Burgonya

A burgonya, más nevén a krumpli a burgonyafélék családba tartozó növény. Keményítőben gazdag gumójáért világszerte termesztik, köztük hazánkban is.

A burgonya jellemzői

A burgonya Peru és Chile hegyvidékén őshonos, az ott élők körülbelül 7000 éve fogyasztják. Európába a 16. században Pizarro révén került. Magyarországra 1650 körül jöhetett be bajor-osztrák közvetítéssel, de igazi elterjedése II. József magyar király adókedvezményeinek volt köszönhető. A burgonya egy magasra növő (körülbelül 50-90 centiméterre), lágy szárú növény. A tarack (sztóló) csúcsának megvastagodásából alakul ki a gumó (ággumó). A gumóról, vegetatívan szaporított krumplinak csak a szár és a tarack föld alatti csomóiból előtörő, járulékos gyökerei vannak. Ezek a sűrűn elágazó gyökerek 50-60 centiméter mélyre hatolnak le. A burgonya páratlanul szárnyalt, összetett leveleinek széle ép. A párta és a csésze összeforrása miatt öttagú, fehér, lila, olykor vöröses virágai bogernyőbe tömörülnek. Termése kétrekeszes, sokmagvú bogyó. A burgonya a legszebb gumókat hűvös, csapadékos vidéken, laza szerkezetű, humuszban gazdag talajon fejleszti.

A burgonya kerti termesztése

A burgonya kedveli a hűvös, csapadékos klímát, termésmennyisége nagymértékben függ a nyári csapadéktól, de igen nagy jelentősége van az öntözésnek is. A szélsőséges talajok kivételével mindenütt megterem, de legjobban a közömbös vagy kissé savanyú kémhatású homok, illetve homokos vályogtalajokat kedveli. Igényes növény, amely a káliumtrágyázást különösen meghálálja. Fontos, hogy ültetésre csak egészséges gumót használjunk! Vírusfertőzött vagy rizoktóniás gumóból nem lesz termés! A gumók kihajtását egyébként meggyorsíthatjuk azzal, hogy előcsíráztatott gumókat ültetünk. Házikertben különösen ajánlott a mini gumók ültetése, mert ezek fertőzésmentesek és igen erőteljesen növekednek, nagy termést adnak. Amikor a burgonya szára 20-25 cm hosszúságúra nő, fel kell töltögetni és ezt a műveletet még háromszor meg kell ismételni. A burgonyanövénynek számos betegsége és kártevője van, a legnagyobb kárt közülük a burgonyavész, a vírusok és a burgonyabogár okozzák.

A burgonya felhasználása

A burgonya legfontosabb tápanyaga a keményítő, ami a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó mennyiségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18% között váltakozik. Fehérjetartalma alacsony, többnyire 2% körül van, de ettől még nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül a burgonya vitamintartalma sem elhanyagolható: főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. Változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. Emellett a burgonya nagyon értékes takarmány, de Magyarországon a nagyüzemi állattenyésztésben nincs különösebb jelentősége, helye a kisüzemekben van rendszerint a sertések takarmányozására használják. Általában az étkezésre kevésbé alkalmas, például az apró és sérült burgonya kerül takarmányozásra. Az élelmiszeripari feldolgozás mellett a burgonya a keményítő- és szesziparnak is fontos nyersanyaga, bár hazánkban az ipari felhasználás volumene jelenleg nem nagy. Általában csak a hulladék burgonya és a lakosság által el nem fogyasztott étkezési burgonya kerül ipari felhasználásra.