A hajtatást általában a zöldség- és dísznövénykultúráknál alkalmazzák. Célja, hogy meggyorsítsa a növények fejlődését, és a termesztés független legyen az éghajlati viszonyoktól.
A hajtatás főleg a zöldség- és a dísznövénykultúráknál alkalmazott eljárás. Célja, hogy a növények kezdeti fejlődését előbbre hozza, meggyorsítsa, vagy, hogy a termesztést az éghajlati viszonyoktól függetlenítse. Mindezek miatt a szaporítóanyagot szabályozott hőmérsékletű és légterű berendezésben (növényházban) hajtatják, illetve nevelik. Egyes esetekben, például a korai zöldségeknél, valamint a hőigényes virágoknál a hajtatás egészen a terméshozatalig tart. Máskor azonban a már megerősödött palántákat kiültetik a szabadföldi körülmények közé. A hajtatás gazdaságossága sok tényezőtől függ, ilyen példuál a berendezés energiaigénye és a felhasznált fűtőanyag, valamint az előállított növényházi termék forgalmazási körülményei.
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.
