A MTSZ a laboratóriumi műhús tilalmát kiterjesztené a génmódosított élesztővel készített műhúsra is.
Az EU-ban jelenleg nincs egységes szabályozás, a laboratóriumi húst az új élelmiszerek kategóriájába sorolják, amelyek forgalmazása engedélyhez kötött.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
Az Egyesült Királyság vonzó piac lehet a laboratóriumban készülő húsok számára, mivel itt sokan táplálkoznak a vegán, vegetáriánus és flexitáriánus étrend szerint.
Több szakmai szervezet is tiltakozik a laboratóriumi körülmények között előállított fehérjetermékek ellen.
Két új európai polgári kezdeményezést vett nyilvántartásba az Európai Bizottság.
Állati sejtek tenyésztésével, laboratóriumi környezetben állítják elő a terméket.
A hagyományos húsipar fenntarthatóságát kell támogatni a mesterséges húsokkal szemben.
Már véleményezhető a korábban belengetett, laboratóriumi húsok betiltásáról szóló törvénytervezet.
Egy izraeli cég új laborhús-előállítási módszert fejlesztett ki, amellyel gyorsabban, könnyebben növeszhető műhús.
Három nagy témakör megvitatását szeretné elérni Magyarország uniós elnöksége alatt.
Komplex javaslattal készül a minisztérium a hagyományok védelmére hivatkozva.
Hollandia az Európai Unióban elsőként engedélyezte a laboratóriumban növesztett húsok kóstolását a fogyasztók számára.
Az ázsiai nagyhatalom szeretne a laboratóriumban növesztett húsok egyik legnagyobb előállítójává válni.
Az Upside Foods megszerezte az amerikai mezőgazdasági minisztérium jóváhagyását a laboratóriumban előállított húsára.
Most végre kiderül, hogy környezetkímélőbbek-e a laboratóriumban előállított húsok?
Betilthatják a laboratóriumban előállított húsokat és a sejtalapú élelmiszer-termelést Olaszországban.
A műhús egy új piaci szegmens, egy új lehetőség, amit az utóbbi években meglovagoltak, fejlesztettek, nagyon sokat költöttek rá.
Ez az az öt álhír, amit nem szabad elhinni az úgynevezett mesterséges élelmiszerekről.
Mit érdemes tudni az úgynevezett tenyésztett húsokról?
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.