A Hereford marhát Angliában, Herefordshire grófságban tenyésztették ki az 1700-1800-as években. Eredetileg igavonónak és húsmarhának szánták, mostanra a már szinte csak a húsáért tartják.
A Hereford marhát az Egyesült Királyságbeli Herefordshire grófságban tenyésztették ki. Az állat az európai szarvasmarhák csoportjába tartozik, hasznosítását tekintve pedig a húsfajta marhák sorát erősíti.
A Hereford marha megjelenése
Egészen a 18. századig az angol grófság grófság szarvasmarhái semmiben sem különböztek Dél-Anglia többi ilyen állatától: majdnem teljesen vörösek voltak egy kis fehér foltozással. A 18-19. században egy újfajta igavonó- és húsfajtát akartak kitenyészteni, ehhez pedig a rövidszarvú marhát használták fel. Először a különböző csordák példányai különböző színűek voltak: a sárgától a szürkéig és a világos barnáig, mindegyikben fehér foltozással. Azonban a 18. század végéig mindegyik állatnak fehér volt a homloka, illetve a pofája; a 19. században a ma is látható vöröses testszíne is létrejött. 1889-ben a tenyésztőknek sikerül létrehoznia a szarv nélküli Hereford marhát. Ez a fajta a mérsékelt övben érzi jól magát.
A Hereford marha hasznosítása
A Hereford marhákat eredetileg igavonásra és húshasznosításra tenyésztették ki, ám a mezőgazdaság gépesítésével az első funkció szinte teljesen megszűnt, jellemzően csak a húsáért tenyésztik ezt a szarvasmarhafajtát. A becslések szerint a Föld közel 50 országában találhatóak meg, és összesen mintegy 5 milliós állományról lehet beszélni. A Hereford marhák a kiállításokon és vásárokon is sikereket szoktak aratni.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
A legfrissebb jelentés szerint 2025-ben felélénkült a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
