
Sokan nem is sejtik a bolti tojások titkát: ez dönti el, mi kerül a polcokra
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A borostyán az ernyősvirágzatúak rendjébe, ezen belül a zellerfélék családjába tartozó faj. Közép-Európában egyetlen elterjedt faja, Európa nagy része mellett Délnyugat-Ázsiában honos.
A borostyán jellemzői és ápolása
A borostyán kedvező környezetben akár a 20-30 méteres magasságot is elérheti, de függőleges felület híján a talajt is beteríti. Örökzöld cserje, levelei 4-8 cm hosszúak, 3-10 cm-es nyéllel. A léggyökerekkel kapaszkodó szárakon a fiatal levelek tenyér alakú árnyéklevelek, a közvetlen napfénynek kitett, virágzó, termékeny szárakon a kifejlett levelek szív alakúak, fénylevél típusúak. A borostyán termései apró fekete bogyószerű húsos csontárok, amik a tél vége felé érnek meg, és bár az ember számára mérgezőek, sok madár fontos táplálékai. A borostyán virágai kicsik, a virágzat 3-5 cm átmérőjű ernyő. A zöldessárga virágokban sok a nektár, ami a méhek és más rovarok fontos tápanyaga. Késő nyártól késő őszig virágzik. Mindezek mellett a borostyán kedvelt dísznövény, számos változatát nemesítették ki, így például van sárga vagy sárga-fehér tarka levelű, lila szárú és lassan növekedő fajtája is. Magyarországon teljesen télálló, felhasználható árnyéki talajtakaróként, romok, fatörzsek, falak, kerítések befuttatására. A borostyán a napostól az árnyékosig, bármilyen fekvésbe ültethető, legjobban a félárnyékos helyet szereti. Napos helyen fontos, hogy rendszeresen öntözzük, különösen a szárazabb időszakokban. Talajok közül legjobban a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag üde talajokat kedveli, de átlagos kerti talajokban is szépen fejlődik. A borostyán jó adottságú területeken akár több száz évig is élhet.
A borostyán a közepes és magas páratartalmat kedveli. A gombás és bakteriális levélfoltos betegségekre oda kell figyelni, mert ezek megtámadhatják a borostyánt. Ezek a betegségek főleg a nagyon nedves környezetben fordulnak elő.

A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Az sem tesz jót a sonkapiacnak, hogy húsvétig nem jön meg a fizetés és a nyugdíj.