Szedlák Levente • 2025. október 8. 14:32
Bár Európa a világ cirokexportjának jelenleg mindössze 1 százalékát adja, a következő években komoly változás lehet ezen a téren. Nemcsak az EU-ban, de Magyarországon is egyre több termelő ismeri fel, hogy az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárási körülmények között a cirok egy biztos, jövedelmező és keresett alternatívát jelenthet. Hazánk pedig különösen sokat profitálhat ebből a növényből, amely egyes, az aszályos időszakok által jobban érintett térségekben a kukorica alternatívája lehet, Európa legnagyobb vetőmag-előállítóiként pedig további lehetőségek nyílhatnak meg az ország előtt - hangzott el a 4. Európai Cirokkonferencián, Budapesten. A konferencián a termesztés globális, regionális és lokális kihívásain kívül sok szó esett a cirok felhasználási lehetőségeiről, illetve arról, hogyan változhatnak ezek is a következő időszakban.
Arthur Boy, az AGPM gazdasági ügyekért felelős munkatársa a cirok globális helyzetét elemezve arról beszélt, hogy a cirok a kukorica, a búza, az árpa és a rizs után a világ 5. legfontosabb gabonája, amelyből éves szinten globálisan 60-70 millió tonnát termelnek. A cirok felhasználása három nagy területre koncentrálódik: 50%-ban, főleg Afrikában és Ázsiában az emberi élelmezés része, 40%-át az állati takarmányozásban használják fel, míg az ipari felhasználása jelenleg 10%-os, de a bioetanol révén ezen a téren is növekedés figyelhető meg. A szakember elmondta, hogy a világ ciroktermelésének 44%-át Afrika adja (Szudán és Nigéria), 21%-át az USA és Mexikó, 13%-áért Ázsia (Kína és India) felel, Óceánia (Ausztrália) 4%-ot ad, Európa pedig mindössze 1%-ot. Az Európai Unió a három legfontosabb ciroktermesztő országa Franciaország, Olaszország és Magyarország, míg az uniós tagállamokon kívüli országok közül Ukrajnát és Oroszországot kell megemlíteni. A ciroknál 3 fő exportőrről lehet beszélni, ez az USA, Ausztrália és Argentína, míg a legfőbb importőr Kína.
Az export éves szinten mintegy 9 millió tonnát tesz ki, ami a teljes megtermelt mennyiség körülbelül 16%-a lehet. Arthur Boy beszélt arról is, hogy az USA, mint a legnagyobb exportőr, a világ cirokexportjának 50%-áért, körülbelül 5,7 millió tonnáért felel, ám nagyban függ a Kínai piactól. Korábban az USA által exportált mennyiség mintegy 86%-át Kína vette meg, ám 2018 óta nem vesznek amerikai cirkot, így ennek egy része átirányult Európába.
Mi a helyzet Európában?
Pierre Guillaumin, az FNPSMS gazdasági szakértője szerint, a cirok Európában még mindig „niche market”-nek számít, amelyet az EU-ban és a környező országokban (fele-fele arányban) körülbelül 650 ezer hektáron termesztenek. Ennek a 50%-a gabonaként, 50%-a pedig szilázskén kerül felhasználásra. A szakember rámutatott, hogy a cirok növekvő piac, aminek a klímaváltozás következményei, az aszállyal szembeni jobb tűrőképessége és a szántóföldi növénytermesztés diverzifikációja miatt nagy szerepe lehet a jövőben. Pierre Guillaumin közölte, hogy bár Nyugat- és Dél-Európában, különösen Franciaroszágban és Olaszországban enyhén csökkenő trend figyelhető meg a cirok termesztését illetően, az elmúlt években Közép-Európában jelentős növekedést regisztráltak a termőterületeknél. Ennek oka, hogy a térséget egyre erősebben érintik a klímaváltozás hatásai, amelyek enyhítésére a cirok egy megoldás lehet. A gazdasági szakértő beszélt arról is, hogy, az EU-ban a cirok gabonacélú termesztése mintegy 230 ezer hektáron történik, a három legjelentősebb tagállam pedig Franciaország, Magyarország és Olaszország. Az állati takarmányozás céljára mintegy 103 ezer hektáron termesztik ezt a kultúrát, itt a legjelentősebb országok a következők: Franciaország, Olaszország, Magyarország, Spanyolország és Németország.
A ciroknál a vetőmag-előállítás néhány országra koncentrálódik, ebben Magyarország áll az élen, 47%-kal, ezt követi Franciaország 32%-os részesedéssel, illetve Spanyolország 13%-kal. Pierre Guillaumin elmondta, hogy az EU-ban mindegy 396 fajtát regisztráltak, és Franciaországban, illetve Magyarországon ebből több mint 200 fajtát termesztenek is.
A klímaváltozás hozta el a cirok fellendülését Magyarországon
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen Balogh László, Lidea Seeds termékmenedzsere szerint Magyarországon a tavaszi vetésű szántóföldi növények közül még mindig a kukorica a meghatározó, az elmúlt időszakban volt, hogy 1,5 millió hektáron vetették. Ez azonban a klímaváltozás és a mind aszályosabbá váló időjárás miatt elkezdett változni. A szakember szerint
a termelők egyre inkább szembesülnek vele, hogy a kukoricatermés elmarad a várttól, a termelés biztonsága pedig kockázatosabbá vált. Ezért a termelők elkezdtek olyan alternatívát keresni, amelyhez nem kell külön beruházásokat eszközölni, a meglevő gépeikkel, eszközeikkel is meg tudják termelni, valamint jól termelhető és jövedelmező.
A termékmenedzser szerint így találtak rá a cirokra, amelynek az akkori fajtái ugyan még nem voltak alkalmasak a nagyüzemi termelésre, azonban ez azóta szerencsésen megváltozott. Balogh László szerint a gazdák döntését egy másik, ugyancsak a klímaváltozáshoz köthető faktor is befolyásolta: mégpedig az, hogy korábban ismeretlen kártevők és kórokozók jelentek meg Magyarországon, és most már ezekkel is számolni kell. Kovács István Dezső, KITE Zrt. terménykereskedelmi üzletágának igazgatója ezzel egyetértve hozzátette, hogy a cirok termelési biztonságot tud nyújtani a termelők számára, valamint folyamatosan van rá kereslet, így jövedelmező is. A szakember beszélt arról is, hogy az utóbbi 2-3 év tapasztalatai alapján a megtérülés nagyon fontos szempont lett, és mostanra az látszik, hogy vannak olyan megyék, ahol ez komoly változást hozhat a termesztett növények terén.
Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője szerint is a kiszámíthatatlan időjárás az egyik legfontosabb tényező, ami a cirok termesztése mellett szól. Mint mondta, a termelők 10 éve is nagyon kevés fajra koncentrálták a vetésszerkezetüket, ezért, ha valami beütött, akkor annak komoly hatása volt. Mostanra viszont jóformán a teljes ágazat felismerte, hogy kell egy olyan alternatíva, amihez szükség esetén nyúlhatnak. A szakember szerint igazi siker, hogy az ágazat ennyi szereplője tud együtt dolgozni. Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője úgy látta, hogy a termelők már jó ideje tisztában voltak vele, hogy az aszálynak kitettebb időjárás miatt a cirok jó alternatíva lehet, az igazi áttörés az volt, hogy a feldolgozói oldalon is felismerték a növény kedvező tulajdonságait. A szakember szerint a kultúra elterjedésének korábban az volt az akadálya, nem volt felvásárlási lehetőség, illetve nem volt olyan volumen, amivel érdemes lett volna foglalkozni. Most azonban ez látszik megváltozni. Feczák Gábor beszélt arról is, hogy egy úttörő program kellett csak, ami után elindult a cirok „terjeszkedése”. Ezt az áttörést a baromfiágazat hozta el, ahol először a víziszárnyasoknál használták nagyobb volumenben, ezt követte a sertés- és halágazat, és mostanra már az állattartás valamennyi részét elérték. Az Agroszemek Kft. ügyvezetője rámutatott,
nem a fehérjetartalma, hanem a toxin- és GMO-mentessége volt az a tulajdonság, ami meghozta az áttörést. Pedig akkor még nem is volt akkora probléma a toxinkérdés, mint napjainkban.
Az étkezési célú felhasználás terén van még hova fejlődni
A kerekasztal beszélgetés-résztvevői abban egyetértettek, hogy fontos a termelők edukációja, ezért szakmai napokat, szántóföldi bemutatókat és egyéb rendezvényeket kell tartani. Feczák Gábor elmondta, hogy ők például a növényvédő szeres kísérletek beállításában is részt vesznek. Az Agroszemek Kft. fő profilja a vetőmag-előállítás: ország több területén végeznek kísérleteket, hogy olyan fajtákat állítsanak elő, ami a hazai viszonyok között is jól termeszthető és jövedelmező. A szakember azt is kiemelte, hogy a ciroknál még a gluténmentesség az, amiről mindenképp szót kell ejteni: az étkezési célú felhasználásnál azonban fontos, hogy a termesztés teljes folyamatát végig kell követni, és a betakarítógéptől kezdve a szárító és szállító rendszereket is folyamatosan ellenőrizni kell, mert csak így garantálható, hogy a termék tényleg gluténmentes legyen. Mint mondta, minden étkezési cirok tud takarmány is lenni, de fordítva ez már nem igaz!
Fazekas Miklós szerint Európában még sokat kell fejlődni a cirok étkezési célú felhasználása terén. Mint mondta, Észak-Afrikában és Ázsiában az élelmiszerkönyvekben is benne van, ahol a cirok nem a gluténmentes, hanem a hagyományos kenyerek alapanyagaként szerepel, vagyis ez az egyik leginkább széleskörűen használható növény. Ám a lehetőségek kiaknázásához folyamatos tanulási folyamatra van szükség. Kovács István Dezső szerint az élelmezés mellett a bioetanol célú felhasználás is fontos lehet a jövőben. Mint mondta,
ha a mostaninál jóval nagyobb terménymennyiség áll rendelkezésre, akkor ebbe az irányba is el lehet majd indulni vele.
Miért csak lépésről-lépésre nő a vetésterület?
Fazekas Miklós szerint nem rossz a növény vetésterületének organikus növekedése, mert így folyamatosan lehet javítani a felmerülő hibákat, kiküszöbölni a problémákat. A szakember elmondta, hogy Magyarországon a 2000-es évek elején még csak 5 ezer hektáron foglalkoztak a cirokkal, ez mostanra 50-60 ezer hektárra nőtt, vagyis megtízszereződött a növény vetésterülete. Ez a növekedés hosszú és tudatos munka eredménye volt, amit az is segített, hogy a 2022-es évben Kelet-Magyarországon gyakorlatilag nem termett kukorica. És bár emiatt több millió tonna hiányzott itthon, a környező országokból ezt hamar pótolták, és a kukorica azóta is folyamatosan elérhető. Fazekas Miklós szerint a
a vetésterület jelentős változásához tudatos és organikus növekedés kell: megfelelő genetikára alapozva. A vetésszerkezet-váltással, növekvő vetésterülettel együtt járnak betegségek, kórokozók megjelenése. Ezekre a nemesítőknek kész válaszokkal kell rendelkezniük, különben a ciroktermesztés növekedése csak pillanatnyi fellángolás lesz.
Az ágazatra rálátó szakértők beszéltek arról is, hogy ma már nincs olyan gazdaság Magyarországon, ahol se hallottak volna a cirokról. Volt azonban egy olyan gondolkodásmód, hogy oda vetették a cirkot, ahová a kukoricát nem akarták, aztán csodálkoztak, hogy nem adott olyan hozamokat. Feczák Gábor szerint fontos, hogy mindenki megértse, a cirok nem igénytelen, hanem szerényebb igényű növény, aminek ugyanúgy szüksége van a megfelelő öntözésre és tápanyag-utánpótlásra, ha eredményeket akar vele elérni az ember. Balogh László szerint meg kell találni a ciroknak azt a megfelelő helyet, ahol versenyképesen lehet termeszteni, mert most még sok esetben átlagos, de inkább gyengébb területekre vetik. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a terület kiválasztása megmutatja, mi az az elméleti maximum, amivel számolni lehet.
Hogyan lehet népszerűbbé tenni a gazdák körében?
Balogh László szerint az a legjobb termesztéstechnológia és növényvédelem, ami az elérhető körülmények között. A szakember elmondta, hogy itthon már 50-60 ezer hektáron termesztik a cirkot, de az ágazatnak keményen be kellett állnia a lobbizásba, hogy a termelők számára növényvédelemben is alternatívák legyenek. Kovács István Dezső elmondta, hogy a termelők számára fontos, hogy teljesíteni tudják a minőségi követelményeket, és az, hogy tudják, lesz vevő a termékükre. A KITE Zrt. ezért árazási lehetőséget biztosít a termelőknek a vetőmag lekötéseknél, illetve kipróbált, több évig tesztelt anyagokat ajánlanak a termelőknek. Fazekas Miklós pedig arra mutatott rá, hogy a kínai piac mindig nyitva áll, de oda nem csak minőséggel, hanem komolyabb mennyiséggel is kell rendelkezni ahhoz, hogy az emberrel szóba álljanak.
Arra a kérdésre, hogy hol lehet értékesíteni a cirkot, Kovács István Dezső elmondta, hogy amikor nem sújtotta az aszály az agráriumot, akkor volt előárazás. Most már inkább a betakarítás után van árazás. Feczák Gábor szerint a baromfi ágazat fix piac, de egyben szűkebb is. Itt a minőség függvényében jobb árat is kaphatnak a termelők. Balogh László szerint, ha egy kistermelő belevág a termesztésbe, integrátor fel fogja vásárolni tőle a terményét, a kereskedők pedig aktívan keresik az integrátorokat. A termelők így biztosak lehetnek benne, hogy lesz kereslet a termékükre. Kovács István Dezső hozzátette, hogy jelenleg nem sokkal a kukorica ára alatt van a ciroké, természetesen helytől, időtől és átadástól függően. Mint mondta, minden évben van egy lélektani határ: ahonnan már fedezi a termelési költségeket.
A szakértők beszéltek arról is, hogy az elmúlt 8-12 évben az EU-ban már jóformán minden növényt támogattak a cirkon kívül. A kultúrán nagyon sokat segítene, ha az ágazat ki tudna állni a cirok mellett. Feczák Gábor hozzátette, hogy a cirok nem a kukoricát akarja kiváltani, hanem az olyan területekre akarják pozícionálni ezt a növényt, ahol a kukorica termesztése kérdőjelessé vált. Még nem volt rá támogatás, pedig igény lenne rá.
Mi várható a jövőben itthon és Európában?
Balogh László reméli, hogy a cirok megtalálja a helyét Magyarországon, nő a termesztése és az ágazat felismeri a benne rejlő előnyöket. Feczák Gábor úgy látja, hogy ha 5 év múlva a cirok vetésterülete elérné a 100 ezer hektárt, az jó eredmény lenne. Fazekas Miklós szerint nagyon fontos lenne, hogy az ágazatnak legyen közös stratégiája a cirkot illetően. Mint mondta, Európában minden adott hozzá, hogy globális szereplővé nője ki magát. Kovács István Dezső szerint is körülbelül 80-100 ezer hektárnál van az a határ, ami átbillentheti az ipari szereplőket, hogy komolyabban foglalkozzanak a cirokkal.