
Sok magyar gazda döntött: ez a növény veszi át a kukorica helyét
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A hajtatást általában a zöldség- és dísznövénykultúráknál alkalmazzák. Célja, hogy meggyorsítsa a növények fejlődését, és a termesztés független legyen az éghajlati viszonyoktól.
A hajtatás főleg a zöldség- és a dísznövénykultúráknál alkalmazott eljárás. Célja, hogy a növények kezdeti fejlődését előbbre hozza, meggyorsítsa, vagy, hogy a termesztést az éghajlati viszonyoktól függetlenítse. Mindezek miatt a szaporítóanyagot szabályozott hőmérsékletű és légterű berendezésben (növényházban) hajtatják, illetve nevelik. Egyes esetekben, például a korai zöldségeknél, valamint a hőigényes virágoknál a hajtatás egészen a terméshozatalig tart. Máskor azonban a már megerősödött palántákat kiültetik a szabadföldi körülmények közé. A hajtatás gazdaságossága sok tényezőtől függ, ilyen példuál a berendezés energiaigénye és a felhasznált fűtőanyag, valamint az előállított növényházi termék forgalmazási körülményei.

Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.