
Sokan nem is sejtik a bolti tojások titkát: ez dönti el, mi kerül a polcokra
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A lestyán (Levisticum officinale) egyike legősibb kultúrnövényeinknek, Dél-Európában és Délnyugat-Ázsiában honos. Itt az idő, hogy saját kertünkben is termesszük.
Petrezselyemhez hasonló illatú és ízű fűszernövény, melynek levelét, magját és gyökerét is felhasználhatjuk. A rómaiak segédletével Dél-Nyugat Ázsiából, Irán és Afganisztán területéről került hozzánk. A középkorban nagyon elterjedt fűszernövény volt, szerencsére népszerűsége napjainkban visszatérőben van. Az erdélyi konyha elengedhetetlen fűszere a csombor mellett.
Termesztés és ápolás
A lestyán erőteljes növekedésű évelő növény, néhány év alatt 1-2 méteres magasságot is elérhet. Levélcsúcsai bevagdaltak, egyenes szára üreges. A sárgászöld virágokból álló ernyővirágzat július-augusztusban jelenik meg. A termések érés után szétnyílnak. A növény minden része erősen illatos. A lestyán a napos és félárnyékos helyen jól fejlődik. A kertben teljesen télálló. A cserepes növényeket rendszeresen öntözzük. Mint általában a fűszernövényeket, a lestyánt is csak enyhén trágyázzuk. A kertben nevelt tövekre késő ősszel szórjunk ki kerti komposztot
A lestyán cserépben bármely általános virágföldben nevelhető. Kertben tartva a megfelelő növekedéshez tápanyagban gazdag talajt igényel. Ilyen feltételek mellett akár 10-15 évig is ugyanazon a helyen fejlődhet. Cserépbe lehetőleg csak fiatal növényt ültessünk. Az idősebb példányok könnyen kinőhetik a cserepet. A lestyánt általában nem metsszük. A zsenge leveleket főzéshez folyamatosan szedhetjük, a fonnyadt növényi részeket távolítsuk el. A kertben tőosztással szaporíthatjuk. Ehhez csak fiatal növényeket használjunk, mert az idősebb példányok túl mélyen gyökereznek a talajban. A szétosztott töveket nem célszerű cserépbe ültetni. Ha ablakban szeretnénk lestyánt tartani, inkább magról neveljünk növényt.
Kártevők és betegségek
Sajnos nem egy kerti kártevő eledeléül szolgál: a fekete fecskefarkú lepke illetve más rovarok lárvái bukkanhatnak fel lestyánainkon, habár szerencsére többségüket kézzel, vagy egy határozott erejű vízsugárral könnyű eltávolítani a növényről. Ha a lestyán egy részét elárasztják a kártevők, érdemes azt egy az egyben levágni, és valahol máshol megszabadulni tőle. Az orvosi lestyánon hangyák is feltűnhetnek, és habár ezek nem jelentenek konkrét veszélyt a növényre, jelenlétük egy súlyosabb problémára, levéltetvekre utal.
A hangyák a levéltetvek által kibocsátott mézharmat miatt gyűjtik ezeket a kártevőket. Ha tehát hangyákat látunk lestyánaidon, akkor jó eséllyel levéltetveket is találunk majd, amelyek a növény nedveivel táplálkoznak. Szintén vízsugárral, vagy neem olajjal lehet felvenni ellenük a küzdelmet. A vakondok és pockok szintén kárt tehetnek a lestyán gyökereiben. Egyébként nem minden rovar árt a lestyánoknak – a növény virágai kisméretű parazitadarazsakat vonzhatnak magukhoz, amelyek más rovarokban helyezik el petéiket, afféle időzített bombákként. Ezek a darazsak valójában segíthetnek megvédeni más növényeket a kártevőktől.

A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Az sem tesz jót a sonkapiacnak, hogy húsvétig nem jön meg a fizetés és a nyugdíj.