
Durva vírus tizedelheti meg a növényeket a kertben: metszéskor is terjed
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
A vöcsök vízimadár, amely az úszó és a bukó madarak közé tartozik. A vöcsökfélék fajai az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak.
A vöcsökfélék (Podicipedidae) a madarak osztályának vöcsökalakúak (Podicipediformes) rendjébe tartozó, széles körben elterjedt édesvízi madarak. Egyik-másik fajuk a vonulás és a tél idején tengeri élőhelyeken is megtalálható. Néhány röpképtelen fajuk is létezik, leginkább az állandó tavakban.
A vöcsök életmódja
A vöcsökfélék úszó és bukó madarak. Jellemzően nappali életmódot folytatnak, de néha éjjel is aktívak. A legtöbb faj egyedei magányosan vagy párban élnek, ám télen általában kisebb csapatokat alkotnak. A búvárkodás során néha a madarak egész teste a víz alá kerül, elmondható, hogy minél meredekebb szögben buknak a víz alá, annál mélyebbre jutnak. A nagyobb fajok általában 10-40 másodpercig maradnak víz alatt, de képesek 1-2 percig is, legfeljebb 3 percig. A kisebb fajok kevesebb ideig maradnak a víz alatt. A mélység általában 1-4 méter.
A vöcsök előfordulása
A vöcsökfélék szinte minden kontinensen megtalálhatóak, kivéve az Antarktiszt. Ezek a madarak különösen kedvelik a sekély, homokos aljú tavakat, ahol nincs áramlás. Ritkábban lehet látni őket lassú folyású folyóknál is, illetve a szaporodási időszakban egyes fajok láthatók a tengeren is. Noha több faj is kimerészkedik a tengerre, ezek soha nem mennek távol a parttól.
A vöcsök táplálkozása
A vöcsökfélék étrendje a halaktól kezdve az édesvízi rovarokon át a rákfélékig terjed.
A vöcsök fajtái
A vöcsökfélék rendje egyetlen családot foglal magában, a Podicipedidae-t, amely 22 fajt tartalmaz hat fennmaradt nemzetségben. Bár a vöcsökfélék felszínesen hasonlítanak más búvárkodó madarakra, mint például a pacsirtákra és a szárcsákra, a morfológiai, molekuláris és paleontológiai adatok alapján a flamingókkal állnak a legközelebbi rokonságban.
A vöcsök szaporodása
A vöcsökfélék a szaporodási időszakukban monogám párokat alkotnak. Egyes fajok hímei násztánccal hódítják el párjukat. A fészekrakás a szárazföldön történik, de mindig a vízparton. A fészket a két szülő közösen készíti el vízinövényekből, ágakból és levelekből. A fészkek átmérője 30-50 centiméter, nagyon ritka esetben akár egy méter is, de ez függ a körülményektől és az építőanyag mennyiségétől. A fészekaljuk általában 2-7 tojásból áll. Egy évben maximum három fészekalj van, de általában egy vagy kettő jellemző. A tojásokon mindegyik szülő kotlik, a kotlás időtartama általában 20-30 nap. A fiatalokra jellemző a csíkos mintázatú tollazat. Mikor hideg a víz, a szülők általában a hátukon szállítják a fiókáikat.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül