agrarszektor.hu • 2026. október 31. 15:27
Új moldáv fejlesztés hasznosíthatja a feldolgozásból kimaradó növényi melléktermékeket.
Kertészeti hulladékból készülhet a jövő csomagolása? Egy új moldáv fejlesztés meglepő módon hasznosítaná a feldolgozásból kimaradó növényi melléktermékeket - írta meg a FruitVeB.
Egy moldovai élelmiszeripari technológus mérnök, Olga Fedorova új, növényi eredetű csomagolóanyagot szabadalmaztatott, amely a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás során keletkező melléktermékekből készül. Az alapanyagok között héjak, gyümölcshús-maradványok, magvak és egyéb növényi eredetű hulladékok szerepelnek, amelyek jelentős mennyiségben tartalmaznak rostokat, pektint és cellulózt. A fejlesztés lényege, hogy az organikus eredetű melléktermékeket speciális eljárással dolgozzák fel, amelynek eredményeként vékony, élelmiszerekkel közvetlenül érintkeztethető lapok jönnek létre. Ezekből különböző méretű és formájú, biológiailag lebomló csomagolóanyagok és tasakok állíthatók elő.
A feltaláló tájékoztatása szerint az új anyag vízbe kerülve mintegy 12 órán belül lebomlik. Talajba jutva rovarok fogyasztják el, illetve néhány nap alatt természetes módon lebomlik, így nem okoz tartós környezeti terhelést.
A technológia egy másik fontos előnye, hogy hasznos felvevőpiacot teremthet a mezőgazdasági és kertészeti hulladékok számára. Olga Fedorova adatai szerint 2025-ben Moldovában több mint 70 ezer tonna mezőgazdasági és kertészeti termék maradt ki a feldolgozási láncból, így ezek az anyagok jelenleg nagyrészt kihasználatlanok maradnak. A csomagolóanyag elsősorban az élelmiszeripar számára készül: alkalmas lehet többek között snacktermékek, aszalt gyümölcsök, fehérjeszeletek, teák, fűszerek, sütőipari áruk és cukrászati készítmények csomagolására is.
A fejlesztő a szabadalom bejegyzését követően gyártókapacitás létrehozását tervezi, hogy ipari méretekben is megkezdhesse az új csomagolóanyag előállítását. A termék kereskedelmi tesztelése jelenleg is folyamatban van, miközben a technológia a körforgásos gazdaság szempontjából is figyelemre méltó példát kínál arra, hogyan válhatnak az agrár-élelmiszeripari melléktermékek magasabb hozzáadott értékű, környezetbarát termékek alapanyagává.