Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
A svéd kormány jelentős lépésre szánta el magát a farkaspopuláció szabályozása érdekében.
Szeptemberben először találkoztak a szakemberek a fehérhátú fakopáncs országos védelmének egységesítéséért.
Az ausztrál kormány jelentős összeget különít el a madárinfluenza elleni védekezésre, pedig a kór még nem érte el az országot.
Jelentős károkat okoznak a tolvajok a gyümölcsültetvényeken, nehéz ellenük fellépni.
A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet határozza meg az egyes biztonsági osztályok esetében alkalmazandó konkrét védelmi intézkedéseket.
800 centiméter felett van a Duna vízállása Budapestnél, de a tetőzés még csak holnap várható.
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum és kiemelt figyelmet érdemel.
Itt a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi a kormánynak saját hatáskörben a hatósági jogkörök áttelepítését.
Speciális intézkedésekkel óvják a nőstény egyedekből és kölykeikből álló kolóniát a veszprémi várnegyedben.
Az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nemcsak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is.
A kalászosokban a vetésfehérítő elleni védekezés folyamatos kihívások elé állíthatja a termelőket.
Egyre komolyabb problémákat okoznak a nagyragadozók Európában és ez alól ma már Magyarország sem teljesen kivétel.
A 19. századig a magyar halászat nagy hagyományokkal rendelkező, különleges ágazatát jelentette a „csíkászat”.
Az MME a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve megrendezi az Országos Sasszinkront.
A Bizottság a farkasok nemzetközi státuszát szigorúan védettről védettre módosítanák.
A patkányok távol tartására a mai napig semmilyen tökéletes készítmény, eszköz, házi módszer nem áll rendelkezésre, célravezetőbb megoldás a megelőzés.
Ventilátorokkal és hűsítő zuhannyal segítik a szarvasmarhákat a rendkívüli hőség elviselésében.
Az utóbbi húsz évben a fecskék fele eltűnt Magyarországról, tavasszal kiemelten fontos a védelmük!
Újra napirenden a vízgazdálkodási törvény módosítása.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.