
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A valódi páfrányok a harasztok törzsének egyik osztálya. A 19. század óta töretlen a népszerűségük.
A páfrány jellemzői
Az akkori kor embereit annyira elkápráztatták a különleges külsejű páfrányok, hogy a szállodák és az elegáns hallok elmaradhatatlan növényeivé váltak. A viktoriánus Angliában mondhatni, hogy igazi kultusza lett a páfrányoknak, amit többek között jól bizonyít az is, hogy a növények számára művészi megmunkálású üveg és öntöttvas vitrineket készítettek. A 19. században lettek igazán népszerűek, ám hosszú-hosszú évmilliók óta velünk vannak. A páfrányok a régmúlt korok ma is élő képviselői, mik az egész világot benépesítik. Már 250-400millió évvel ezelőtt is léteztek páfrányok, melyek valódi páfrány alosztályába mintegy 200 nemzetséget és 9000 fajt sorolnak.
Páfrányokkal lényegében az egész világon találkozhatunk, az esőerdők és hazai erdők talaján árnyékos, félárnyékos helyen, az esőerdők hatalmas fáinak lombkoronájában, de akár még a naposabb fekvésű sziklafalakon és a vízfelszínen is. Mivel a páfrányok kialakulásakor még nem léteztek virágok, ezért a páfrányok közös és különleges jellemzője, hogy nem hoznak virágokat és spórákkal szaporodnak. Szintén közös tulajdonságuk az eltérő mértékben szeldelt levelek, amik a zöld szín különböző árnyalataiban, esetenként szürkés, vagy bordós árnyalatban játszanak.
Általánosságban elmondható, hogy a páfrányok a meleg, nedves és párás környezetet kedvelik a leginkább, illetve a tápanyagban gazdag talajt is előnyben részesítik. A keményebb levelű fajok egyébként boldogulnak kevésbé párás környezetben is. Érdemes a páfrány mellett dönteni akkor, ha mondjuk a fürdőszobában szeretnénk valamilyen növényt tartani, itt a meleg és páratartalom is biztosított számukra.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.