Méregdrága hobbi lett a vadászat Magyarországon, sokan mégis kifizetik

Méregdrága hobbi lett a vadászat Magyarországon, sokan mégis kifizetik

agrarszektor.hu
A vadgazdálkodásnak elengedhetetlen részét képzi a vadászat. Bár sokan nem tudják, a vadászok nagyon fontos szerepet töltenek be a szektor egyensúlyának a fenntartásában, a vadállatok okozta mezőgazdasági kárenyhítésben is, de feladatuk az inváziós állatfajok terjeszkedésének a megakadályozása, ahogy a járványok megfékezése is. De mennyibe is kerül ténylegesen a vadászat? Mekkora összeget kell kifizetnie 2024-ban annak, aki Magyarországon el akarna ejteni egy vadállatot, vagy saját trófeát szeretne kitenni a falára?

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás lényege az, hogy fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, valamint lehetővé teszi a vadászatot, megakadályozva ezzel a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, valamint megfékezve az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. A vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások ráadásul fontos turisztikai bevételeket is generálnak Magyarországon - írta meg a HelloVidék. Egy vadásztársaság célja a vadgazdálkodási tevékenység teljes körű folytatása, a vadon élő állatok tervszerű vadgazdálkodás keretein belüli kilövése, a vadhús értékesítése, valamint egyéb vadászati szolgáltatások nyújtása.

A vadgazdálkodás feladatai alá tartozik a vadállomány és az élőhelyek védelme, valamint a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenységek is. Ezen túl a gazdálkodói érdek, valamint a vadászterületen folytatott gazdálkodási tevékenységek közötti összhang megteremtése, továbbá a védett természeti területen a természetvédelmi célok megvalósítása és a vadaszati jog szakszerű gyakorlása is. Fontos továbbá, bár a vadgazdálkodás kapcsán kevés szó esik annak nemzetgazdasági jelentőségéről. Pedig a “Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról” szóló LV/1996. (VI.16.) törvény által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vadászati szezononként vezet kimutatásokat az ágazat bevételeiről és költségeiről. A több mint 1400 vadgazdálkodási egység keretében tevékenykedő vadásztársaságoknak a vadásztatás mellett számos más bevételi forrása van, így például a vadhús vagy az élő vad értékesítése, a vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás) és kisebb mértékben az állami támogatások.

Milyen évet zárt az ágazat 2023-ban?

A trófeabírálati adatok vármegyénként a vadászati hatóság által végzett trófeabírálatok eredményein alapulnak. A 2022/2023. vadászati évben összesen 72 351 db trófeát bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részarányai a korábbi évekhez képest számottevően nem változtak. Az őzagancsok 60,3%-kal, a gímszarvas agancsok 26,9%-kal, a dámlapátok 7,1%-kal, a vadkan agyarak 3,9%-kal, és a mufloncsigák 1,8%-kal részesedtek az összes elbírált trófeából.

A külföldiek az előző vadászati évhez képest 12,3%-kal több trófeát zsákmányoltak (23 667 darab), ez azonban még így is elmarad a 2020 előtti arányoktól. Az 1990-es évtől 2019-ig 35% feletti volt a külföldi elejtések aránya. A hazai vadászok által lőtt trófeás vad száma az előző évinél 3,87%-kal volt alacsonyabb, összesen 48 684 állatot ejtettek el a magyar szakemberek. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár kiadványa szerint:

  • A 2022/2023. vadászati évben a gímszarvas és a dámszarvas terítéke tovább növekedett. Annak ellenére, hogy az évek óta tartó jelentős hasznosítástól az állományaik csökkenése vagy stabilizálódása lenne várható, a 2023. évi jelentett létszámuk tovább emelkedett. Ismételten megállapítható, hogy a gímszarvas lelövések minden korábbit meghaladó száma sem okozott csökkenést, nemhogy az állomány összeomlását okozta volna. A számok megerősítik, hogy az elmúlt évtizedben megemelt lelövések fenntartása és további növelése szükséges ahhoz, hogy a gím- és a dámszarvas létszáma és a velük összefüggő konfliktusok is csökkenjenek.
  • Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése óta kihatott a vaddisznó teríték nagyságára, a 2022/2023. vadászati évben a lelövések száma 130 ezer példányra csökkent. A 2010-2018 közötti években a jelentett létszám 100-110 ezer pld között alakult, ez a Vadgazdálkodási Adattár 2022/2023. vadászati év mennyiség a megemelt lelövések és a betegség együttes hatására 2019 óta hozzávetőleg a felére csökkent (55 847 példány). Feltéve, hogy az adatok a valós viszonyokat tükrözik, ez rámutat arra, hogy elérhető a vaddisznó állománynak a 0,5 db/km2 szintre vagy az alá való csökkentése (Nemzeti akcióterv a vaddisznó állomány szabályozásáról, összefüggésben az afrikai sertéspestis megelőzésével, ellenőrzésével és leküzdésével). Óvatosságot indokol azonban, hogy a több éve 250% körüli hasznosítási aránytól nagyobb csökkenés lenne várható. Az ASP kezelése érdekében az országos, a vadgazdálkodási tájegységi és a vadgazdálkodási egység szintű állománykezelési tervek következetes végrehajtása kivitelezhető cél. Elkerülhetetlen a vaddisznó létszámának radikális csökkentése, különösen az alföldi, mezőgazdasági területeken élő állományok felszámolása.
  • A trófeabírálati eredmények alapján a gím- és dámszarvas agancsok átlagos minősége 2010 óta nem romlott, bár az előző évhez képest az érmes trófeák száma csekély, hibahatáron belüli csökkenést mutat. Az őznél korábbi évtizedek hullámzásaihoz hasonlóan, az elmúlt években az érmes arány újra növekvő tendenciát követ. Az érmes mufloncsigák száma is növekedett. A 2018. folyamán megjelent vadgazdálkodási tájegységi tervrendeletek, a tájegységi vadgazdálkodási tervezés bevezetése az az eszköz, amivel a mennyiségi szabályozás és a minőség megőrzése biztosítható lesz a jövőben. A mennyiségi szabályozás elsőbbsége mellett a legjobb állományok esetében (gímszarvas, dámszarvas, őz) a minőség megőrzése differenciált értékelést és rugalmas szabályok bevezetését igényli. Figyelembe véve, hogy mind a gímszarvasnál, mind az őznél a kiemelkedő minőséget képviselő állományok területileg tisztán lehatárolhatóak, a felső negyed-ötöd védelmén túl, a leghatározottabb elsőbbséget kellene kapnia az egyértelműen mérhető és látható eredményekkel járó állománycsökkentésnek.
  • Az apróvadfajok létszáma és hasznosítása lényegében folyamatosan csökkent az utóbbi évtizedekben. A mezei nyúl, a fácán és a szürke fogoly becsült állománya is fogyott az előző évhez képest. A mezei nyúl és a fácán helyzetének javítása tudományosan megalapozott, érdemi lépéseket tesz szükségessé. Ennek fő feltételei a mezőgazdasági termelőkkel való együttműködés az élőhelyek megőrzése és növelése érdekében, a tényeken alapuló, alkalmazkodó vadgazdálkodás rendszerének felépítése, továbbá a ragadozók kompromisszumok nélküli szabályozása (pl. róka, borz és aranysakál) és a vaddisznó mezőgazdasági területeken való meg- vagy visszatelepülése elleni minden törvényes eszközzel való fellépés.

Ki vadászhat ma Magyarországon?

Magyarországon belföldi bérvadászaton csak érvényes vadászjeggyel, fegyvertartási engedéllyel - íjász-vadászat esetén az előírt vizsgával és íjász vadászjeggyel - rendelkező magyar állampolgár vehet részt. A visszaigazolt vadászat a szerződésben rögzített határidőben lemondható, ezen határidőn belüli lemondás esetén a szerződésben rögzített meghiúsulási kötbér fizetendő.

Trófeás vad kilövése esetén (kivéve a vadkan) a kísérő vadász által becsült trófea mérete ±15%-kal térhet el a szerződésben meghatározott trófeamérettől. A vadászvendégnek ezen az eltérésen belül kell az elejett trófeának megfelelő árat az érvényes árjegyzék szerint kifizetnie. Amennyiben a vadászvendég a szerződésben megállapodottnál nagyobb trófeájú vad elejtésére határozza el magát a vadászat közben a területen, azt írásban, egy külön nyomtatvány kitöltésével és aláírásával megteheti. Ezt a nyomtatványt a lőjegyzék mellékleteként kell kezelni. Az elszámolás alapja a mindkét fél által a vadászat és/vagy a szolgáltatás igénybevételének befejezését követően aláírt lőjegyzék. Trófeás vad (gímbika, dámbika, őzbak, muflonkos) és vadkan esetében a vadászati hatóság általi trófeabírálaton végzett mérés képezi az elszámolás alapját. A vadászati árjegyzékben szereplő vadelejtési díjak tartalmazzák a trófea kikészítésének és bírálatának a díját.

Mennyibe kerül a vadászat?

A legfrissebb vadászati árjegyzék a 2023. március 1-től a 2024-es év februárja közötti vadászévre érvényes árakat tartalmazza. A földrajzilag változatos és vadban gazdag területeken egyéni és társas vadászatokra egyaránt kínálnak lehetőséget. De milyen árakra számíthat a szezonban az, aki vadászni szeretne?

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Veszprémtől északra, a Bakony keleti vonulatában folytat magas szintű vadgazdálkodási tevékenységet. Üzemi vadászterülete hazánk egyik legjobban kezelt területe, amely 17 000 hektáron terül el. Az erdőgazdaság kizárólag állami tulajdonú, katonai területtel is rendelkező részvénytársaság. Értékes bükk- és cserállomány jellemző a 70 százalékban erdősült területre, melyen Magyarország öt nagyvadfaja közül a gímszarvas, a vaddisznó, a muflon és az őz is megtalálható. A vadászterület zavarása minimális, az erdőgazdálkodási munkák és egyéb tevékenységek összhangban vannak a vadgazdálkodás elvárásaival. A területen - a vadkárelhárító és állományszabályozó vadászatokat kivéve - kizárólag vendégvadásztatás folyik, amely biztosítja a vadászterület zavartalanságát. Jó gímállománnyal rendelkezünk, a muflon kosok átlagos csigahossza pedig 70-90 cm közötti. Szabadterületes vaddisznóhajtásaink évek óta keresettek a vendégvadászok körében. A vadászok elszállásolását alsóperei vadászházukban biztosítják, és a ház vadászatainak találkozási helye is.

A NEFAG. Zrt.-nél az Alföld klasszikusan vadászható apróvadfajaival, mintegy 5 ezer hektáros területen gazdálkodnak a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Karcag - Apavárán. Nagyvad vonatkozásában a Pest megye délkeleti részén elhelyezkedő, - Szász-Coburg Ágoston által 1853-ban dámmal betelepített -, Pusztavacs-Mikebuda 10 292 hektáros, illetve Nagykőrős-Csemő 2595 hektáros területen tevékenykedünk. A minőség és a mennyiség tekintetében egyaránt a hosszú távon fenntartható vadgazdálkodás jegyében végzik munkájukat. Ennek szellemében évente mintegy 1000 db dámot, 250 db őzet, 250 db vaddisznót hasznosítanak. Apróvadterítékük éves nagyságrendje a 2000 db fácán, a 2000-2500 db réce és a 100-200 db mezei nyúl elejtéséből összegződik.

A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. összesen mintegy 59 ezer hektár földrajzilag változatos és vadban gazdag vadászterületen gazdálkodik. A jellemzően nagyvadas területeinken gím- és dámszarvas, őz, muflon elejtésére, valamint vaddisznó egyéni és társas vadászatára egyaránt kínálunk lehetőséget. Kiemelkedően jó a muflonkos trófeák és a terelővadászatok minősége. Vadászatra érkező, valamint pihenésre vágyó vendégeink 6 vadászterület 5 vendégház közül választhatják ki az igényeiknek legmegfelelőbbet. Felhívjuk vadászvendégeink szíves figyelmét arra, hogy a vadászat lekötése a Bakonyerdő Zrt. erdészeteinél előzetes egyeztetéssel személyesen vagy írásban történhet. Bérvadászatot csak érvényes vadászjeggyel, fegyvertartási engedéllyel rendelkező vadász vehet igénybe. A bérvadászati szerződés aláírását követően a szerződésben feltüntetett előleget az előlegszámla számára való hivatkozással a megadott számlaszámra kérjük átutalni. 15 nappal a vadászat megkezdése előtt történő lemondás esetén vendégvadász köteles az addig felmerülő költségeket megtéríteni. Trófeás vad esetében a rögzített és ténylegesen elejtett vad trófeamérete között +/- 15% eltérés megengedett.

Mit kell tudni a hazai vadállományról?

A gímszarvas jelentett állománya 2022. tavaszán 122 400 példány volt, ami 4,09%-kal volt több, mint a 2021. évi tavaszán (117 591 pld). A 2022/2023. vadászati évben 81 141 példány gímszarvas került terítékre, amely 6,40% növekedés az előző évhez képest (76 263 pld). A jelentett gímszarvas létszám 2023. tavaszán 128 151 példány volt, azaz 4,70%-kal több az előző évinél (122 400 pld). A teríték elmúlt években történt megemelése nem okozta az állomány érdemi vagy látható csökkenését, a magas hasznosítási arány (66,29%) pedig azt jelzi, hogy az állomány tényleges létszáma is sokkal nagyobb (akár 250-300 ezer) lehet a jelentésekben szereplőnél. A 2022/2023. vadászati évben 19 489 db szarvasagancsot bíráltak, amik 34,2%-a volt érmes (6 668 db). Közülük 703 arany-, 2 285 ezüst- és 3 680 bronzérmes volt. A fiatal korosztály ebben a vadgazdálkodási évben is a teríték több mint felét tette ki (51,6%).

A dámszarvas jelentett állománya 2022. tavaszán 42 344 példány volt, amely a 2021. évi tavaszi állománynál (40 035 pld) 5,77%-kal több volt. A 2022/2023. vadászati évben 20 638 dám került terítékre, ami 7,26%-kal több az előző évinél (19 242 pld). A jelentett létszám 2023. tavaszán 45 953 példány volt, amely 8,52% növekedést jelent (42 344 pld). A teríték növelése és a magas hasznosítási arány (48,74%) sem okozta az állomány csökkenését és a dámszarvasnál ugyancsak feltételezhető a jelentettnél nagyobb számú tényleges állomány. A2022/2023. vadászati évben 5 115 db dámagancsot bíráltak, amelyekből 1 952 volt érmes (38,2%). Az érmesek közül 767 arany-, 619 ezüst- és 566 bronzérmes volt. A fiatal korosztály a teríték 30,4%-át tette ki.

Az őz jelentett létszáma 2022. tavaszán 379 104 példány volt, amely 1,30%-kal több a 2021. évi tavaszi állománynál (374 241 pld). A 2022/2023. vadászati évben 109 423 példány őzet lőttek, amely 1,95%-os csökkenést jelent az előző évi terítékhez képest (111 601 pld). A jelentett őzlétszám 2023. tavaszán 369 326 példány volt (-2,58%). Az elmúlt 10 vadászati évben az őzállomány hasznosítása meghaladta a korábban elképzelhetetlen százezres terítéket. A nyolcvanas-kilencvenes évekhez képest ma háromszor több őzet lőnek anélkül, hogy ez az állomány fogyását okozná. Figyelembe véve az őzhús magas értékét, ez a növekedés a vadgazdálkodók számára jelentős bevételi forrás az alföldi, apróvadas területeken. A 2022/2023. vadászati évben 43 595 db őzagancsot bíráltak, ebből 4 281 volt érmes (9,8%). Az érmesek közül 687 arany-, 1 476 ezüst- és 2 118 bronzérmes volt.

A muflon jelentett állománya 2022. tavaszán 12 995 példány volt, amely 10,91%-kal több, mint a 2021. évi tavaszi állomány (11 717 pld). A 2022/2023. vadászati évben 3 897 muflont lőttek, ami 5,78%-kal kevesebb az előző évhez képest (4 136 pld). A jelentett muflonlétszám Vadgazdálkodási Adattár 2022/2023. vadászati év 2023. tavaszán 12 750 példány volt, ez 1,89%-os állománycsökkenést jelez az előző évhez képest (12 995 pld). A 2022/2023. vadászati évben 1 319 db mufloncsigát bíráltak, melyekből 673 volt érmes (51,0%). Az érmesek közül 169 arany-, 214 ezüst- és 290 bronzérmes volt.

A vaddisznó jelentett állománya 2022. tavaszán 58 923 pld volt, amely 8,63%-kal volt kevesebb a 2021. évi tavaszi állománynál (64 488 pld). A 2022/2023. vadászati évben a vaddisznó terítéke 130 170 példány volt, amely 19,28%-kal kevesebb az előző évinél (161 270 pld). A jelentett vaddisznólétszám 2023. tavaszán 55 847 példány volt, ami további 5,22%-os csökkenést jelez az előző évi adathoz képest (58 923 pld). A vaddisznó korábban szinte az egész országban tartósan fordult elő, és a hasznosítás növelése legfeljebb a létszám növekedésének megállítására volt elég. A hasznosítás és a jelentett létszám térképei mutatják, hogy az Északiközéphegységben és a Tiszántúlon az állomány az elmúlt években jelentősen csökkent. Az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenése és terjedése az országos és a vadgazdálkodási tájegységi szintű állománykezelési stratégiák új alapokra helyezését tette szükségessé. Elkerülhetetlen feladat a vaddisznó létszám jelentős és tartós csökkentése, helyenként teljes felszámolása. A 2022/2023. vadászati évben 2 833 vadkan agyarait bírálták, melyekből 1 095 volt érmes (38,7%). Az érmesek közül 146 arany-, 313 ezüst- és 636 bronzérmes volt.

A szikaszarvas a vadgazdálkodók jelentése alapján kizárólag zárt területen fordul elő. 2023. tavaszán becsült létszáma 84 példány volt (–18,45%). A 2022/2023. vadászati évben 20 példányt ejtettek el.

A mezei nyúl jelentett állománya 2022. tavaszán 497 684 példány volt, amely 2,91%-kal volt több a 2021. évi tavaszi állománynál (483 627 pld). A 2022/2023. vadászati évben 85 208 mezei nyúl került terítékre (-12,10%) és 13 180 példányt fogtak be (-41,59%). Az előző évhez képest a mezei nyúl hasznosítása 17,67%-kal (98 388 pld) csökkent. A hasznosított létszámon belül 2022-ben növekedett a lelövés aránya (81,12%-ról 86,60%-ra) és csökkent a befogás részesedése. A jelentett létszám 2023. tavaszán 473 971 példány volt (-4,77%).

A fácán jelentett állománya 2022. tavaszán 575 859 példány volt, amely 38 477 példánnyal kevesebb (-6,26%) volt a 2021. évi tavaszi állománynál (614 336 pld). A 2022/2023. vadászati évben csökkent a fácán vadászati célú kibocsátás mennyisége (485 574 pld, -12,85%), valamint a teríték is (376 624 pld, -12,40%). A fácán jelentett létszáma 2023. tavaszán 520 397 példány volt, ami az előző évhez képest 9,63%-os csökkenés.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?