agrarszektor.hu • 2026. május 13. 17:27
Az amerikai gazdák egyre nagyobb területen vetnek borsót és lencsét. A fehérjedús hüvelyesek iránti kereslet ugyanis ugrásszerűen megnőtt, amit részben a közösségi médiában hódító fehérjemánia, részben a GLP-1 típusú fogyókúrás gyógyszerek elterjedése fűt. Miközben a hagyományos gabonatermesztés veszteségessé vált, sok farmon a hüvelyesek maradtak az egyetlen nyereséges szántóföldi kultúrák - közölte a Reuters.
Az amerikai agrárium évek óta lejtmenetben van. A gazdák immár negyedik éve alacsony vagy negatív haszonkulccsal dolgoznak, a farmcsődök száma pedig 46 százalékkal ugrott meg 2024-ről 2025-re. A helyzetet tovább súlyosbítják a kereskedelmi háborúk miatt bevezetett vámok, valamint a műtrágya és az üzemanyag elszálló ára. Ebben a gazdasági környezetben a hüvelyesek, mint a borsó, a lencse és a csicseriborsó, egyre vonzóbb alternatívát jelentenek. Az idahói Aaron Smith például a búzaterületeit cseréli le hüvelyesekre. A montanai McKade Mahlen számításai szerint míg a búzán hektáronként mintegy 35 dollárt bukik, addig a lencsével 8 dollárt keres.
A sárgaborsó vetésterülete az elmúlt tizenöt évben 55 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban. Ezzel párhuzamosan az exportja 2021 és 2025 között 81 százalékkal zuhant, ami azt jelenti, hogy a megtermelt mennyiséget ma már szinte teljes egészében a hazai piac szívja fel. A borsóból kivont fehérjeizolátumok gyümölcsízű üdítőkbe kerülnek, a lencselisztből pedig tésztát gyártanak. A trendet jól mutatja, hogy a General Mills élelmiszeripari óriás a Ghost sporttáplálék-márkával közösen olyan gabonapelyheket dobott piacra, amelyek a korábbi 2 gramm helyett adagonként már 17 gramm fehérjét tartalmaznak.
A termelési költségek szintén a hüvelyesek termesztése mellett szólnak. A vetőmag viszonylag olcsó, a növények pedig a természetes nitrogénmegkötő képességüknek köszönhetően alig igényelnek műtrágyát. Ez a tényező különösen felértékelődött azóta, hogy a műtrágyaárak az iráni konfliktus miatt tovább emelkedtek. Ráadásul a gazdák hagyományosan is vetésforgóban termesztik a hüvelyeseket a gabonafélékkel, így a termelés súlypontjának áthelyezése nem igényel gyökeres technológiai átállást.
A megugró keresletet két fő tényező hajtja. Az egyik a közösségi médiában terjedő "protein maxxing" trend. Ennek keretében a véleményvezérek hatalmas mennyiségű fehérje fogyasztására buzdítják a követőiket, gyakran teljesen megalapozatlan egészségügyi ígéretekkel. A másik mozgatórugót a GLP-1 típusú gyógyszerek felhasználói jelentik, akik 2025-ben már az amerikai lakosság mintegy 12 százalékát tették ki. Ők célzottan keresik a fehérjedús ételeket, hogy elkerüljék a készítmények gyakori mellékhatásaként jelentkező izomvesztést.
A táplálkozástudományi szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek a jelenséggel kapcsolatban. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az átlagos amerikai állampolgár már most is bőségesen elegendő fehérjét fogyaszt. Stuart Phillips, a McMaster Egyetem kutatója is megerősítette, hogy szó sincs tömeges fehérjehiányról a társadalomban. Marion Nestle, a New York-i Egyetem táplálkozástudományi professzora pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a fehérjével dúsított üdítők és rágcsálnivalók sokkal inkább marketingeszközök, mintsem valós egészségügyi áttörések. "Ha borsófehérjét akarsz, egyél borsót" - összegezte a professzor.