Ez a munka most nagy bajjal járhat a földeken: erre nagyon oda kell figyelni

Ez a munka most nagy bajjal járhat a földeken: erre nagyon oda kell figyelni

agrarszektor.hu
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben megfogalmazott alapelvi követelmények alapján a föld használója is köteles a vadban okozott károk megelőzése érdekében a vadállomány kíméletéről megfelelő eljárások alkalmazásával gondoskodni. Ilyen eszköz a vadriasztó lánc vagy a hanghatáson alapuló riasztó alkalmazása. 

Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!

Az első kaszálások időszaka egybeesik számos földön fészkelő madár költési, az őzek ellési időszakával. Az őzek ellése döntően az április végétől június közepéig tartó időszakban történik, ami részben egybeesik a széna és a szilázs készítéséhez szükséges kaszálások időpontjával. Az ilyenkor elfekvő pár napos, illetve pár hetes őzgidák a kaszálógépek munkavégzése miatt veszélyben lehetnek, ezért a betakarítás során szükséges a jogszabályban előírt eszközök használata - írja a NAK.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az őzgidákra a születésük utáni két-három hétben jellemző, hogy anyjukat még nem követik, a földhöz lapulva várják meg visszatértét Ezt „lapuló reflexnek” is nevezik, így védekeznek a ragadozók ellen életük ezen szakaszában, valamint a színezetük mintája is rejtőzködő - ez az életben maradásuk kulcsa. Az őzekben a menekülési reflex csak később alakul ki. Életük első heteiben minden őket érő hanghatásra, zavarásra ösztönösen lelapulnak, nem mozdulnak, még a hangos munkagépek közeledésére sem.

Az Országos Magyar Vadászkamara Vadgazdálkodási Alapjának köszönhetően számos vadászatra jogosult pályázhatott sikeresen drónok beszerzésére. Továbbá lehetőség volt ultrahangos vadriasztó berendezések beszerzésére is. Amennyiben a pályázati forrásból beszerzett ultrahangos vadvédelmi eszközöket nem a pályázó vadászatra jogosult használja a saját vadföldgazdálkodási, gyepgazdálkodási vagy növénytermesztési munkája kapcsán, átruházhatja azt a vadászterületén gazdálkodó földhasználóknak.

EZ IS ÉRDEKELHET

Javasolják, hogy a gazdálkodó értesítse a vadászatra jogosultat a tervezett kaszálás időpontjáról és helyszínéről, akkor - gyors, hőkamerás drónos felkutatást követően - a vad a szomszéd táblára szakszerűen és ideiglenesen áthelyezve biztonságba kerülhet. Mindehhez a gazdák és a vadászok közötti együttműködésre van szükség. Ebben közös munka várható a vadászati érdekvédelmi szervezetek (OMVV, OMVK), az Agrárminisztérium szakfőosztálya és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) között. A vadászatra jogosultak intézkedhetnek saját hatáskörben is a hőkamerás drón segítségével történő felkutatásról, majd a gidák mentéséről.

EZ IS ÉRDEKELHET

A madárbarát, kizáró kaszálás célja a fészkelő madarak és fiókáik védelme a kaszálás során. Ez a módszer magában foglalja a területek fokozatos, bentről kifelé haladó kaszálását (így az állatok nem szorulnak zárvány területekre), vagy a területek felosztását és szakaszos kaszálását, hogy a vadon élő állatoknak legyen idejük elmenekülni a kaszálatlan részekre. A gépek sebességének csökkentése, valamint a kaszálás megkezdése előtt zajkeltő eszközök használata (pl. hanghatáson alapuló riasztók) szintén hozzájárulhatnak a madarak elriasztásához.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?