Szedlák Levente • 2026. szeptember 17. 06:03
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
Bár a tarlóhántás szerepe továbbra is jelentős a magyar mezőgazdaságban, a klímaváltozás okozta extrém szárazság hatására a termelők a hagyományos megoldások helyett egyre inkább az alternatív talajművelési módok felé irányulnak. Ez a beruházásokon is meglátszik, a mezőgazdsági gépgyártók és gépforgalmazók elmondása szerint jócskán visszaesett a kereslet a hagyományos talajművelő gépek iránt, és egyre többen választják a sekély és ultrasekély művelést lehetővé tevő eszközöket, sőt, sokan vannak, akik az új gépek vásárlása helyett inkább a meglevőket módosítják úgy, hogy alkalmazkodni tudjanak a megváltozó körülményekhez.
Az Agrárszektor legfrissebb körképében Forró Péter, az AGROTEC Magyarország Kft. termékmenedzsere, Horváth Bence, a Busa Bt. gép-értékesítési vezetője és fejlesztőmérnöke, valamint Tolnai Péter, a Väderstad magyarországi értékesítési és kereskedelmi vezetője osztotta meg gondolatait a tarlóhántás eszközeinek piacával és várható jövőjével kapcsolatban.
Forró Péter: Már néhány éve gyengébb a kereslet a tarlóhántás eszközei iránt, és ez idén se változott
Forró Péter kérdésünkre elmondta, hogy a vállalatuknál a tarlóhántásnál főleg a rövidtárcsák, a szántóföldi kultivátorok, illetve a kicsit kombinátor jellegű, de jóval erősebb kapával szerelt eszközök, amelyeket forgalmaznak. Ám ezeknél a gépeknél az elmúlt évekhez hasonlóan elég visszafogott a kereslet. Nem nulla, de az 5 évvel ezelőtti szintet nézve képest jelenleg jóval kisebb az érdeklődés a tarlóhántás eszközei iránt – tette hozzá a szakember. Az AGROTEC Magyarország Kft. termékmenedzsere a keresleti várakozásokat illetően úgy fogalmazott,
mivel az elmúlt két-három évben alábbhagyott a talajművelő eszközök iránt a keresettség, így a jelenlegi helyzet nem ért minket meglepetésként.
Ami az újdonságokat illeti, Forró Péter elmondta, hogy az általuk forgalmazott Pöttinger grúbereknél, vagyis szántóföldi kultivátor családnál a következő évben jön majd egy nagyobb újítás, ám ennek a pontos specifikációi egyelőre még nem ismertek. Ez csak az év vége felé fog kiderülni, az új árjegyzék megjelenésével. Újdonság továbbá, hogy amíg a cégük által forgalmazott legnagyobb rövidtárcsa munkaszélessége eddig 10 méteres volt, most a gyártó elkészítette a 12 méteres változatot, így gyakorlatilag 3-12 méter között tudnak rövidtárcsát ajánlani az érdeklődőknek.
Horváth Bence: A korábban népszerű gépek helyett egyre inkább az alternatív megoldásokra van kereslet a gazdák részéről
Horváth Bence a tarlóhántás eszközeinek forgalmával kapcsolatban szintén úgy fogalmazott, hogy elég nagy problémák vannak a piacon. Mint mondta, a gazdák a megszokott eszközök helyett inkább az alternatív megoldásokat keresik, így azokból lehet értékesíteni. A szakember hozzátette,
a Busa Bt. próbál ezekre a felmerülő piaci igényekre megfelelően reagálni és olyan gépeket kínálni, amelyek aktuális igényeket fednek le.
Az újdonságokat illetően a cég fejlesztőmérnöke elárulta, hogy korábban már előálltak ultrasekély tarlóhántó gépekkel, amelyekre most igény van, és most azokkal próbálnak előrelépni. A nagykapás sekély tarlóhántó gépük képes arra, hogy sekélyen átvágja az egész tarlófelszínt, és az elrendezéséből adódóan lényegesen költséghatékonyabb megoldást jelenthet a gazdáknak. Horváth Bence beszélt arról is, hogy ezzel a paralelfüggesztéses szerkezettel olyan eredményeket tudnak felmutatni, amelyekre korábban csak jóval nagyobb gépekkel lehetett elérni, ugyanakkor azoknál jóval kedvezőbb áron.
Tolnai Péter: Kevesebb új gépet vásárolnak a magyar gazdák, inkább a meglevőket módosítják
Tolnai Péter elmondta, hogy az idei száraz évben - a kalászosokat nézve - azt lehet mondani, hogy még sose volt ennyi hántatlan tarló. Ennek több oka is van: tarlóhántást jellemzően a következő vetemény elé szoktak készíteni, illetve elsődlegesen azért szokták végrehajtani, hogy az elszórt magokat, illetve gyomnövényeket kikelesszék. De a jelenlegi száraz viszonyok között azonban sok esetben hiába is művelnének sekélyen a termelők, a felső talajréteg gyakorlatilag annyira ki van száradva, hogy nem lehet kikeleszteni a gyomokat - közölte a szakember. A Väderstad magyarországi értékesítési és kereskedelmi vezetője beszélt arról is, hogy sok esetben a gabonatarlót zúzták, és takarásként rajta hagyták a felszínen, ezért nem nagyon bolygatták utána az adott földeket. Ha valaki tarlóhántást végzett, akkor viszont törekedett a lehető legsekélyebb talajmunkára. Ez a géppiacon is meglátszott, csökkent a tarlóhántás eszközei iránt a kereslet, a termelők kevésbé vásároltak új eszközöket, inkább a meglévőket igyekezték úgy módosítani, hogy sekélyebben tudjanak dolgozni. Tolnai Péter a keresleti várakozások kapcsán elmondta. a géppiacot alapjában véve az határozza meg, hogy milyen a gazdasági környezet. Ezt pedig - elsősorban a bevételi oldalról - az az extrém aszály határozza meg, ami az ország egyes részeit már évek óta sújtja. Ez erősen befolyásolja a termelők bevételeit, és nem kedvez a gépberuházásoknak sem.
Az újdonságokat illetően a szakember kifejtette, hogy a Väderstad a tárcsás talajművelőinél bemutatott egy olyan háromsoros kialakítást, ami a gépcsalád két modelljéhez is rendelhető, és utólagosan is felszerelhető. Ezen kívül évek óta forgalmaznak olyan ultrasekély művelő lapokat, sőt, ezt igazából ők hozták be elsőként a piacra. Mint fogalmazott,
ez iránt a kereslet élénkebb, sokan vannak, akik a meglévő gépüket egy új eszközzel szerelik fel, vagy új lappal szerelik fel. A fentebb említett gépcsaládnál pedig van lehetőség egy harmadik sortárcsának vagy egy plusz aprító késnek a felszerelésére a meglevő modelleknél is.
Visszaszorulóban a hagyományos talajművelés, előretörnek az alternatívák
Az elmúlt években tapasztalt extrém száraz, csapadékhiányos időjárás - a klímaváltozás közvetlen következménye -, a termőtalajok állapotának romlása, valamint az inputanyagok árainak hektikus változása miatt Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív talajművelési gyakorlatok. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora korábban úgy fogalmazott, hogy még ő is úgy tanulta és úgy is tanította hosszú éveken keresztül, hogy a gabonafélék betakarítása után azonnal el kell végezni a tarlóhántást. A jelenlegi klímaviszonyok között azonban ez már nem érvényes - mondta, hozzátéve, hogy ehelyett hosszú, magas tarlót kell hagyni, a tarlóhántást az aszályos időszakokban el kell hagyni, hiszen azzal csak tovább nő a vízveszteség. A szakember szerint
át kell írni a tankönyveket, át kell írni a gazdálkodási stratégiákat és a társadalom minden szegmensében, a gazdálkodói és a döntéshozói oldalon is tudatformálásra és szemléletváltásra van szükség ahhoz, hogy elfogadjuk, hogy 20-30-40 évvel ezelőtti módszereket sablonszerűen ma már nem alkalmazhatunk a mezőgazdaságban.
Hasonlóan látta a helyzetet Umenhoffer Péter, a Bio-Nat Kft. cégvezetője is, aki szerint az elmúlt évtizedekben a tápanyagutánpótlás sok esetben leegyszerűsödött egy képletre: kijuttatni azt, ami „hiányzik”. Ez rövid távon működött is, azonban közben a talajaink állapota fokozatosan romlott és elvesztette természetes tápanyagszolgáltató képességét. A szakember az Agrárszektor Metszet rovatában kifejtette, hogy a szármaradványokra a mezőgazdaságban sokáig melléktermékként tekintettek, pedig ezek valójában jelentős tápanyagraktárt jelentenek. Egy átlagos, 5 tonna/hektár termésátlagú őszi búza esetében például a szármaradványokban lévő makroelemek mennyisége már önmagában is számottevő. Megfelelő körülmények között - például cellulózbontó mikroorganizmusok közreműködésével - pedig ezeknek akár 60-80%-a is feltárható és a talajba visszajuttatható lenne, méghozzá oly módon, hogy ez a növényeink számára közvetlenül felvehető.
Ez pedig a jelenlegi inputárak mellett hektáronként megközelítőleg 55-65 ezer forint értékű tápanyagnak felel meg, amely egyébként a területen maradna, de hasznosítás nélkül
- mutatott rá Umenhoffer Péter.
Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezetője az AXIÁL Kft. Alap a talaj című szarvasi rendezvényén pedig arról beszélt, hogy a jövő a regeneratív gazdálkodásban és a talaj holisztikus szemléletű javításában rejlik, aminek kulcsa a vízmegtartó képesség növelése, a célzott mikrobiológiai beavatkozások alkalmazása, valamint a szármaradványok tápanyagként történő hasznosítása. A sikeres alkalmazkodás alapja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak együttes kezelése. A jövő útja a regeneratív gazdálkodás, amely holisztikus szemléletet követve nem csupán egyes elemeket, hanem a teljes rendszert és annak környezeti tényezőit vizsgálja. Bár sokan kizárólag a bolygatás nélküli, direktvetéses (no-till) talajműveléssel azonosítják ezt az irányzatot, ez valójában csak az egyik lehetséges eszköze a rendszernek. A valódi cél a talaj megújítása, aminek köszönhetően javul annak vízmegtartó és tápanyag-szolgáltató képessége, művelhetősége, valamint hőgazdálkodása. Ehhez elengedhetetlen az adott talajtípusnak megfelelő művelési mód kiválasztása, a műtrágyák és vegyszerek használatának mérséklése, illetve a talaj mikrobiológiai aktivitásának növelése.