
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A medvehagyma fokhagymára emlékeztető illatú és ízű, vadon termő fűszernövény. Tavasszal a lombos erdők alját borítják be levelei. Levelét ne keverjük össze a gyöngyvirággal!
A medvehagyma felhasználása és jellemzői
A medvehagyma egy Nyugat-Magyarországon, illetve Közép- és Nyugat-Európa nagyobb részén őshonos kora tavaszi növényféle, amit előszeretettel gyűjtünk ezekben a hetekben. Ez egy egyszikű, a hagymák nemzetségébe tartozó növény, megjelenését tekintve leginkább a hosszú, fehér száráról és az élénkzöld, lándzsa alakú leveléről ismerhetjük fel. Elnevezését arról kapta, hogy tavasszal, téli álmuk után a barnamedvék – és egyébként a vaddisznók is – szívesen kiássák, lelegelik ezt a hagymát ízletes növényi részeiért. A medvehagymát számos népies elnevezéssel is illetik, mint: poroszhagyma, vadfokhagyma, jurda, sási hagyma, vagy selyemi hagyma.
A medvehagyma egy 30 cm magasságot is elérő, évelő növény, ami nyirkos erdőkben, ligetekben tömegesen fordul elő. Főleg elvirágzás után erős hagymaszagot áraszt, a hagyma buroklevelei áttetszőek, fehéresek vagy rózsaszínűek, épek, keskeny-hosszúkásak, maximum 6 cm-esek. A hagymának többnyire kevés fiókhagymája van. A virágzat fehér, szétterülő. Lazán álló, 6–20 csillag alakú virágból áll. A korán lehulló 2–3 fellevél kb. a kocsánnyal megegyező hosszúságú, megnyúlt tojásdad, hegyes csúcsú. Áprilisban és májusban virágzik. A medvehagyma rendkívül egészséges növény, hiszen kellemes íze mellett méregtelenít, csökkenti a vérnyomást, jót tesz az érelmeszesedés ellen, fertőtleníti a gyomrot és serkenti a bélműködést. Mindezek mellett sokféleképpen lehet használni a konyhában is: egyes húsokhoz, főzelékekhez, krémekhez, salátákhoz és levesekhez is jól illik.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.