni azt a hatékonyságot biztosítani, például a nem megfelelő fedettség miatt. Ezt természetesen kontrollált kísérletekkel lehet csak alátámasztani, és azok alapján lehet egy biztonságos és hatékony felhasználási szabályrendszert kialakítani a növényvédő szerek drónnal való kijuttatására. A szaktanácsadó arra is felhívta a figyelmet, hogy amikor permetlékeveréket készít az ember, akkor milyen kölcsönhatást fejt ki az egy vagy több komponens egymásra. Biztos, hogy nem ugyanúgy viselkednek alacsony lémennyiségbe keverve, mint a hagyományos lémennyiséggel. A hagyományos megoldáshoz képest a drónos kijuttatásnál 5-10-20-30-szoros koncentrációkülönbség is lehet, ami azt jelenti, ha valakit egy ilyen permetcsepp ér, akkor komoly mennyiségű növényvédő szer érheti. Ez pedig óriási kockázatot jelent - húzta alá a szakember.
Jelenleg azonban még meglehetősen szűk azoknak a növényvédő szereknek a köre, amelyeket ki lehet juttatni drónnal is. Ezen a téren azonban az elmúlt évekhez képest javult a helyzet, sőt, idén érdemi előrelépés volt tapasztalható, amint azt Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője korábban elmondta az Agrárszektornak. A szakember szerint a korábbinál jobb a helyzet: volt ugyanis egy kísérleti útmutató, ami olyan előírásokat tartalmazott, ami sok tagvállalat kedvét elvette az ilyen eljárások folytatásától. Kétéves kitartó és az ágazat összes szereplőjét felvonultató munkával azonban sikerült elérni, hogy ez az útmutató ésszerűsödjön kicsit. Görög Róbert elismerte, hogy
ez az év visszafogott volt a kísérletek terén, de jövőre nagyobb fellendülés várható.
Mi várható a jövőben?
Borhi András úgy látja, hogy a drónok jövője a precíziós mezőgazdaságban a dróntechnológia, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás folyamatos fejlődésével ígéretesnek tűnik. Ezek a fejlesztések várhatóan tovább fokozzák a drónok képességeit, és még inkább a modern mezőgazdasági gyakorlat szerves részévé teszik őket. Ahogy a drónok egyre megfizethetőbbé és elérhetőbbé válnak, valószínűleg egyre szélesebb körben alkalmazzák majd őket, és a precíziós mezőgazdaság előnyeit a gazdálkodók szélesebb köre, köztük a kistermelők számára is elérhetővé teszik. Ami a növényvédelmet illeti, ezek az eszközök ezen a téren is nagy segítséget jelenthetnek a gazdálkodók számára, feltéve, hogy bővül a drónnal kijuttatható készítmények köre. Ehhez azonban rengeteg kísérletet kell még elvégezni.