A bibircses nyír főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. A bútor- és papírgyártásban is használják.
A bibircses nyír elterjedése és jellemzői
Európa nagy részén megtalálható fafaj. Felhatol a hideg övbe is, elterjedésének északi határa a 65. szélességi foknál van. Ázsiában pedig Mongóliáig terjed. Ökológiai szerepe nagyon fontos, pionír fafajként az elsők között jelenik meg a lepusztult területeken, megakadályozza a további leromlást, valamint segíti a többi faj megtelepedését. Területaránya 0,3%, főleg középhegységeinkben fordul elő mészkerülő erdőkben, láperdőkben, homoki tölgyesekben. Hazánkban inkább csak parkfaként, díszfaként ültetik a tűzifa és a bútor- és papírgyártás mellett.
A bibircses nyír rendkívül tág tűrőképességű, mind a négy klímazónánkban megél, jól bírja a hideget, meleget, szárazságot, többletvízhatást is elviseli. Inkább a savanyú talajokat kedveli, tápanyagigénye alacsony. Viszont nagyon fényigényes, olyannyira, hogy még az oldalárnyalást sem bírja. Nagyjából 25 méter magasra nőhet meg, törzse egyenes, ágai vékonyak, koronája laza, gallyai pedig lecsüngők.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.