A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek.
A fürj jellemzői és előfordulása
A fürj Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik. Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), illetve Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek. A fürjet sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére.
Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A fürj természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. A fürj a legkisebb európai tyúkalakú, bár nem mondható ritkának, mégis ritkán kerül szem elé rejtőzködő életmódja miatt.
A fürj testhossza nagyjából 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege pedig mindössze 75-135 gramm. A hím egyébként valamivel kisebb, mint a tojó. A fürj nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta már kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, amiről a népies nevét, a pitypalaty-madarat is kapta. A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú, nálunk főleg április és október között tartózkodik, a telet Európa déli és Afrika északi részén tölti.
A fürj költése
A fürj évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A kis tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak.
Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
A csapadékhiány és a tartós hőség megviseli a fák és a bokrok mellett a füveket is, ezért fontos, hogy a városok és falvak zöldfelület-kezelésekor szakítsunk a rossz megoldásokkal.
Június 30-ig tart az MME tavaszi időszakban megfigyelhető állatokra kialakított adatgyűjtése.
Jelentős változások figyelhetők meg a költözőmadarak viselkedésében és vonulási szokásaiban.
Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2026. évi országos lakossági felmérésének összesítése, amiből sok minden kiderül.
Épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadhatják most a madarak.
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Az sem tesz jót a sonkapiacnak, hogy húsvétig nem jön meg a fizetés és a nyugdíj.
