Legyen Ön is Extra Early Bird | Agrárszektor 2025 konferencia
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, az év egyik legrangosabb agrárszakmai eseményére.
A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
Az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat szerint laboratóriumi húsnak minősül minden olyan termék, amelyet állati sejtekből vagy szövetből, mesterséges körülmények között, az élő szervezeten kívül állítanak elő. A technológia lényege, hogy élő állatok levágása nélkül, laboratóriumi körülmények között tenyésztenek hússzerű terméket. A folyamat során az állatból vett sejteket tápoldatban szaporítják, ahol azok osztódnak és izomszövetté fejlődnek.
Fontos kijelentést tett Nagy István az itthon kapható élelmiszerekről
A törvényjavaslat előterjesztői szerint a hagyományos élelmiszer-termelés pozitív hatással van a mezőgazdaságra és a vidéki életmódra. Hangsúlyozzák, hogy az étkezés alapját természetes alapanyagokból készült élelmiszerek kell hogy képezzék, mivel az új technológiák potenciális veszélyeket rejthetnek.
A jogszabály megszegése esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szankcionálhat. A kormány rendeletben jelöli majd ki azt a hatóságot, amely a törvény betartását ellenőrzi. Míg Magyarország a tiltás mellett döntött, a nemzetközi szabályozás változatos képet mutat. Szingapúr 2020-ban elsőként engedélyezte a laboratóriumban tenyésztett csirkehús értékesítését, az Egyesült Államokban pedig 2023-ban két vállalat is engedélyt kapott műhústermékek forgalmazására.
Már nálunk is ott vannak a rovarok az élelmiszerekben: jó, ha tudod, mit veszel
Az Európai Unióban jelenleg nincs egységes szabályozás, a laboratóriumi húst az új élelmiszerek kategóriájába sorolják, amelyek forgalmazása előzetes engedélyhez kötött.
A technológia megítélése világszerte megosztó: támogatói szerint segíthet a környezeti terhelés csökkentésében és az állatjóléti problémák enyhítésében, míg ellenzői – köztük a magyar jogalkotók – a természetesség és a hagyományos mezőgazdaság mellett érvelnek. A műhús betiltásáról szóló törvény a kihirdetését követő napon lép életbe.
