Tovább terjed a rettegett kór: rengeteg állatot kell leölni ebben a térségben
Tovább terjed a ragadós száj- és körömfájás Görögországban, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) újabb 12 gócpontot jelentett.
A magyar szürke szarvasmarha Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike. Igazi hungarikum, az Alföld világszerte ismert jellegzetességeihez tartozik.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzői
A magyar szürke szarvasmarha szépségével, szilajságával, őserőt sejtető impozáns megjelenésével bárkinek képes megragadni a figyelmét. A fajta létszáma a mélypontját az 1960-as években érte el, azóta egyre emelkedik. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan BSE-, tehát kergemarhakór-mentes, de ma elsősorban turistalátványosságként tartják őket.
A magyar szürke szarvasmarha a 13-18. század között Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt, állománya átvészelt súlyos történelmi időket, és évszázadokon keresztül jelentős szerepet játszott a magyar gazdaság egészében. A magyar kormány 2008 őszén kezdeményezte az Európai Bizottságnál a „magyar szürkemarha hús” oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) történő nyilvántartásba vételét, ami meg is valósult a 2011. december 9-i 1300/2011/EU bizottság végrehajtási rendelettel.
A magyar szürke szarvasmarha jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. Táplálkozás szempontjából sem túl igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig, szinte mindenhol tarthatók. A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában.
Nagyon fontos, hogy télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Ezért legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények pedig gyorsan kiheverik a rágást. A magyar szürke szarvasmarhát egyébként nagy jelentőségű bio húselőállítónak mondhatjuk, hiszen hazánk adja a teljes mennyiségét alapanyagként annak a nagy feldolgozónak, ami nagy mennyiségben gyárt bébi- és felnőtt bio konzerveket Magyarországon kívül több európai országba.
A magyar szürke szarvasmarha megjelenése
A tenyésztők által legkedveltebb fejforma a majdnem egyenes profilvonalú fej, széles homlokkal és fejtetővel, kissé kiálló szemboltokkal. A tenyésztők a szívós, erős izomzatot kedvelik, de a tömeges izomkötegeket nem. A bikák tömege nagyjából 700-900 kg, a teheneké pedig 550-600 kg. A mar gyakran erősen kiemelkedik, a mar és a szintén magas farbúb között a hát viszonylag alacsonyabb. Az állat mellkasa mély és hosszú, de nem dongás, szügye széles és izmolt. A magyar szürke szarvasmarha ízületei nem terjedelmesek. A farka hosszú, csánk alá érő, dús bojtú.
Tejtermelése mindössze 1000 kg, de laktációs időszakban elérheti akár a 4000 kg-ot. A tej zsírtartalma 5%. A magyar szürke szarvasmarha igen intelligens és igénytelen állat, betegségekkel szemben rendkívül ellenálló. A tehén könnyen ellik, borjához nagyon ragaszkodik, féltőn óvja. Pusztulása esetén képes napokig bolyongani és keresni. Érdekesség, hogy a legidősebb ismert magyar szürkemarha 32 évet élt.
Tovább terjed a ragadós száj- és körömfájás Görögországban, az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) újabb 12 gócpontot jelentett.
Németországban 2025-ben 22,5 millió tonnára nőtt a keveréktakarmány-gyártás, ami 2,9 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.
Ciprus után Görögországban is igazolták a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) betegséget.
Egy eddig példátlan részletességű nemzetközi kutatást tettek közzé az erdőirtásokról.
Az orosz hatóságok szerint az intézkedésre a paszteurellózis és a veszettség miatt volt szükség, de az amerikaiak vitatják ezt.
Óriási az aggodalom Nebraskában, az Egyesült Államok második legnagyobb szarvasmarha-tenyésztő államában.

A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Az sem tesz jót a sonkapiacnak, hogy húsvétig nem jön meg a fizetés és a nyugdíj.