Meglepő, ami Magyarországon zajlik: egyre többen vesznek ilyen húst
Megújult lendülettel folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány itthon.
A ponty a sugarasúszójú csontos halak közé tartozó típusfaj, a pontyalakúak rendjének és a pontyfélék családjának névadója. Ők alkotják a világ fajokban leggazdagabb halcsaládját.
A ponty jellemzői
Több mint 1500 képviselőjük népesíti be a trópusi, mérsékelt égövi és részben a sarkkörön túli édesvizeket is. A ponty eredeti őshazája Ázsia, valamint Európa keleti fele (Kelet-Európa és a Duna-medence), de tenyésztési céllal máshova is betelepítették, így ma már gyakorlatilag minden földrész édesvizeiben megtalálható. A mérsékelt égövi alföldi vidékek tavait és lassú vizű folyóit kedveli.
A fajok száma Délkelet-Ázsiában a legnagyobb. Napjainkban, az ember telepítő munkájának eredményeként, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is megtalálhatók a család tagjai. A ponty testalakja örökletes alapon és környezeti tényezők hatására jelentős változékonyságot mutat. A változékonyság a természetes vizekben élő vadpontyokra és a háziasított, tógazdasági pontyra egyaránt jellemző.
A ponty megjelenése és életmódja
Színezetéről általánosan elmondható, hogy háta zöldes vagy barna, a has irányában világosodó, oldalt sárga, hasa fehér. Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Szájának bőrredői teleszkópszerűen kinyújthatóak, ami az állat táplálkozását segíti a fenéken lévő táplálék felszedegetésekor. Uszonyaik közül a háti-, mell- és a farokalatti úszók első sugarai megvastagodtak, kemények, hátsó felületük fogazott. Bőrén változó mennyiségű pikkelyt visel a ponty, a legkevésbé pikkelyezett a legismertebb fajta, a tükrös ponty vagy tükörponty, illetve a szinte teljesen pikkely nélküli bőrponty. Azonban hát-, farok- és hasalatti úszóiknál még ezek a formák is viselnek pikkelyeket. A ponty képes akár 6 ezer ikrát is lerakni.
A ponty életmódjára (és rendszerint a többi pontyfélére is) elmondható, hogy az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buboréksorból következtethetünk. A ponty kedveli a vízinövények fiatal hajtásait, az árvaszúnyog-lárvákat, ászkarákokat, evezőlábú rákokat. Gazdaságokban ugyanakkor a legkülönbözőbb növényi táplálékokra is rászoktatható.
A ponty egyébként elsősorban a jól felmelegedő, iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizeket kedveli. Jól alkalmazkodik a nagy egyedszámhoz, a hőmérséklet- illetve oxigéntartalombeli ingadozásokhoz, vízszennyezésekre nem érzékeny, szennyvíztisztítók utolsó fokozatában tenyészteni is lehet. A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de fontos kiemelni, hogy a magas zsírtartalmú szöveteiben számos toxikus anyagot felhalmozódhat!
Az európai ponty a Duna és mellékfolyói egyik őshonos halfaja. A Kárpát-medence vizeiben a legnagyobb gazdasági jelentőségű halfaj és a legfőbb horgászhal. Érdekesség, hogy Magyarországon a horgászok mintegy 80-85%-a pontyhorgász. Maximális mérete a régióban nagyjából 25-30 kg, hossza 1,2 méter.
Megújult lendülettel folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány itthon.
A legfrissebb adatok szerint az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben.
December elején halak tömegei próbáltak meg a levegőből oxigénhez jutni a Balatonban.
Rengeteg olyan hatás van, ami arra ösztönöz bennünket, hogy új, hatékony termesztési módszereket helyezzünk előtérbe.
Egy szerencsés fogásnak köszönhetően megdőlt a fekete amur országos rekordja hazánkban.
Már lehalászták a karácsonyi halak jelentős részét, a termelői árak várhatóan nem emelkednek, ami kedvező a fogyasztók számára.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.