
Rengeteg magyar gazda halasztja el a gépbeszerzéseket: mégis, mi folyik itt?
Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A török mogyoró a mérsékelt éghajlatú területekre jellemző. Hazája Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak-Irán. Főleg a dombvidékek és az előhegységek fája.
A török mogyoró jellemzői és igényei A török mogyoró kelet felé egészen a Himalájáig megtalálható, a Fekete-tenger környékén pedig már időszámításunk előtt ismerték. Bár nem tömörül összefüggő erdőségekbe, mindenütt megél. Európában elterjedésének északi határa majdnem eléri hazánkat. Nagyobb állománya hozzánk legközelebb a Déli-Kárpátoknak az Al-Dunára néző vonulatain fordul elő. Természetes erdőtársulásokban hozzánk legközelebb a Szörényi-érchegységben és a Kazán-szorostól északra lévő erdőségekben találhatjuk meg, 400-600 méter tengerszint fölötti magasságon. A török mogyoró az alacsonyabb részek völgyeiben a dióval, a magasabb szinteken a virágos kőrissel társul. Szabályos alakú koronája idősebb korában kiszélesedik, hatalmas árnyékot ad. A török mogyoró hosszú életű fa, a kertben tartós vendég lesz, első terméseit tizenéves kora végén hozza.
15-20 méteresre is megnövő, különösen fiatalon igen szabályos, kúpos, illetve tojásdad koronájú, értékes díszfa. A szabadon álló fa idős korára hatalmas koronát fejleszt, az erdőben magassága például elérheti a 25 métert, életkora akár a 200 évet. A török mogyoró zárt állásban szép, sudár, hengeres törzset növeszt, és többnyire 20 éves korától terem. Törzse ritkán reped meg a fagy és a hirtelen napsütés okozta feszültség miatt. A török mogyoró nem őshonos fafajunk, ma leginkább díszfaként ültetik, de az utóbbi évek kutatásai igazolták, hogy erdőalkotóként is megállná a helyét. A török mogyoró igénytelen, jól tűri a városi környezetet, a silány talajt, a szárazságot, ami nem azt jelenti, hogy szereti azt. Napos fekvésben, humuszos, közömbös vagy gyengén savanyú talajban fejlődik a legszebben. A mogyoróra jellemző általános károsítókon és kórokozókon kívül a mogyorólisztharmat, a mogyorómonília, a szürkepenész, a mogyoró-gubacsatka, a mogyoró-takácsatka és a mogyoróormányos is károsíthatja. A török mogyoró felhasználása
A török mogyoróban sok a fehérje és a rost, illetve jelentős a vas-, foszfor- és káliumtartalma. A többi dióféléhez hasonlóan a mogyoróban is sok az E-vitamin, és megtalálhatók benne a fontos B-vitaminok is. A magas olajtartalma ellenére sem terheli a szívet és az érrendszert, sőt előnyösen befolyásolja a koleszterinszintet. Az összes mogyorófaj közül a török mogyoró olajtartalma a legnagyobb. Felhasználása is jelentős, rengeteg desszertbe, édességbe használják, de önmagában is finom csemege és a mogyoróvajról sem szabad megfeledkezni, hiszen ma már török mogyoróból is készítik.

Sokan várnak a takarmánykeverő-kiosztó gépek beszerzésével, de vannak olyanok is, akik visszaadták az elnyert pályázatot.
A kész olaj minőségét nemcsak az alapanyag határozza meg, hanem az is fontos, hogy milyen módszerrel választják el az olajat a növényi szövetektől.
A szakértők szerint a magyar búzatermesztésnek a mennyiségek termelése helyett inkább a minőségre kellene koncentrálnia.
A magyar agrárium előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy miként lehet átadni a gazdaságokat a következő generációnak.
Komoly változások előtt áll a magyar mezőgazdaság, miközben az idei évben óriási veszteséggel számolhat az ágazat.