agrarszektor.hu • 2025. június 30. 06:03
Miközben az idei nyár első dinnyéi már megjelentek az üzletek polcain - nem ritkán 800-1200 forintos kilónkénti áron -, a hazai termesztők is készülnek a szezon érdemi rajtjára. A nehézségek ellenére a magyar dinnyetermesztés újra növekedési pályára állt: a görögdinnye-termőterület 10 százalékkal bővült, elérve a 3700 hektárt, míg a sárgadinnye 15 százalékos területnövekedéssel közel 500 hektáron kap helyet idén. A belföldi kereslet mellett az exportpiacok is fontos szerephez juthatnak, hiszen a várható 170-180 ezer tonnás termés messze meghaladja a hazai igényt. Az árakat tekintve vegyes a kép, hiszen, míg egyes áruházakban akciósan már 265 forintért is kapható dinnye, máshol akár 1200 forintba is kerülhet kilója - utóbbi egy nagyobb darab esetén már 10-12 ezer forintos kiadást is jelenthet.
A nehézségek ellenére az elmúlt években stabilizálódott a hazai dinnyetermesztés helyzete: a termőterület csökkenése 2022-ben megállt, azóta pedig évről évre növekedést mutat. Az előzetes adatok szerint idén tovább bővül a termőterület, a gazdák az előző évhez képest mintegy 10 százalékkal nagyobb területen ültettek görögdinnyét, így az árutermelő terület eléri a 3700 hektárt. Békés vármegye vezető szerepet tölt be a termelésben, itt 1320 hektáron folyik görögdinnye-termesztés, míg a kelet-magyarországi régióban 1350 hektárt hasznosítanak erre a célra. Heves vármegye is jelentős termőterületet képvisel, mintegy 377 hektárral.
A kedvező tendencia a sárgadinnye-termesztésben is folytatódik: idén a gazdálkodók 15 százalékkal nagyobb, összesen mintegy 500 hektáros területen foglalkoznak az édes húsú sárgadinnye nevelésével. A területnövekedés részben a tavaszi fagykárok következménye, sok termelő ugyanis a károsodott gyümölcsültetvények helyére sárgadinnyét telepített. A 3700 hektáros görögdinnye-termőterületről várhatóan 170-180 ezer tonna termés kerülhet a piacra. A hazai fogyasztás évek óta 110-120 ezer tonna körül alakul, így bőséges mennyiség juthat az exportpiacokra is.
A nemzetközi kereslet stabil, ugyanakkor a verseny egyre élesebb: a dél-európai országok mellett a marokkói dinnye is erős piaci szereplőként van jelen Európában. A hazai pozíciók megtartása, illetve új külpiacok elérése érdekében elengedhetetlen a termelők összefogása és a termelői szervezetek megerősítése. Csak széles körű szerveződés révén biztosítható a versenyképesség mind a hazai piacon, mind a nemzetközi színtéren.
Újra felívelőben az ágazat
A magyarországi görögdinnye-termés az elmúlt 24 évben erősen ingadozó képet mutatott. A 2000-es évek elején 130-165 ezer tonna körüli mennyiség volt jellemző, majd 2004-ben és 2008-ban kiugró rekordévek következtek, 228 ezer, illetve 251 ezer tonnás terméssel. A 2010-es években a volumen többször visszaesett 150 ezer tonna alá, különösen 2011-ben (141 ezer tonna) és 2019-től kezdődően látványosan csökkent a termés: 2021-ben mindössze 101 ezer tonnát takarítottak be, ami két évtizedes mélypontot jelentett. Azóta azonban fokozatos javulás tapasztalható: 2023-ban 125 ezer tonna volt a termés, míg 2024-ben a 150 ezer tonna. Ez ugyan még mindig elmarad a korábbi csúcshoz képest, de a trend újra pozitív irányba fordult, ami reményt keltő jel a hazai dinnyeágazat számára.
Kemény árak a boltokban
Ahogyan lapunk is megírta, a legkorábbi termés idén is a békési és baranyai régióból érkezik, míg az augusztusi görögdinnyeellátást nagyobb mértékben a kelet-magyarországi régió biztosítja. Utóbbi esetében még csak a napokban indultak el a takarás nélküli ültetések, a termelők pedig jó szezonban bíznak. A (Nébih) egyben felhívja a figyelmet a higiéniai körülmények fontosságára, különösen darabolt dinnye vásárlásakor:
csak olyan helyen vásároljunk felezett vagy negyedelt dinnyét, ahol az eladó megfelelő kézmosási lehetőséggel rendelkezik, tisztán tartja eszközeit és gondosan lefóliázza a darabolt termékeket.
Ugyanakkor sajnos a dinnyevásárlás sem olcsó mulatság jelenleg, hiszen az alábbi árakkal találkozhatunk a piacokon és a boltokban:
- a Budapesti Nagybani Piacon az import I. osztályú dinnye kilója 400-450 forint,
- a Tescoban akciósan 265 forint,
- az Auchanban 369 forint,
- az Aldiban 575 forint,
- a Kifli.hu-n pedig 549 forint. Itt azonban lehet kapni hazai csíkos héjú, magos görögdinnyét is, melynek kilója 1200 forintba kerül, így egy nagyobb dinnye akár 12 ezer forintba is kerülhet.
Hogyan válasszunk jó dinnyét?
Darabolt dinnyék esetén a legfontosabb szempont a hús színe: az élénkpiros, vörös árnyalat és a nem kásás, hanem feszes, lédús állag a frissesség és jó minőség jelei. Egész dinnyéknél - különösen a csíkos fajták esetében - érdemes figyelni a sávok közötti kontrasztra: minél határozottabban különül el a világos és sötét rész, annál érettebb a gyümölcs.
Fontos árulkodó jel a dinnye alján található sárga folt is. Ha ez a folt sárgás, sötétebb árnyalatú, nagy eséllyel édes, napérlelte dinnyével van dolgunk. A kopogtatás módszere sem ment ki a divatból: az érett dinnye tompa, öblös hangot ad, és ha közben enyhén rezonál a kézben, az szintén az optimális érettség jele. Ez a technika különösen a szezon végén jön jól, amikor már előfordulhatnak túlérett, belül már puhuló, „löttyedt” példányok is.
Végül, ne feledkezzünk meg a kocsányról sem: ha az elszáradt, fonnyadt, esetleg teljesen hiányzik, az már a gyümölcs öregedésére utal. A legjobb, ha a dinnye még zöldes, ruganyos kocsánnyal rendelkezik. Kerüljük azokat a darabokat is, amelyek alja - a kocsánnyal ellentétes oldal - megpuhult, mert ez már a romlás kezdetét jelezheti.