Szedlák Levente • 2025. december 27. 06:01
Bár 2023-ra minden akadály elhárult a drónok növényvédelmi célú alkalmazása elől, 2024-ben elmaradt az áttörés a technológia mezőgazdasági felhasználását illetően. Az idei évben azonban két újabb növényvédő szer is engedélyt kapott ilyen gépekkel történő kijuttatásra, emellett beindultak a kísérletek is. Az ágazatra rálátó szakértők szerint ez a folyamat a továbbiakban fel fog gyorsulni, mert a jövőben már jóformán elképzelhetetlen lesz a drónok és más robotizált technológiák alkalmazása nélküli mezőgazdaság. Ugyan a magyar gazdák részéről nagy a nyitottság a pilóta nélküli légi járművek iránt, a digitális felkészültség terén még óriási különbségek vannak. A szakemberek szerint a kijuttatható szerek palettájának bővítése mellett a gazdák edukációja még kell ahhoz, hogy ezek a gépek teljesen beépüljenek a magyar mezőgazdaságba.
Bár Magyarország az élen jár a drónozás szabályozásában, és 2023-ra lényegében minden akadály elhárult a drónok és a dróntechnológia növényvédelemben való alkalmazása elől, a 2024-es évben nem bővült az ilyen módon kijuttatható készítmények köre, így elmaradt az áttörés a pilóta nélküli légi járművek mezőgazdasági célú bevetése terén, ahogy arról a szakértők a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián is megemlékeztek. Az ágazatra rálátó szakemberek beszéltek arról is, hogy az év végén már társadalmi egyeztetésen volt a légügyi törvény módosítása, amely további könnyítéseket jelenthet a drónozás számára, különösen az eseti légtér kijelölését illetően. Mint fogalmaztak, a jogszabályi környezetnek nagyobb rugalmasságra lenne szüksége, mivel - egy felmérés szerint - a gazdák 75%-a ezt látja a legnagyobb akadálynak a drónok elterjedése terén.
Ma már senkinek nincs kétsége afelől, hogy a drónok az iparágak, így a mezőgazdaság egyre fontosabb szereplőivé válnak. Ezért az agráregyetemek igyekeznek ezen gépek szakszerű használatát is beépíteni a képzési programjukba. Így tett a Széchenyi István Egyetem is, amely januárban egy évek óta meglévő partnerséget erősített meg a Drónkuckóval, míg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a felsőoktatási felvételi eljárás során plusz pontként is beszámítható dróntechnológiai képzést indított.
Egyre nagyobb a nyitottság a gazdák részéről
Tavaly az ABZ Innovation Kft. nyerte el a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián az Év agrárinnovációja díjat. Ludvigh Károly, a vállalkozás ügyvezetője szerint Magyarországon elég gyors ütemben zajlik permetező ipari drónok elterjedése, elképesztően kinyílt a piac. A szakember úgy látta, hogy a magyar gazdák már tisztában vannak vele, mik azok a drónok, és hogy mire képesek, emellett pedig egyre nagyobb a nyitottság erre az új technológiára. Ennek ellenére még mindig érezhető egy fajta bizalmatlanság is a drónokkal kapcsolatban, részben a technológia újdonsága, részben pedig az első idők kedvezőtlen tapasztalatai miatt.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vármegyei bontásban összefoglalta az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait. Ebből kiderült, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
Rikk István, a Drone2B értékesítési vezetője szerint Magyarországon mostanra már széleskörűen használják a drónokat a mezőgazdaságban, legyen szó növényállapot-felmérésről, monitorozásról, terület- és vadkárfelmérésről, vagy akár vadszámlálásról, de egyre jelentősebb a permetező drónok jelenléte is az ágazatban. A szakember szerint a következő időszakban tovább fog nőni a drónok szerepe, részben a döntéstámogatásban nyújtott segítségük, részben pedig a kijuttatható növényvédő szerek, illetve a növényvédő szernek nem minősülő biológiai termékek körének bővülése miatt. Mint mondta, folyamatban vannak olyan biológiai, hatékonysági és elsodródási vizsgálatok is, amelyek következő termékek esetében előkészítik ezeket az engedélyokirat-kiterjesztéseket. A dróntechnológia emellett az állatbetegségek mielőbbi felismerésében is segítheti a termelőket.
Két új szer is kijuttatási engedélyt kapott idén
Február végén egy újabb rovarölő szer, a Coragen SC 20 is drónos kijuttatási engedélyt kapott. A permetezőszer hatékonyságát a gyártó a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) útmutatójának megfelelően beállított kísérletekkel igazolta. Emellett a szintén a hatóság útmutatójában előírt elsodródási vizsgálatokkal bizonyította ökotoxikológiai és humántoxikológiai szempontból a biztonságos felhasználást. A készítmény kukorica (vetőmag-, szemes-, silókukorica), valamint csemege és pattogatni való kukorica kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. A termesztők a kukoricamoly, illetve a gyapottok-bagolylepke ellen védekezhetnek a segítségével. Márciusban pedig az Amistar Sun 325 SC gombaölő szer is megkapta a drónos kijuttatásra vonatkozó engedélyt. A készítmény napraforgó kultúrában alkalmazható drónnal történő permetezéssel. Segítségével a termesztők már a napraforgó alternáriás levél- és szárfoltosság ellen is védekezhetnek drónos kijuttatással.
A kijuttatható szerek hiánya korlátozza a drónok terjedését itthon
Folyamatosan nő a drónok elfogadottsága és alkalmazása a magyar mezőgazdaságban, és azt már senki sem vitatja, hogy a drónokkal történő monitoring sok értékes adatot tud szolgáltatni a növénytermesztéshez, ám ezen adatok feldolgozása és valódi, döntést támogató információvá transzformálása még nem mindenki számára rutinfeladat - mondta el az Agrárszektornak Csipak-Török Ágnes, a Légtér.hu Kft. egyik cégvezetője. A szakember szerint drónos növényvédelem jelenleg még a szürke zónában folyik, mert bár a jogszabályi előírások világosak és a pilótaképzés is teljes körűen szabályozott, de még mindig nagyon kevés az olyan növényvédő szer, amit szabályosan ki lehet juttatni drónnal. Csipak-Török Ágnes beszélt arról is, hogy az is mutatja a drónok jövőbeli szerepének változását, hogy idén várhatóan ismét lesz pályázati kiírás permetező drónok beszerzésére, de a szakpolitikai intézkedések is arra utalnak, hogy a jövőben mindenki a permetező drónok nagyobb arányú elterjedésére számít - tette hozzá.
Összehangolt akció az őzgidák védelmében
Májusban újab együttműködés kezdődött: az Országos Magyar Vadászati Védegylet drónszakbizottságának javaslatára idén egy hosszútávú gidamentési programot hirdettek meg a vadászatra jogosult szervezetek számára, amelynek során ezek pályázhattak monitoring drónok beszerzésére. Az akció keretében döntően az első kaszálások alkalmával, hőkamerás drón segítségével derítették fel az adott területet, és az ott esetlegesen megtalált őzgidákat a vadászok biztonságba helyezték a mára kialakult jó gyakorlat szerint. A kezdeményezéshez a Soproni Egyetem kutatói és szakemberei is csatlakoztak, és a projekt során 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg. Idén amúgy hasonló programot indított a Vadvilág-élőhelyrehabilitáló Alapítvány is az őzgidák megmentéséért.
Egyre több kísérlet zajlik a drónokkal
Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője az Agrárszektornak elmondta, hogy a drónnal kijuttatható hatóanyagok engedélyezése terén érdemi előrelépés tapasztalható idén. Mint mondta, már van jó pár olyan növényvédő szer, aminek van engedélye ilyen kijuttatásra, szóval elmondható, hogy a korábbinál jobb a helyzet. A szakember szerint az idei év még visszafogott volt a kísérletek terén, de jövőre nagyobb fellendülés várható ezen a téren is. Emellett voltak kísérletek a drónok öntözésben való felhasználását illetően. Ezekből kiderült, hogy a csatornás öntözés és a drónos öntözés nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást: a csatorna alapvízellátást biztosít, míg a drónok alkalmazásával pontosságot és célzott beavatkozást lehet elérni.
Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője szerint Magyarországon az elmúlt néhány évben nagy lendületet vett a dróntechnológia agrár alkalmazása. A szakember szerint hazánk az uniós összevetésben a középmezőnyben van: Nyugat-Európában a nagyüzemi gazdálkodás miatt gyorsabb az adaptáció, míg a régióban, például Lengyelországban vagy Romániában hasonló ütemben történik a bevezetés. Az viszont egyértelmű, hogy a gazdálkodók is sokkal nyitottabbak, mint akár 3-4 évvel ezelőtt, de a gyártók egyre fejlettebb, kifejezetten mezőgazdasági felhasználásra tervezett drónokat dobnak piacra, ami növeli a technológia hatékonyságát.
Borhi András, az Eurofins Agroscience Services Kft. nyugat-magyarországi GEP hatóanyag-engedélyezési kísérleteinek kísérletvezetője, szaktanácsadó és növényvédelmi drónpilóta szerint a drónok forradalmasítják a precíziós mezőgazdaságot, mivel számos olyan előnyt kínálnak, amelyek növelik a termelékenységet, a hatékonyságot és a fenntarthatóságot. A szakember szerint a drónok jövője a precíziós mezőgazdaságban a dróntechnológia, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás folyamatos fejlődésével ígéretesnek tűnik. Ezek a fejlesztések várhatóan tovább fokozzák a drónok képességeit, és még inkább a modern mezőgazdasági gyakorlat szerves részévé teszik őket.
A drónok a jövőben nélkülözhetetlen elemei lesznek a mezőgazdaságnak
A siófoki Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián Vejtey Zsombor, az ABZ Innovation szoftverfejlesztési menedzsere elmondta, hogy 2025-ben a magyar mezőgazdaság eljutott oda, hogy a drónok már nem új és meghökkentő gépeknek számítanak, hanem az ágazat szereplői számolnak velük és komoly elképzeléseik vannak ezekkel a gépekkel kapcsolatban. Gulyás Zoltán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növényvédelmi hatósági felügyelője, növényvédelmi mérnökszakértő szerint nem várható, hogy a jövőben gyomirtó, illetve deszikkáló szerek is megkapják az engedélyt a drónos kijuttatásra, pedig ezekre jelentős igény mutatkozik, ugyanakkor az így kijuttatható gombaölő, illetve a rovarirtó készítmények gyarapodhatnak a közeljövőben. A termésnövelő anyagok viszont minden további nélkül kijuttathatók ezekkel a gépekkel. Mucsina Stefánia, a Silvestris & Szilas növényorvosa szerint az utóbbi időben megnőtt a „kütyük” iránti érdeklődés a gazdák részéről, de arra már nincs erejük, idejük, energiájuk, hogy ezzel foglalkozzanak. Rikk István arról beszélt, hogy Magyarországon nagy különbségek vannak a gazdák digitális felkészültsége, jártassága terén. A szakember úgy vélte, hogy a dróntechnológia fejlődése nem a gépek méretében, hanem a velük elvégezhető munka minőségében fog lezajlani.
A szakemberek abban egyetértettek, hogy a jövőben jóformán elképzelhetetlen lesz a drónok és más robotizált technológiák alkalmazása nélküli mezőgazdaság. Mint mondták, a drónoknak megvan a helye, megvan a szerepe, és többszörösen bizonyítottak már. Aki pedig nem használja ki a drónokból származó előnyöket és lehetőségeket, az versenyhátrányba kerülni. A drónok alkalmazását a folyamatban levő generációváltás is segíti, a felhasználók köre is bővülni fog.