
Így védd a kukoricát a földeken: ezekre megéri odafigyelni
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A zab takarmányértéke nagyon jó, amely jól hasznosuló fehérje-, keményítő- és zsírtartalmának köszönhető. Mészben és foszforban gazdag, ami növeli az apaállatok tenyészképességét.
Értékes beltartalma alapján emberi táplálkozásra is alkalmas: zabpehely, zabliszt és egyebek mellett csecsemőtápszerek készítésére is felhasználják. Azonban nemcsak fontos abraktakarmány, hanem értékes szálastakarmány-növény is.
Vetés és betakarítás
Termesztésére főleg a hűvösebb, mérsékelt éghajlatú országok alkalmasak, a legtöbb zabot például Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A jól előkészített vetőmag elengedhetetlen, a zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. A vetési idő azonos a tavaszi árpa vetésidejével, ami kora tavasz, tehát az időjárástól függően március eleje, közepe. Vagyis érdemes minél korábban elvetni (gabonasortávolságra), mert csak a korán vetett zabtól várható bő és jó minőségű termés. A legkésőbben érő gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlőtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet igényel. Akkor kell aratni, mikor a szemek a buga hegyén kemények, a közepén viaszérésben, míg az alján a viaszérés elején vannak. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók pedig zöldek.
A zab betegségei
A zab egyik legfőbb ellensége a koronás rozsdásodás, amit egy gomba okozza, és főleg melegebb, párás vidékeken üti fel a fejét. Egyik fő árulkodó tünete a fertőzött növény tövének barnulása, és a leveleken megjelenő, rozsdaszerű porral bevont foltok, amikről a nevét kapta.
Szeptóriás levélfoltosság: szintén egy gomba okozta betegség, eleinte a leveleken megjelenő kissé kerek formájú foltokról ismerhető fel, később már fekete „sebek” is észrevehetőek a szárakon. Akár a magokat is elérheti, ezért érdemes ellenálló zabfajtákat választani vagy vetésforgót „használni”.
A zab ápolása
Az öntözés nagyon fontos, hiszen sok vizet igényel ez a gabonaféle, illetve a hatékony gyomlálást is biztosítani kell, az egyik legegyszerűbb, amit tenni lehet, hogy a növényi maradványokat eltávolítják és felszántják a talajt. Ha sorokba termesztik, akkor ügyelni kell arra, hogy rendszeresen szántsanak vagy kapáljanak a sorok között. Ha a talajból úgy érzik, hogy hiányoznak egyes tápanyagok, érdemes hozzáadni egy kis trágyát.
Bár nálunk nincs túl nagy hagyománya a zabfogyasztásnak, viszont az egészséges életmód egyre nagyobb teret hódít magának, ezért ebből a szempontból nő a jelentősége. Magas a fehérjetartalma, valamint nagy a zsírsavtartalma is és az esszenciális aminosav-tartalma is kedvező. B1- és E-vitamin-tartalma kiemelkedő, továbbá antioxidáns hatása régóta ismert és alkalmazott. Mindezek mellett magas az emészthető rosttartalma is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.