
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A hónapos retek tenyészideje is rövid, olyannyira, hogy a veteményes növényei közül övé a legrövidebb (55-60 nap). Az egyik legkeresettebb primőr zöldség.
A hónapos retek egy egyéves növény, ami azt jelenti, hogy miután kifejlesztette a gumóját, rövid időn belül magszárra nő, melyen magokat érlel, végül elpusztul. Melegágyban vagy fóliasátor alatt termelik a kertészetekben. Népszerűségét az is jól mutatja, hogy szinte az egész világon termelik mindenütt, Európába pedig Kínából hozta be Marco Polo.
A hónapos retek termesztése és ápolása
A vegyes termesztés egy nagyon hasznos dolog, melyet érdemes lehet kihasználni, akár a hónapos retek esetében is. Mindamellett, hogy helytakarékos, egyes növények egyes növények társaságát kedvelik, míg másokét csak elviselik. Mindemellett bizonyos kártevőket is távol tarthatnak egymástól, például a levéltetveket vagy a fonalférgeket, így növényvédő szerekhez sem kell nyúlni! A hónapos retek magját együtt lehet vetni a petrezselyemmel és a sárgarépával is, de akár hagyma, karalábé, póréhagyma és fejes saláta közé is vethető.
Már 2-3 °C-on elkezd csírázni a hónapos retek hidegtűrő magja, a leggyorsabban 15-20 °C-on kel ki. A gumóképződéshez a hónapos reteknek a későbbiekben már nincsen szüksége nagyobb melegre, a párás levegőt és a nyirkos talajt viszont kedveli, ezért érdemes fólia alatt termeszteni. Hosszúnappalos növény, ami azt jelenti, hogy ahogyan közeledik a nyár, tehát hosszabbak a nappalok, könnyebben felmagzik és gumót sem fejleszt – éppen ezért, lehetőleg csak kora tavasszal vessük. Fényre viszont szüksége van, a gumóképződés idején pedig sok nedvességet is igényel.
A legjobb az, ha homokos, laza, tápanyagban dús talajt tudunk a hónapos reteknek biztosítani. A magokat 15-20 centiméteres távolságra húzódó sorokban kell elvetni, ritkásan, a drazsírozott magok 4-5 centiméterre legyenek. Sekélyen el kell takarni földdel a magokat, majd tömöríteni a talajt. A drazsírozott magokat mindenképpen meg kell locsolni, bőségesen, hiszen a magokat körülvevő vivőanyag átnedvesedéséhez sok nedvességre van szükség. A rövid tenyészidő miatt nincsen szükség fejtrágyázásra. A szabadban vetett retkeket már április második felében le is lehet szedni: először a nagyobb gumókat érdemes kihúzni, hiszen így a megmaradtak könnyebben juthatnak helyhez, nedvességhez és tápanyaghoz, így tehát gyorsabban is fejlődnek.
A hónapos retek betegségei
Ha száraz a tavasz, akkor a földibolha (mely a levelek nedvességét szívja ki) megtámadhatja a vetést. Onnan ismerhető fel, ha a kezünket a leveleken végighúzva érezzük a bolhák „pattogó” mozgását. Ha tömegesen elszaporodnak, akkor apró, kifehéredett foltok jelenhetnek meg a leveleken. Ha időben észleljük őket, akkor egyszerűen megszabadulhatunk tőlük, hiszen napi többszöri hideg vizes permetezéssel már gyéríteni lehet őket. A vegyszeres védekezést viszont mellőzzük! A fejlődő retkek meg is kukacosodhatnak, mely ellen talajfertőtlenítő szert lehet használni magvetéskor.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.