Berla Attila • 2025. október 29. 06:01
A 2025-ös szezon ismét bebizonyította, hogy a növénytermesztésben nincs többé kiszámíthatóság. A szélsőséges időjárás, az elhúzódó aszályok és a gyorsan változó piaci környezet olyan bizonytalanságot teremtettek, ahol a korábbi rutinok már nem hoznak biztos eredményt. Szentpáli Szilárd a Bonafarm Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője - aki idén előadóként vesz részt a Portfolio Agrárszektor Konferencián -elmondta, a siker ma már az alkalmazkodás, a precíziós technológia és a fenntarthatóság hármasán múlik. A klímaváltozás nemcsak új kihívásokat, hanem kényszerű szemléletváltást is hozott a magyar mezőgazdaság számára.
A szezon eleve hátrányból indult, hiszen 2024-es ősz és tél szinte csapadékmentesen telt, ami jelentősen csökkentette a talaj vízkészletét, így a vetések rossz feltételekkel indultak tavasszal. Ez a hiány végigkísérte az egész évet, a nyári hónapok hosszan tartó aszálya pedig különösen a tavaszi vetésű növényeket sújtotta. Ugyanakkor nem minden kultúra reagált egyformán a szélsőségekre. A kalászos gabonák – főként a búza és az árpa – a Dunántúl déli területein jó eredményeket hoztak, ahol a csapadékmennyiség elegendő volt a növények fejlődéséhez. Az országon belüli különbségek azonban tovább nőttek, és ma már egyre inkább térségi szinten kell gondolkodni a technológiai döntésekről.
Az idei szezon nehezen indult, hiszen a tavaly őszi-téli csapadék hiánya a talaj vízkészletét negatívan befolyásolta. A nyári hosszan tartó, rendkívüli aszály pedig determinálta a kukorica és a szója terméseredményeit
– fogalmazott az Agrárszektornak Szentpáli Szilárd.
Vegyes képet mutatott a jövedelmezőség
A hozamok és a piaci árak egyaránt vegyesen alakultak. A kalászos gabonák jó terméseredményeihez idén kedvező árak társultak, ami stabil fedezetet biztosított a termelőknek. A napraforgó szintén erős szezont zárt, mind a hozam, mind az ár tekintetében, ezzel az egyik legstabilabb növénykultúrának bizonyult. A szakember elmondta, hogy a szója és a takarmánykukorica viszont az év vesztesei közé kerültek, az aszályos körülmények miatt gyenge termést hoztak. Az öntözött területeken ugyanakkor sok helyen kimagasló eredmények születtek, ami jól mutatja, mekkora értéke van a vízgazdálkodási fejlesztéseknek. A piaci árak mozgása szintén ellentmondásos volt: a kalászosok ára csökkent, de még mindig nyereséges szintet képviselt, a napraforgóé pedig az év eleji aggodalmak ellenére sem zuhant be.
A változó klíma és a piaci kockázatok miatt a vetésszerkezet folyamatos átrendeződésben van. A szakember szerint ma már minden termelőnek újra kell gondolnia, mit és hol érdemes termeszteni. A cukorrépa termesztése is bizonytalanná vált, a világpiaci árak és a nemzetközi kínálat alakulása miatt. Ezzel szemben a búza, az árpa és a napraforgó továbbra is a legstabilabb kultúráknak számítanak, amelyek még szélsőséges évjáratokban is megbízható hozamokat adnak. A szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövő vetésszerkezete sokkal rugalmasabb, régióspecifikusabb lesz, mint korábban.
A kukorica vetésterülete évről évre csökkenő tendenciát mutat, főként a keleti országrészben. Az őszi vetésű kalászosok, így a búza és az árpa, valamint a napraforgó viszonylag megbízható növényeknek mondhatók.
Precíziós gazdálkodás és a fenntartható szemlélet lehet a kulcs
A modern technológiai megoldások ma már nemcsak lehetőséget, hanem kényszert is jelentenek. A precíziós gazdálkodás elterjedése látványosan javítja a hatékonyságot és csökkenti az inputköltségeket. Egyre több helyen alkalmazzák a vetéssel egy menetben kijuttatott műtrágyát, a talajvizsgálatokra épülő tápanyag-utánpótlást, illetve a levélanalízisekre alapozott célzott pótlásokat. A gazdálkodók egyre nagyobb arányban használnak takarónövényeket, csökkentik a menetszámot, és bevezetik a direktvetést. Ezek nemcsak a költségeket mérséklik, hanem a talaj állapotát és vízmegtartó képességét is javítják. A támogatási rendszer is ezeket az irányokat ösztönzi, különösen a zöldtrágyázás és a talajkímélő technológiák alkalmazásával.
A klímakárok és a jövedelmezőségi nehézségek egyre több termelőt sarkallnak innovációra. A sávművelés, a regeneratív gazdálkodás, a precíziós inputfelhasználás és a dróntechnológia mára nem a jövő, hanem a jelen részei lettek. A szemléletváltásban fontos szerepet játszanak a szántóföldi bemutatók, a szakmai fórumok, valamint az online tudásmegosztás. A generációváltás is egyre érezhetőbben formálja a magyar agráriumot, ugyanis a fiatalabb, nyitottabb, technológiailag felkészültebb termelők lépnek színre.
A növénytermesztés profitábilis működési nehézségei arra ösztönzik a termelőket, hogy technológiai átalakításokat végezzenek és újragondolják a vetésszerkezetet.
Az év végi Portfolio Agrárszektor Konferencia központi témái is ezt a szemléletet tükrözik majd. Szentpáli Szilárd elmondta, hogy a szakmai diskurzus középpontjában olyan kérdések állhatnak majd, mint hogy mennyiben jelenthet megoldást a minimum tillage a klímaváltozásra, és milyen új lehetőségeket kínál a dróntechnológia a mindennapi gazdálkodásban.