Nagy Z. Róbert • 2025. szeptember 15. 13:31
A mesterséges hús, más néven laboratóriumi hús, tenyésztett hús vagy sejtalapú hús egy olyan élelmiszeripari termék, amelyet állati sejtekből állítanak elő laboratóriumi körülmények között, az élő állat levágása nélkül. Ez lehet a jövő?
A cél az, hogy a végtermék a hagyományos hús fizikai, kémiai és ízbeli tulajdonságaival rendelkezzen, de elkerülje az állattenyésztéshez kapcsolódó etikai és környezeti problémákat. A mesterséges hús előállítása egy komplex biológiai és technológiai folyamat, amely több lépésből áll. A folyamat egy kis méretű sejtmintával kezdődik, amelyet egy élő állatból vesznek, általában biopszia segítségével. Ezek a sejtek legtöbbször izomsejtek vagy őssejtek, amelyek képesek a többszörös osztódásra és differenciálódásra. Bár a sejtek állati eredetűek, ez a módszer nem igényeli állat leölését.
Ezt követi a sejttenyésztés, amikor a levett sejteket speciális, tápanyagokban gazdag tápközegbe helyezik, amely ideális feltételeket biztosít a növekedéshez és szaporodáshoz. A bioreaktorokban, szabályozott hőmérsékleten és pH-értéken a sejtek gyorsan szaporodnak, izomszövetet hozva létre. Ez a tápközeg korábban magzati borjúszérumot is tartalmazott, de a kutatók dolgoznak a növényi alapú alternatívák kifejlesztésén, hogy a folyamat teljesen állatmentessé váljon. Következő lépés a szövetformázás. Ahhoz, hogy a termék a hagyományos hús szerkezetét és textúráját utánozza, a sejteket speciális formákba vagy „állványzatokra” helyezik. Ezek az állványzatok segítik a sejtek rendeződését és izomrostokká alakulását. Egyes technológiák 3D nyomtatást is alkalmaznak a kívánt formájú és textúrájú húsdarabok létrehozására.
A laboratóriumi körülmények között növesztett hús önmagában nem rendelkezik a hagyományos húsra jellemző ízzel, ezért aromák és ízesítők hozzáadása szükséges. A végtermék ízének és színének eléréséhez további összetevőket, például zsírokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és aromákat adnak hozzá.
Elterjedtsége és szabályozása
A mesterséges hús még gyerekcipőben jár, és globálisan nem terjedt el széles körben. A világon mindössze néhány országban, például Szingapúrban és az Egyesült Államokban engedélyezték a forgalmazását, de még ezeken a területeken is főként prémium éttermek kínálatában található meg, magas ára miatt. Az Európai Unióban a forgalmazáshoz szigorú engedélyezési eljáráson, az úgynevezett „új élelmiszer” (novel food) eljáráson kell keresztülmennie. Magyarországon a kormány jogszabályban tiltaná a laboratóriumi hús előállítását és forgalmazását, megelőzve a termék hazai megjelenését.
Előnyei, hátrányai és kockázatai
Fő előnye, hogy a mesterséges hús előállítása lényegesen kevesebb földterületet, vizet és energiát igényel, mint a hagyományos állattenyésztés. Emellett jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mivel a termeléshez nincs szükség állatok levágására, a technológia megoldást jelenthet az állatjóléttel kapcsolatos etikai aggályokra. A zárt, ellenőrzött laboratóriumi környezetben történő előállítás csökkenti a kórokozók, például a Salmonella vagy az E. coli baktériumok okozta élelmiszer-fertőzések kockázatát, így élelmiszer biztonság terén is vannak vitathatatlan előnyei. A termék összetétele szabályozható, így lehetőség van a telített zsírok csökkentésére vagy a vitaminok és ásványi anyagok hozzáadására, optimalizálva a tápanyagtartalmat.
És lássuk a kockázatokat. Bár a mesterséges hús elméletben tisztább lehet, mint a hagyományos hús, a hosszú távú egészségügyi hatásai még nem ismertek. A tápanyagtartalma, különösen a vas és a B12-vitamin tekintetében, eltérhet a hagyományos hústól, ami aggodalomra adhat okot. A kezdeti tanulmányok biztatók, a mesterséges hús előállításának teljes környezeti hatása (az úgynevezett életciklus-elemzés) még nem teljesen tisztázott. Különösen az energiaigényes bioreaktorok működése és a tápközeg előállítása jelenthet kihívást.
A mesterséges hús elterjedése komoly gazdasági bizonytalanságot okozhat a hagyományos mezőgazdaságban és húsiparban, veszélyeztetve a vidéki életformát. A „kémcsőben készült hús” kifejezés sok fogyasztókban idegenkedést vált ki. A termék ízének, textúrájának és árának meg kell felelnie a fogyasztói elvárásoknak ahhoz, hogy széles körben elfogadottá váljon. A szabályozó hatóságoknak pedig új keretrendszereket kell kidolgozniuk a termék biztonsági értékelésére és címkézésére, ami lassíthatja a piaci megjelenését.