Nagy István közölte, a haszonállatoknál a madárinfluenza, az afrikai sertéspestis, a kiskérődzők pestise és most a ragadós száj- és körömfájás vírusa okoz nagyon komoly veszélyeket és gazdasági károkat. Jelezte ugyanakkor, hogy az elmúlt években tudatosan segítették az állattartókat a járványok és az állatbetegségek megelőzésében.

Az eddigi intézkedések között említette, hogy évi 12 milliárd forintot fordítanak például a szarvasmarha, a sertés, a baromfi vagy a kiskérődzők esetében a mintavétel, a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatok a gyógykezelés vagy az immunizálás költségeinek támogatására. Kiemelte, hogy a vidékfejlesztési programban 2336 állattartótelep épült vagy újult meg, a pályázati felhívások pedig magukban foglalták az állathigiéniai technológiai fejlesztéseket is. Hozzátette, a technológiai megoldások kiterjednek a fertőző betegségek behurcolási kockázatának, illetve telepen belüli terjedésének csökkentésére.

Nagy István rámutatott, az afrikai sertéspestis kapcsán jól látszik, hogy a szervezett, összefogott fellépés milyen eredményeket képes elérni, "hiszen mind a mai napig sikerült megvédeni a házisertés állományt a betegségtől".

Mindezt úgy tudjuk felmutatni, hogy az elmúlt három év során hazánk tiltakozásának ellenére is az állategészségügyi intézkedések uniós támogatási aránya több mint 50%-kal csökkent

- jelentette ki a miniszter.

Kitért arra is, hogy a tavaly kiírt, állattartó telepek fejlesztéséhez kapcsolódó pályázatoknál kiemelt figyelmet fordítottak a járványvédelmi beruházások támogatására. Ennek köszönhetően mintegy 1400 beruházás valósulhat meg.

Ne feledjük, a járványvédelmi intézkedések keretei között az állatok leölése, az állati tetemek ártalmatlanítása, a szükséges berendezések, a fertőzött anyagok megsemmisítése és a fertőtlenítés költségeit a magyar költségvetés biztosítja

- mondta el Nagy István.