A szakértők szerint a kijuttatható hatóanyagok körének bővülése fokozni fogja a gazdák drónok iránti érdeklődését.
A szakértők szerint a jövőben jóformán elképzelhetetlen lesz a drónok alkalmazása nélküli mezőgazdaság.
A Nébih 2025-ben is célzott helyszíni ellenőrzésekkel támogatta a jogszerű hazai drónos növényvédelmet.
A drónok lassan a mezőgazdaság minden területére eljutnak, de a növényvédelemnél még komoly kérdőjelek vannak.
A szakértők szerint a magyar mezőgazdaság egyelőre még nem tudja maradéktalanul kihasználni a drónok nyújtotta előnyöket.
A drónok alkalmazásáról kínál egymásra épülő képzéseket a Széchenyi István Egyetem.
Növényvédelmi drónpilóták alapképzésére jogosult képzőintézmények jelentkezését várja a Nébih.
Új iránymutatás jelent meg a drónok használatával kapcsolatban, erről mindenkinek tudnia kell.
Akik e korszerű tudás megszerzésére vállalkoztak, úttörői lesznek ennek az új szakterületnek.
Már csak egyetlen akadálya van a drónos permetezés magyarországi elterjedésének.
Növényvédelmi drónpilótaképzést indít a Széchenyi István Egyetem, az ABZ Drone és a CloudIA.
Gyakorlatilag az összes akadály elhárult a drónok növényvédelem területén történő alkalmazása elől.
Egyre nagyobb a kereslet a képzett drónpilóták iránt Magyarországon a mezőgazdaságban.
Elérhető az első növényvédő szer hazánkban, mely már kijuttatható pilóta nélküli légi járművel.
Újabb akadályok hárultak el a jogszerű drónos növényvédelem elől Magyarországon.
Megnyílt a jelentkezési lehetőség a Nébih mezőgazdasági pilóta nélküli légijármű irányítói nyilvántartásába.
Először indul a Dunántúlon növényvédelmi drónpilótaképzés június 5-től a MATE keszthelyi Georgikon Campusán.
Sikeres vizsgát tettek az első növényvédelmi drónpilóták Szarvason, és már át is vehették a bizonyítványukat.
Január végén indul a növényvédelmi drónpilóta képzés Szarvason, ez nagy változásokat hozhat Magyarországon.
Az öntözésfejlesztéshez és a precíziós öntözéshez kapcsolódó központot és bemutató gazdagságot adtak át Szarvason.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
