Folyamatosan vizsgálják a vadakat itthon a vírus miatt: résen kell lenni
Az elmúlt időszakban több, mint 1500 RSZKF-vírusra fogékony vadállat laborvizsgálata történt meg, mind negatív.
A magyar szürke szarvasmarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Igazi hungarikum, az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzői
A magyar szürke szarvasmarha szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével bárkinek képes megragadni a figyelmét. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, tehát kergemarhakór-mentes, de ma elsősorban turistalátványosságként tartják őket.
A magyar szürke szarvasmarha a 13-18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, ami meg is valósult a 2011. december 9-i 1300/2011/EU bizottság végrehajtási rendelettel.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. Táplálkozás szempontjából sem túl igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig, szinte mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában.
Nagyon fontos, hogy télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Ezért legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények pedig gyorsan kiheverik a rágást. A magyar szürke szarvasmarhát egyébként nagy jelentőségű bio húselőállítónak mondhatjuk, hiszen hazánk adja a teljes mennyiségét alapanyagként annak a nagy feldolgozónak, ami nagy mennyiségben gyárt bébi- és felnőtt bio konzerveket Magyarországon kívül több európai országba.
A magyar szürke szarvasmarha megjelenése
A tenyésztők által legkedveltebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetővel, kissé kiálló szemboltokkal. A tenyésztők a szívós, erős izomzatot kedvelik, de a tömeges izomkötegeket nem. A bikák tömege nagyjából 700-900 kg, a teheneké pedig 550-600 kg. A mar gyakran erősen kiemelkedik, a mar és a szintén magas farbúb között a hát viszonylag alacsonyabb. Az állat mellkasa mély és hosszú, de nem dongás, szügye széles és izmolt. A magyar szürke szarvasmarha ízületei nem terjedelmesek. A farka hosszú, csánk alá érő, dús bojtú.
Tejtermelése mindössze 1000 kg, de laktációs időszakban elérheti akár a 4000 kg-ot. A tej zsírtartalma 5%. A magyar szürke szarvasmarha igen intelligens és igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni. Érdekesség, hogy a legidősebb ismert magyar szürkemarha 32 évet élt.
Az elmúlt időszakban több, mint 1500 RSZKF-vírusra fogékony vadállat laborvizsgálata történt meg, mind negatív.
A ragadós száj- és körömfájás járvány miatt súlyos pénzügyi nehézségek keletkeztek.
A screwworm egy veszélyes kártevő, amelynek lárvái élő állatok bőrébe fúrják magukat, súlyos, gyakran halálos sérüléseket okozva.
Korlátozni kell a telepre belépők körét, minden járművet alaposan fertőtleníteni kell.
A biztonság érdekében addig is vadriasztókat telepítettek, katonai jelenléttel biztosítják a területet.
2024. tavasza óta először jelentették több HPAI-vírus kimutatását házimacskákban és vadon élő húsevő állatokban Európában.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.