Az erdeifenyő az északi flórabirodalomban honos, de Magyarországon is jelentős, hiszen hazánk legelterjedtebb fenyőfaja, erdeink 8%-át alkotja.
Az erdeifenyő elterjedése és jelentősége
Az erdeifenyő nemzetségének legelterjedtebb faja és vélhetőleg Kelet-Ázsiai eredetű. A földtörténeti harmadidőszakban meghódította Európát: elterjedési területe a jégkorszakban a felmelegedések és lehűlések hatására többször is jelentősen eltolódott északnak, illetve délnek. Mindamellett, hogy a legelterjedtebb fenyőnk, pionír faj, jelentős szerepe van a lepusztult, nyers talajú területek beerdősülésében, valamint a romtalajok megkötésében. A Nyugat-Dunántúlon egyébként őshonosnak tekintik, de a mesterségesen létesített állományai az árterek kivételével az országban szinte mindenhol megtalálhatók. Igen értékes faanyag, amit széleskörűen felhasználnak, többek között az asztalosiparban, faforgácslap gyártásban, bútorgyártásban is, de faroslemezt is készítenek belőle.
Az erdeifenyő jellemzői
Az erdeifenyő a termőhelyi szélsőségeket jól tűri, valamint a hideget, meleget, szárazságot is jól viseli. A savanyú és meszes talajon, alacsony tápanyagtartalom mellett is megél, de a savanyú talajok megfelelőbbek számára. Mindezek mellett nagyon fényigényes, kedvező körülmények között akár 20-35 méter magasra is megnőhet, de nem ritka az sem, hogy megfelelő erdőben 40 méter. Törzse egyenes, ágai örvökben nőnek, idősebb korában ágtisztán felkopaszodik. A koronája ritka, fiatalon kúpos, később ellaposodik, ernyőszerűvé válik. Az erdeifenyő kérge jellegzetes, a talajhoz közel vastag, mélyen barázdált, szürkésbarna, a magasabb részeken vékonyabb, vöröses, esetenként narancsos színű.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.