agrarszektor.hu • 2026. március 16. 11:34
Az elmúlt időszakban egyre több olyan termelő lett Magyarországon, aki közvetlenül a felhasználás előtt szerzi be a szükséges inputanyagokat, így előfordulhat, hogy ők idén a korábbinál jóval magasabb áron tundak hozzájutni majd ezekhez a termékekhez - hangzott el a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, Kecskeméten. Az ágazatra rálátó szakemberek elmondták, hogy az iráni konfliktus hosszú távon komoly árfelhajtó hatással lehet szinte valamennyi inputanyagra, de azt is kifejtették, hogy a klímaváltozás nemcsak a termelőket, a gyártókat is alkalmazkodásra, innovációra és a külföldi bevált gyakorlatok és megoldások mielőbbi alkalmazására sarkallják.
Molnár Krisztián, a Poliext Kft. öntözési projektmenedzsere elmondta, hogy az elmúlt években az ágazat valamennyi szereplője tapasztalhatta, mekkora károkat tud okozni az aszály. Mint mondta, a mezőgazdaságnak már öt éve nincs jobb éve, folyamatosan aszály van, és az a baj, hogy ha a termelők hiába teszik bele a rengeteg inputanyagot, ha ennek nincs eredménye, akkor voltaképp nincs értelme sem. És ugyanez áll az inputanyag-felhasználás csökkentésére is. A szakember az öntözés kapcsán kifejtette, hogy a legtöbb magyar termelő még mindig dobos felső öntözést használ: erős szivattyúkkal jéghideg vizet nyomnak ki a növényekre, aminek a fele legtöbbször egyáltalán nem, a másik fele is csak részben hasznosul. Ez pedig rendkívül nagy költségekkel jár, arról nem beszélve, hogy hosszú távon a talajoknak is árt. A szakember példákkal illusztrálta a csepegtető öntöző rendszerek előnyeit a hagyományos megoldásokkal szemben, és bemutatta, hogy ezek nemcsak a kijuttatott vízmennyiséget, de a felhasznált energiát is csökkentik, valamint a kijuttatott műtrágyák és biostimulátorok hasznosulását is javítják. Molnár Krisztián beszélt arról is, hogy csepegtetéses megoldást ott is lehet a tevékenység kiegészítésére használni, ahol már ki van építve egy pivotos vagy lineár öntözési rendszer. Mint fogalmazott,
az inputanyagok költségének ilyen jellegű csökkentése hosszú távú játék, amelynek során minden évben kevesebbet teszünk bele, mert a növények nem igényelnek annyit. Ez pedig több év alatt jelentős megtakarítást eredményezhet, még úgy is, hogy a bekerülési költség és a megvalósítási idő magasabb egy ilyen öntözésnél a hagyományos megoldásokhoz képest.
Ez utóbbi oka abban rejlik, hogy a csepegtető öntözéshez más kategóriájú szűrőrendszer kell, mint a dobos megoldásokhoz. A szakember beszélt arról is, hogy az ilyen rendszerek létesítésénél a költségek mellett az szokott még kérdés lenni a gazdák részéről, hogy ez mennyire fogja befolyásolni a talajművelést, amire - megfelelő tervezés mellett - az a válasz, hogy semennyire.
Hogyan lehet mérsékelni a klímaváltozás hatásait?
Balázs Viktor, a Bio-Nat ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Magyarországra az elhelyezkedése miatt a környező régiókhoz képest 2 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleti átlagok jellemzőek, valamint a Kárpát-medence az ország időjárását és csapadékosságát is jelentősen befolyásolja. Mint mondta, nem az éves csapadék mennyisége tér el a környező országokétól, hanem annak eloszlása, amely a növénytermesztés számára azokat a drasztikus időszakokat jelzi, amelyek akár a megtermékenyülés szempontjából kiemelten fontosak.
Ezért az inputanyag gyártóknak olyan termékeket kell előállítaniuk, amelyek a biológia útján nyújthatnak segítséget a termelőknek
- mutatott rá Balázs Viktor.
Czigány Tibor, a Nufarm Hungária ügyvezető igazgatója ezzel egyetértve jelezte, hogy az elmúlt időszakban a csapadék eloszlásában tapasztalható különbségek mellett mellett a hőségnapok száma is sokat nőtt. Erre az inputanyag-gyártók a megváltozó klímához jobban alkalmazkodó hibridek, növények piacra dobásával, valamint a meglevő, a világ másik részein kidolgozott innovatív technológiák bemutatásával állhatnak a gazdák rendelkezésére abban, hogy profitábilisabban tudjanak termelni.
Hámos András, a Kwizda marketing és portfólió vezetője szerint nemcsak az elmúlt 5, de voltaképp a megelőző 30 évben folyamatos volt az időjárás átalakulása. A szakember szerint jelenleg nagyon meg kell nézni, hogy Magyarország, illetve az ország egyes régiói alkalmasak-e egyes növényfajok termesztésére, hiszen a kukorica termesztésének tapasztalatai hatására az elmúlt években sok gazda váltott át más kultúrák termesztésére, sokan kényszerűségből. Mint fogalmazott,
az ágazat valamennyi szereplője részéről adaptációra van szükség a megváltozott körülményekhez.
Hutter Ádám, az IKR Agrár műtrágya kereskedelmi üzletág igazgatója is hasonlóan látta a helyzetet, de az alkalmazkodás mellett az innovációra és a meglevő tapasztalatok felhasználására is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint a gazdáknak ki kell választania azt is, hogy milyen módon és technológiával fognak termeszteni a jövőben. Az inputok felhasználását meghatározza a ágazat szereplőinek felkészültsége és a meglevő tudásanyag is. A szakember beszélt arról is, hogy 2025-ben és már 2026-ban is voltak olyan időszakok, amikor a Duna szakaszai hajózhatatlanná váltak az alacsony vízállás miatt, ez pedig nagyban befolyásolja a logisztikát is
Mátrai Tibor, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke szerint a múlt tapasztalatai már nem mindig, vagy nem teljesen alkalmazhatóak a mezőgazdaságban. A vetőmagok oldaláról az innovációt a nemesítés jelenti, ami alkalmazkodni tud a megváltozó körülményekhez, ám ez egy lassú folyamat, még úgy is, hogy mostanra már sokkal modernebb nemesítési technikák állnak rendelkezésünkre, mint ezelőtt akár 10-20 évvel.
Most már nem 10-15 év alatt lehet egy új fajtát létrehozni, hanem elég lehet 3-4 év is, plusz a regisztráció. Emellett Magyarországon a száraz, meleg és a nedves, csapadékos időszakokban megjelenő betegségeknek is ellenálló fajtákat kell alkotni, ami nem egyszerű feladat
- tette hozzá Mátrai Tibor.
Hogyan érinti az iráni konfliktus az inputanyagok piacát?
Mátrai Tibor szerint a Közel-keleten kialakult helyzet a vetőmagpiacot kevésbé fogja érinteni, ezen a téren Európa önellátó, nagy vetőmagtermesztő múlttal, bizonyos kultúrák tekintetében pedig Magyarország is exportőr. A szakember ezen a téren nem számít problémákra a közeljövőben. Hutter Ádám szerint az elmúlt öt évben több olyan esemény is volt, ami komoly mozgásokat eredményezett a műtrágyapiacon, mint például a koronavírus-járvány, a gázárak megugrása és az orosz-ukrán háború. A Hormuzi-szoros, amit most lezártak, fontos helyszíne a nemzetközi gáz- és olajkereskedelemnek, és mivel az európai gázbeszerzések most már 100%-ban a holland tőzsdén, a TTF-en igazából zajlanak, így ez a műtrágyára rögtön kihatott, az árak azonnal megugrottak. Ez pedig nagyon veszélyes, mert a kiszámítható gyártásnak fontos lenne folyamatos kötés és folyamatos árazás. A gázbeszerzés problémái emellett azt is mutatják, hogy a rendszernek rengeteg gyenge pontja van, és minden rendkívüli esemény árfelhajtó hatással bír. Az iráni konfliktus kirobbanása előtti hetekben egyébként leszálló ágban voltak a gázárak, a gyártók ezekkel kalkuláltak. Problémás az is, hogy az orosz termékekre különböző vámok vonatkoznak, illetve január 1-jétől a karbonadó is sújtja az import műtrágyákat. Emiatt viszont a külföldi gyártók nem, vagy csak később fogják idehozni a termékeiket, mert nem éri meg nekik az európai piacon értékesíteni. Jelenleg az látszik, hogy egy ideig a magasabb gázárak miatt magasabb nitrogénárak lesznek jellemzőek a piacra. Ezeket a problémákat pedig az uniós gyártás nem tudja megoldani. Mint fogalmazott,
a világpiacot a karmaid árazza be. Ez a legolcsóbb hatóanyag, ebből használják a legtöbbet az európai piacon legtöbbet abból használják az európai piacon. Tehát ez határozza meg sokszor az árképzést az összes többi műtrágyánál. Mivel ez most itt nincs, vagy nem fog olyan mértékben bejönni, ez egy extra költséget fog jelenteni, ezáltal a belső piaci előállítások is emelkedni fognak. Attól félek, hogy ez a 2024-25-ös árszint akkor se fog visszatérni, ha véget ér ez a konfliktus.
Hámos András szerint elmúlt években átalakult az ágazat szereplőinek a tervezési struktúrája: egyre többen vannak, akik közvetlenül a felhasználás előtt döntenek a vásárlásokról. Viszont most az események hatására egy nagyobb érdeklődés támadt a gazdák részéről az inputanyagok beszerzése iránt. A növényvédő szerek piaca ugyanakkor stabilabb, így inkább a műtrágyáknál várhatók nagyobb elmozdulások az árakban. Czigány Tibor rámutatott, hogy a növényvédő szerek alapanyagai jórészt kőolajipari termékekből vagy gázból származnak, és amint a kőolaj-gáz ára elmegy, azt előbb-utóbb a növényvédő szerek is követni fogják. Erre a szezonra, a következő három-négy hónapra ugyanakkor már vagy itt vannak a termékek, vagy úton vannak. A szakember szerint
figyelni kell az euró-dollár-forint árfolyamokat is, elmegy a forint ára, akkor a már itt levő termékek is szorítóban kerülnek. A nagy multicégek általában valahol a 385 és 400 forint/euró körüli árfolyamon határozták meg a termékeiket, és ha 395 körül lesz a forint jelentősen, akkor sokan izgulni kezdenek majd.
Balázs Viktor szerint jelenleg a legnagyobb versenyelőnyt a stabilitás és a kiszámíthatóság jelenti. Ezért ők olyan lehetőségeket próbálnak kínálni a termelőknek, amelyek ezeket a bevett és megszokott gyakorlatokat bővítik és sokszínűsítik. Mint mondta, hatalmas lehetőség rejlik a betakarítás után a növények szára, gyökérzete és levelei felhasználásában, ami kizárólag a biológián, azon belül is a mikrobiológián keresztül válik a következő növénykultúra számára elérhetővé. És bár most mindenki azt mondja, hogy mikrobiológia lesz a jelen kihívásaira a megoldás, ez így nem igaz, ugyanis az a rendszer lesz az, amellyel versenyelőnyt lehet építeni, ezért dolgoznak ők együtt az inputanyaggyártó cégekkel. A szakember beszélt arról is, hogy a vetőmagvaknak nagyjából az 50-70%-a az, amely a genetikai potenciál mellett kihasználásra kerül. De ha a fönnmaradó hányadból csak 1-2%-ot hozzá tudnak adni, például egy mikrobiológiai vetőmagcsávázással, azzal stabilitást lehet elérni.
Melyek most az inputanyaggyártás új termékfejlesztési irányai?
Mátrai Tibor elmondta, hogy rengeteg innováció van a vetőmag-előállítás terén, a nemesítő házak folyamatosan fejlesztenek, mert amelyik nem így tesz, az előbb-utóbb tönkre fog menni. Mint mondta, az elmúlt időszakban a növényekben alkalmazható génszerkesztési eljárások nagy figyelmet keltettek, mivel ezek lényegesen meggyorsíthatnák bizonyos előnyös tulajdonsáok bevitelét a növényekbe, ám ezen a téren még nincs teljesen kialakult európai álláspont. Hutter Ádám arról beszélt, hogy a tápanyag-felhasználás fejlesztése terén rendkívül komoly innováció zajlik, amire az ágazat hazai szereplőinek is oda kell figyelnie. Azt azonban észben kell tartani, hogy ez nem a hatóanyagok lecserélésével vagy elhagyásával lehet elérni. Egy rendszerszintű szemléletben megvan a helye a szervetlen tápanyagoknak (műtrágyák), a szerves anyagoknak (mikrobiológiai készítmények) és a megfelelő genetikának, csak a termelőknek ezt tudnia is kell megfelelően használni. A szakember szerint az innováció akkor fog működni, akkor lesz lehetőség, ha rendszerszinten át tudja alakítani a gazdák termesztési szempontjait és gondolatait. Hámos András szerint szerencsés, hogy a magyar gazdák alapvetően nyitottak az innovációra, aminél a legkézenfekvőbb megoldás az öntözés lenne, ám nagyon sok olyan terület van Magyarországon, ami még mindig nem öntözhető. Emiatt a termelők rákényszerülnek arra, hogy egyéb megoldásokat válasszanak. Ezen a téren jó irányt jelenthetnek azok a műtrágyák, amelyekben több hatás is megjelenik, például hatékonyabban védenek a talajban levő kórokozók ellen is. A szakember szerint jelenleg, ami nagyon fontos, az a gyökeresedés elősegítése, az aszálytűrés, tehát a növényi immunrendszer erősítése, illetve a napvédelem. Czigány Tibor szerint az innováció több síkban, több irányban működik, vannak az új termékfejlesztések, innovációk, de jelenleg azt látható, különösen Európában, hogy ez nagyon lelassult, talán hat éve nem kapott új hatóanyag engedélyt az EU-ban, miközben 83-at visszavontak. Balázs Viktor pedig arról beszélt, hogy a baktériumtrágyáknál a legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezeket a termékeket általában hűtve és nagy körültekintéssel kell tárolni. Ezért itt a fő fejlesztési irány az, hogy hogyan lehetne ezen változtatni, illetve a logisztikán és a kijuttatási mennyiségen javítani.