
Sokan nem is sejtik a bolti tojások titkát: ez dönti el, mi kerül a polcokra
A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A torma egy gyógy- és fűszernövény. Népies neve: közönséges torma, csípős torma. Hazánkban a húsvét egyik elengedhetetlen élelmiszere.
A torma jellemzői és felhasználása
A torma jellegzetes csípős ízért felelős allil-izotiocianát gyökerének reszelésekor szabadul fel: a mirozináz enzim a szinigrint allil-izotiocianáttá alakítja. Továbbá tartalmaz még kívül kalciumot, nátriumot, magnéziumot és C-vitamint is. A tormát eredetileg gyógynövényként termesztették, csak később vált a marhasültek, füstölt és főtt sonkák ízesítőjévé. Fiatal levele nagyszerűen passzol salátákba. Csípős aromáját hetekig megőrzi, várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák. A torma gyógyhatásának hála már évezredek óta kedvelt és termesztett növény volt, először főleg az őshonos termővidékein, Oroszország déli vidékein, de hamar utat talált magának Egyiptomba, majd a Földközi-tenger teljes térségét meghódította.
A torma magyarországi helyzete
Magyarország az EU legnagyobb tormatermelője. A magyar torma jelentős része exportra megy, ahol egyedi zamatának köszönhetően jellemzően feldolgozóüzemek hasznosítják íz- és állagjavítóként a saját tormás készítményeikben. A hazai tormaterület nagysága azonban lehetővé teszi, hogy egész évben elérhető legyen itthon is friss, illetve feldolgozott formában. A torma egyébként őshonos növény Magyarországon, főbb termesztőkörzetei Hajdú-Bihar megyében, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Mára, valószínűleg nagy kézimunka igénye miatt egyetlen termesztőkörzete maradt.
Jelenleg Hajdú-Bihar megyében található a termőterület 98%-a, amely több száz családnak biztosít megélhetést. A termelők a következő évi szaporítóanyagot is maguk állítják elő, így jellemzően úgynevezett tájfajtákkal találkozunk, mint a Debreceni édes-nemes populáció fajtái (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), emellett kiemelkedő a Nürnbergi édes és jelentős területen ültetnek különböző dán fajtákat is idehaza.

A legnagyobb forgalmat az M-es tojások adják, ez részben annak is köszönhető, hogy ebből termelődik a legtöbb.
A szlovén mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatában dolgozók fizetése 1280 és 2589 euró (491 000 és 994 000 forint) között mozog átlagosan.
Nőtt, majd megtorpant a növényvédőszer-felhasználás: csökkenő kockázat, átalakuló szerkezet és erősödő gyomirtó-dominancia rajzolja át a hazai piacot.
Az eper Dél-Korea egyik vezető friss agrárexport-termékévé vált, ami jól mutatja az ágazat gazdasági jelentőségét.
Az sem tesz jót a sonkapiacnak, hogy húsvétig nem jön meg a fizetés és a nyugdíj.