Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára elmondta, hogy a gabonapiaci szerződések alakulását kezdetben elsősorban az határozta meg, hogy a termelési kockázatok miként oszlanak meg a partnerek között. Az integráció fejlődésével a jogalkotó is egyre inkább szabályozni kezdte ezt a területet. Mint fogalmazott, a rendszer folyamatosan fejlődik, és az aktuális problémákra reagálva igyekszik megtalálni az egyensúlyt a szerződő felek között. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a felmerülő problémákra adott válaszok egyre hatékonyabban működnek.

Andréka Tamás

Berkes Gábor, a Cargill Magyarország elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a szerződések csak akkor működnek jól, ha mindkét fél számára elfogadható feltételeket tartalmaznak. Elmondása szerint a piac működése az elmúlt időszakban alapvetően zavartalan volt. Az utóbbi időszakban, egészen tavaly decemberig rendben működtek a folyamatok a felek között. Mind a kereskedelmi, mind a feldolgozói szerződések megfelelően működtek, a gabona- és olajmagtermés kereskedelme pedig problémamentesen zajlott.

Berkes Gábor

A Bászna-ügy: figyelmeztetés a piac számára

Varga Ákos, az UBM Csoport igazgatósági elnöke szerint a Bászna-ügyhöz hasonló csalások ritkán fordulnak elő a piacon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerződéses rendszer alapvetően működőképes. Kiemelte, hogy a kereskedelem alapja a szerződések betartása. Ha egy megállapodást aláírnak a felek, annak kötelező érvényét mindkét félnek el kell fogadnia, függetlenül az árak alakulásától. Hozzátette: ha vitás helyzet alakul ki, azt kulturált módon, tárgyalások útján kell rendezni. Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója egyetértett azzal, hogy a Bászna-ügy inkább egy egyszeri esetként értelmezhető. Szerinte az ügy ugyanakkor tanulságul szolgált a piac szereplői számára.

Finanszírozói és kereskedelmi oldalon is mindenkinek tanulópénz volt, hogy kiben bízhatunk meg jobban és hol szükséges nagyobb körültekintés

- mondta.

Szabó István

A kockázatkezelés szerepe emiatt várhatóan erősödik, hiszen az üzleti kapcsolatok alapja továbbra is a bizalom. Berkes Gábor szerint a történtek hatására minden piaci szereplőnek nagyobb figyelmet kell fordítania arra, hogy hol tárolja a terményt és kinek, hogyan fizet. Úgy véli, a finanszírozási feltételek is szigorodhatnak a jövőben.

Nem szabad fékezni a kereskedelmet

Varga Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a piac működése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők ne reagáljanak túlzott óvatossággal.

Kereskedni kell, és mindenki érdeke, hogy a bankok, a kereskedők és a hitelbiztosítók együttműködjenek. Ha valaki túl erősen behúzza a kéziféket, annak végső soron a gazdatársadalom lesz a vesztese

- emelte ki.

Varga Ákos

Szerinte ezért különösen fontos a meglévő stratégiai kapcsolatok megőrzése. A régi üzleti kapcsolatokat érdemes fenntartani, míg az új együttműködéseknél fokozott elővigyázatosságra van szükség. Andréka Tamás is kiemelte, hogy a piac működésének egyik legalapvetőbb feltétele a bizalom. A Bászna-ügy esetében a problémát súlyosbította, hogy az érintettek között nemcsak nagy piaci szereplők, hanem számos kisebb gazdálkodó is volt. A kisebb szereplők magas aránya is indokolta az állami beavatkozás szükségességét. Az államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szektorban a csődök aránya más gazdasági ágazatokhoz képest kifejezetten alacsony:

A szerződéses viszonyok tekintetében nem balkáni, hanem nyugat-európai állapotok jellemzik a magyar mezőgazdaságot, és erre büszkének kell lennünk.

Varga Ákos szerint a gazdálkodók számára különösen fontos a több lábon állás. Ha egy területen probléma merül fel, más tevékenységek segítségével lehet kompenzálni a veszteségeket. Szabó István ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a piac működését nem szabad túlzott szabályozással korlátozni.

A Portfolio Agrárium 2026 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Képek forrása: Berecz Valter és Stiller Ákos