A hajtatást általában a zöldség- és dísznövénykultúráknál alkalmazzák. Célja, hogy meggyorsítsa a növények fejlődését, és a termesztés független legyen az éghajlati viszonyoktól.
A hajtatás főleg a zöldség- és a dísznövénykultúráknál alkalmazott eljárás. Célja, hogy a növények kezdeti fejlődését előbbre hozza, meggyorsítsa, vagy, hogy a termesztést az éghajlati viszonyoktól függetlenítse. Mindezek miatt a szaporítóanyagot szabályozott hőmérsékletű és légterű berendezésben (növényházban) hajtatják, illetve nevelik. Egyes esetekben, például a korai zöldségeknél, valamint a hőigényes virágoknál a hajtatás egészen a terméshozatalig tart. Máskor azonban a már megerősödött palántákat kiültetik a szabadföldi körülmények közé. A hajtatás gazdaságossága sok tényezőtől függ, ilyen példuál a berendezés energiaigénye és a felhasznált fűtőanyag, valamint az előállított növényházi termék forgalmazási körülményei.
Az utóbbi években a termésbiztonság, valamint a környezeti stressztényezőkkel szembeni ellenállás került a legfontosabb tulajdonságok közé.
A természet nyújtotta javak meghatározó szerepet töltenek be az emberi életben, hozzájárulnak a testi és lelki jóléthez.
Az idei háromnapos siófoki Agrárszektor Konferenciát december 2-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport.
A jövő szempontjából elengedhetetlen a vízmegtartás és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás is.
Egyre több medve van Magyarországon, de vajon fel lehet készülni az együttélésre?
Kukorica vagy kalászos után vetett kalászosokban a Fuzárium fajok szaporító képletei a talajban felszaporodhatnak, elsősorban a talajban található növényi maradványokon telelnek át.
A KUHN Optimer rövidtárcsa nagy munkaszélességgel, stabil mélységtartással és alacsony vonóerőigénnyel kínál hatékony, gazdaságos tarlóhántást.
