Egymilliárdot kapott az EU-tól a magyar haltermelés
A projekt során elkészülnek a MAHOP Plusz végrehajtásához szükséges tanulmányok, tervek.
A ponty a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója. Ők alkotják a világ fajokban leggazdagabb halcsaládját.
A ponty jellemzői
Több mint 1500 képviselőjük népesíti be a trópusi, mérsékelt égövi és részben a sarkkörön túli édesvizeket is. A ponty eredeti őshazája Ázsia, valamint Európa keleti fele (Kelet-Európa és a Duna-medence), de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már gyakorlatilag minden földrész édesvizeiben megtalálható. A mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vizű folyóit kedveli.
A fajok száma Délkelet-Ázsiában a legnagyobb. Napjainkban, az ember telepítő munkájának eredményeként, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is megtalálhatók a család tagjai. A ponty testalakja örökletes alapon és környezeti tényezők hatására jelentős változékonyságot mutat. A változékonyság a természetes vizekben élő vadpontyokra és a háziasított, tógazdasági pontyra egyaránt jellemző.
A ponty megjelenése és életmódja
Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor. Uszonyaik közül a háti-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott. Bőrén változó mennyiségű pikkelyt visel a ponty, a legkevésbé pikkelyezett a legismertebb fajta, a tükrös ponty vagy tükörponty, illetve a szinte teljesen pikkely nélküli bőrponty. Azonban hát-, farok- és hasalatti úszóiknál még ezek a formák is viselnek pikkelyeket. A ponty képes akár 6 ezer ikrát is lerakni.
A ponty életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) elmondható, hogy az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból következtethetünk. A ponty kedveli a vízinövények fiatal hajtásait, az árvaszúnyog-lárvákat, ászkarákokat, evezőlábú rákokat. Gazdaságokban ugyanakkor a legkülönbözőbb növényi táplálékokra is rászoktatható.
A ponty egyébként elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmérséklet- illetve oxigéntartalombeli ingadozásokhoz, vízszennyezésekre nem érzékeny, szennyvíztisztítók utolsó fokozatában tenyészteni is lehet. A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de fontos kiemelni, hogy a magas zsírtartalmú szöveteiben számos toxikus anyagot felhalmozódhat!
Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. Érdekesség, hogy Magyarországon a horgászok mintegy 80-85%-a pontyhorgász. Maximális mérete a régióban nagyjából 25-30 kg, hossza 1,2 méter.
A projekt során elkészülnek a MAHOP Plusz végrehajtásához szükséges tanulmányok, tervek.
Egy súlyosan sérült óriásponty sikeres megmentéséről számolt be a siófoki Hidegvölgyi Horgásztó tógazdája.
Különleges zsákmányról számoltak be a délegyházi horgásztóból, a halat korábban még soha nem fogták ki.
Illegális hálózatok alakultak ki a rekordméretű halak kereskedelmében, a jelenség komoly kihívásokat okoz itthon.
A horgász április 8-án hajnalban fogta ki a 14,5 kilós zsákmányt a közel 400 hektáros Gyékényesi Kavicsbányatóból.
Az elmúlt napokban elkezdtek pusztulni a busák a Dunában és a Sugovicában bajai szakaszán.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.