A fürj a madarak osztályának tyúkalakúak rendjébe és a fácánfélék családjába tartozó faj. A természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek.
A fürj jellemzői és előfordulása
A fürj Európában és Ázsiában költ. Az eurázsiai kontinensen költő alfajok vonulnak, a telet az Európában költő madarak Észak-Afrikában és száheli zónában, az ázsiai madarak Indiában töltik. Afrika Szaharától délre található területein (elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában), illetve Madagaszkár szigetén állandóan egy helyben élő, nem vonuló populációk élnek. A fürjet sikeresen betelepítették Réunion és Mauritius szigetére.
Sikertelen betelepítési kísérletek történtek az Amerikai Egyesült Államokba, Tahitire, a Seychelle-szigetekre, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A fürj természetes élőhelye a sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek, ahol főleg gabona- és lóheremezőkön, illetve extenzíven használt vagy parlagon levő réteken honos. A fürj a legkisebb európai tyúkalakú, bár nem mondható ritkának, mégis ritkán kerül szem elé rejtőzködő életmódja miatt.
A fürj testhossza nagyjából 16-18 centiméter, a szárnyfesztávolság 32-35 centiméter, testtömege pedig mindössze 75-135 gramm. A hím egyébként valamivel kisebb, mint a tojó. A fürj nyaka és begye rozsdabarna, fehér foltokkal, fekete pettyekkel, háta vörhenyesbarna, finom fekete mintázattal, alsó teste fehéres-sárga, csőre szürke, lába rózsaszín. A fürj nyaranta már kora hajnalban hallatja jellegzetes „pity-palaty” hangját, amiről a népies nevét, a pitypalaty-madarat is kapta. A fürj az egyetlen vonuló tyúkalakú, nálunk főleg április és október között tartózkodik, a telet Európa déli és Afrika északi részén tölti.
A fürj költése
A fürj évente általában kétszer költ. A kakas territóriumot tart, ahol több tyúkkal is párosodhat. A kis tyúk a földön kialakított fészkébe 9-13 tojást rak. A csibék 18 nap kotlás után kelnek ki. Csak a tojó vezeti őket, eleinte kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Folyamatosan térnek át a magevésre. Kifejlett madarak táplálékában különféle gyommagvak dominálnak.
Nagy téli madárles címmel az etetők madarainak számlálására hívja az érdeklődőket az MME.
Több mint 21 ezer ember csatlakozott egy online petícióhoz a madarak kilövése ellen a héten.
A tavalyi rekord után tovább nőtt a fokozottan védett kerecsensólymok költőállománya Magyarországon.
A Zempléni-hegységben figyeltek fel az igazán különleges madárfajra, az uráli bagolyra.
Franciaországban eddig két baromfitelepen és három háztáji állományban azonosították a madárinfluenza jelenlétét.
A varjak és emberek közötti konfliktusok kezelése volt a témája annak a minikonferenciának, amelyet Újbuda önkormányzata szervezett.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
