Félmilliót érő madár fészkelt a Balatonnál: nem akárhogy bukkantak a nyomára
Hőkamerás drón segítségével követték nyomon egy rejtőzködő fekete gólyapár költését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
A balkáni gerle egy főleg növényevő madár, de a csigákat és a rovarokat sem veti meg. Rohamosan terjed a világban. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon vadászható faj.
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik. Rohamos terjedésének és nagy egyedszámának köszönhetően nem áll természetvédelmi oltalom alatt, szabadon vadászható faj.
A balkáni gerle életmódja
A balkáni gerle elsősorban az emberi településeket keresi. A faj gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
A balkáni gerle előfordulása
A balkáni gerle elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig folyamatosan növekszik. A faj a 20. század közepéig az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát, napjainkban pedig Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő területét. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is. A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, és állandó állománnyal rendelkezik.
A balkáni gerle táplálkozása
A balkáni gerle kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik, de csigákat és rovarokat is fogyaszt. Fiókáit az úgynevezett begytejjel eteti.
A balkáni gerle fajtái
A burmai gallérgalambot (S. xanthocycla) korábban a balkáni gerle alfajának tekintették, de 2021-ben külön fajként ismerték el. Korábban néha két másik alfajt is elfogadtak: az egyik a közép-ázsiai Turkesztánban él, pedig Dél-Indiában és Srí Lankán található meg, de ma már a névleges alfajnak tekintik.
A balkáni gerle szaporodása
A balkáni gerle költési időszaka április végétől októberig tart, de a faj évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen a tojó 18-22 napig kotlik. A fiókákat a szülőmadarak a szervezetükben termelődő begytejjel etetik, a fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
Hőkamerás drón segítségével követték nyomon egy rejtőzködő fekete gólyapár költését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai.
Egy friss brit felmérés szerint a szigetország lakói évente mintegy 171 millió font értékű ételt veszítenek el a sirályok miatt.
A költségvetés, az emberi egészség és az élővilág szempontjából is lenne kedvezőbb alternatíva.
Egy Kanadában tenyésztett sólyom 1,3 millió szaúdi rijálért, azaz mintegy 346 ezer dollárért kelt el a Rijádtól északra rendezett Nemzetközi Sólyomtenyésztői Aukción.
Ausztráliában is megjelent és terjed a madárinfluenza egyik legveszélyesebb változata.
A madarak, valamint a darazsak hamar felfedezik az édes, lédús terméseket, és néhány nap alatt jelentős kárt okozhatnak.

Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.