Az afrikai harcsa a sugarasúszójú halak osztályának a harcsaalakúak rendjébe, ezen belül a zacskósharcsafélék családjába tartozik. Itthon csak nyáron telepítik, mert télen elpusztulnak.
Az afrikai harcsa jellemzői és előfordulás
Az afrikai harcsa megtalálható Afrika összes vizében és a Közel-Keleten is. Az 1980-as években, ezt a halat a Föld majdnem minden országába betelepítették, köztük Brazíliába, Vietnámba és Indiába is. A betelepítés célja a halászható halállományok növelése volt, olyan helyeken, amelyeken egyéb halfajok nem képesek megélni.
Az afrikai harcsa megél az édesvizű tavakban, folyókban, mocsarakban, sőt még a szennyvíztisztítókban és a kanálisokban is. Az 1980-as években került az országba, kifejezetten gazdasági célból. Inváziós halfaj nem lett belőle, nem vészeli át a hazai teleket nem vészeli át. Az afrikai harcsa teste nagy és angolnaszerű. Hátrésze általában sötétszürke, melyen fekete mintázat lehet, a hasi része pedig fehéres. Gyorsan növekszik, és szinte mindent megeszik.
A kifejlett afrikai harcsa kb. 1-1,5 méter hosszú. A hal teste karcsú; feje csontos és lapos, fején széles száj van, melyen 4 pár bajuszszál található. Az úszóhólyag mellett toll alakú, szivacsos képződmények alakultak ki, amik lehetővé teszik, hogy a hal képes legyen további levegőt raktározni. Tüskéi csak a mellúszóinak vannak. Az afrikai harcsa a többi harcsához hasonlóan éjjeli életmódot folytat. Dögevő és vadászó állat is egyben, mivel igen széles a szája, képes felfalni nagyobb zsákmányállatokat is. Igen szívós fajta, a nagyon sáros pocsolyákban is megél. Meglepő lehet, de az afrikai harcsa képes morgó hangot kiadni.
Egy brazil horgász élete első maconkai fogásával rögtön a tó rekordlistájának 21. helyére került, miután egy kétméteres harcsát akasztott horogra.
Hatalmas, 237 centiméter hosszú és megközelítőleg 90 kilós harcsát fogott Bóna István a Palotási-víztározón.
Kényszerlehalászást végeztek Tácon, amelynek során mintegy 6 tonna pontyot helyeztek át.
Országos összefogás kezdődik a hazai vízbázisért, a tájba juttatják a halastavak vizét az őszi lehalászások során.
Az idei év rendkívüli aszálya eddig 1588 hektárnyi halastavat szárított ki Magyarországon, a vízhiány és a hőség miatt pedig közel 280 tonna hal pusztult el.
A rendkívüli aszály miatt nagyrészt kiszáradt a Vas vármegyei Merseváti tőzegbányató.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
