A lakosság segítségét kérik Magyarországon: különleges akció indul itthon
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
A balkáni gerle egy főleg növényevő madár, de a csigákat és a rovarokat sem veti meg. Rohamosan terjed a világban. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon vadászható faj.
A balkáni gerle (Streptopelia decaocto) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon vadgerlével együtt a köznyelvben vadgalambnak is nevezik. Rohamos terjedésének és nagy egyedszámának köszönhetően nem áll természetvédelmi oltalom alatt, szabadon vadászható faj.
A balkáni gerle életmódja
A balkáni gerle elsősorban az emberi településeket keresi. A faj gyors térnyerése miatt a korábban elterjedt vadgerle kiszorult a településekről és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A balkáni gerle a városokban nagyon elterjedt madárfaj lett, de a nagyobb testű elvadult házigalambokkal nem mindenütt bírja a versenyt. A házigalambok azonban épületeken fészkelnek, a balkáni gerle pedig inkább fákon költ, így fészkelési konkurencia nincs a két faj között.
A balkáni gerle előfordulása
A balkáni gerle elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig folyamatosan növekszik. A faj a 20. század közepéig az európai kontinens délkeleti részétől Törökországon keresztül Indiáig költött. A század első éveiben aztán lassan terjeszkedni kezdett a Balkánon észak felé, 1930-tól pedig gyorsan nyomult északnyugati irányba, 1930-ban észlelték először Magyarországon, azóta már Angliába is betelepedett. Kóborló egyedeit látták már Feröeren is. 1974-ben elérte Portugáliát, napjainkban pedig Észak-Afrika felé terjeszti fészkelő területét. Elterjedési területét Ázsiában is megnövelte, ma már keleti irányban elérte Kína és Dél-Korea területét is. Ezen kívül betelepítették Japánba is. A fajt meghonosították az amerikai kontinensen is. Betelepítették az Egyesült Államok területére, onnan elvándorló egyedek letelepedtek a Bahama-szigeteken és a Kajmán-szigeteken is. Emellett a karibi térségben meghonosították Guadeloupe szigetén is. Onnan már átterjedt néhány környező szigetre, így Martinique, Montserrat, Saint Kitts és Nevis szigetére is. Magyarországon rendszeres fészkelőnek számít, és állandó állománnyal rendelkezik.
A balkáni gerle táplálkozása
A balkáni gerle kultúrnövények és gyomnövények magvaival táplálkozik, de csigákat és rovarokat is fogyaszt. Fiókáit az úgynevezett begytejjel eteti.
A balkáni gerle fajtái
A burmai gallérgalambot (S. xanthocycla) korábban a balkáni gerle alfajának tekintették, de 2021-ben külön fajként ismerték el. Korábban néha két másik alfajt is elfogadtak: az egyik a közép-ázsiai Turkesztánban él, pedig Dél-Indiában és Srí Lankán található meg, de ma már a névleges alfajnak tekintik.
A balkáni gerle szaporodása
A balkáni gerle költési időszaka április végétől októberig tart, de a faj évente többször költ, enyhe időben télen is. A fészekalja két tojásból áll, melyen a tojó 18-22 napig kotlik. A fiókákat a szülőmadarak a szervezetükben termelődő begytejjel etetik, a fiatal madarak a 26. nap környékén repülnek ki.
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
Több mint 21 ezer ember csatlakozott egy online petícióhoz a madarak kilövése ellen a héten.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Franciaországban eddig két baromfitelepen és három háztáji állományban azonosították a madárinfluenza jelenlétét.
A varjak és emberek közötti konfliktusok kezelése volt a témája annak a minikonferenciának, amelyet Újbuda önkormányzata szervezett.

A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.