Váratlan fordulat a magyar földeken: meglepő eredményt hozhat az idei aratás

Szedlák Levente2026. június 8. 06:02

Az őszi vetésű kultúráknál a vetést követően egy hűvös és csapadékos tél köszöntött Magyarországra, ám a február vége és a március már eléggé száraz és csapadékmentes volt. A helyzetet tetézte, hogy áprilisban folytatódott az aszály, és csak a hónap végén, illetve március közepén érkezett komolyabb mennyiségű csapadék hazánkba. Ez pedig nemcsak a tavaszi vetések helyzetét nehezítette meg, hanem az őszieket is, vannak olyan térségek, ahol az aszály 1,5-2 tonnával csökkentette a búza várható terméshozamát. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák között ugyanakkor volt olyan is, aki arról számolt be, hogy az ősszel időben elvetett állományok jobban viselték a tavaszi szárazságot, mint azok, amelyeknél megkéstek az őszi munkálatokkal. És bár májusban voltak nagyobb esők, mostanra megint eljutottunk oda, hogy óriási szüksége lenne a földeknek, a növényeknek és nem utolsósorban a gazdáknak is a csapadékra.

Idén április második felében rendkívül aszályos, csapadékszegény időjárás volt jellemző hazánkra, melyet a hónap végén és május elején éjszakai fagyok is kísértek. Ennek következtében mind a szántóföldi, mind a gyümölcskultúrákban jelentős károk keletkeztek - derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készített legfrissebb jelentéséből, amelyet a május 14-i operatív jelentések alapján állítottak össze. A felszíni talajréteg teljes kiszáradása miatt az őszi búza és az őszi káposztarepce növekedése lelassult vagy megállt. A kajszi- és őszibarack-, valamint a cseresznye- és meggyültetvények súlyos fagykárokat szenvedtek. Május második hetében országos, intenzív esőzés érkezett, megszüntetve a súlyos aszályt.

Március végén az Agrárszektor által megkérdezett gazdák még óvatosan optimisták voltak. Mint mondták, vannak térségek, ahol kifejezetten jó termésre lehet számítani, máshol viszont nagy szükség lenne a csapadékra. Ez azonban egész áprilisban késlekedett, komoly problémákat okozva ezzel az állományokban. Május elején ráadásul szokatlanul kemény fagyok csaptak le az országra, és ezt nem egy helyen a szántóföldi növények is megsínylették. Azóta hűvösebb és csapadékosabb, illetve melegebb és szárazabb időben is volt részünk. A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése alapján az elmúlt napokban ugyan többfelé érkezett csapadék Magyarországra, annak mennyisége csak kisebb területeken bizonyult elegendőnek. A kalászosok és a repce jelenleg a szem- és magképződés, a nyári kapásnövények pedig az intenzív növekedés időszakában járnak, így országszerte nagy szükség lenne újabb esőre. Az előrejelzések szerint azonban a következő napokban sem várható országos, áztató csapadék, csak elszórtan alakulhatnak ki záporok és zivatarok, amelyekből csupán kisebb foltokban nedvesedhet át a talaj.

A zalai Baki Agrocentrum Kft. tavaly ősszel 680 hektáron vetett búzát, 150 hektáron árpát, 160 hektáron borsót és 410 hektáron repcét. Németh Zoltán, a cég növénytermesztési ágazatvezetője kérdésünkre elmondta, hogy a repcénél a késő májusi esők sokat számítottak, így az állományok jó képet mutatnak, kezdenek érni. Körülbelül két hét múlva elkezdik a deszikkálást, és nagyjából 4-4,5 tonnás hozammal számolnak szektáronként. A csapadék egyébként az árpának is jókor jött, kitelítődtek a szemek. A szakember szerint június 25-e környékén el tudják kezdeni az aratást, és várhatóan 9 tonnás hozam lesz az árpánál. Az őszi búza viszont már vegyesebb képet mutat: amit október végén, megkésve tudtak elvetni, annak már későn jött az eső, és az aszály elvitt hektáronként 1,5-2 tonnát. Ezeknél a tábláknál csak 7-8 tonnás hozamokra számítanak hektáronként, míg azoknál, amelyeket időben elvetettek, ott a jókor jött csapadéknak köszönhetően 9-10 tonnás hozamokkal számolnak. Az üzemi átlag így 9-10 tonna körül lesz - tette hozzá Németh Zoltán.

A Fejér megyei EAG Zrt.-nél ősszel nagyjából 3000 hektáron vetettek búzát és árpát, repcével már nem foglalkoznak. Rózsa Ádám, a vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője elmondta, hogy mostanra gyakorlatilag végeztek a szenázsolással, a tervezettnél 40%-kal nagyobb területen kellett betakarítani. A hozamok az előzetes becsléshez képest még így is alacsonyabbak lettek, a tervezett hektáronkénti 25 tonna helyett csak 15-16 tonnák jöttek össze. Ebből egyébként a cég tehenészetében lesz zöldtakarmány. A szakember beszélt arról is, hogy a május közepi-végi csapadék sokat javított az állományokon, ha az nincs, lett volna olyan tábla is, ahol kritikussá vált volna a növények állapota. Voltak olyan állományok, amelyeknek csökkent a terméspotenciálja. Rózsa Ádám szerint a terméshozamuk hektáronként így átlagosan 5-5,5 tonnás lehet, de ez még függ az ezermagtömegtől is. Összességében azt lehet tehát mondani, hogy vannak sokkal rosszabb állapotban levő és az átlagosnál kicsit jobb területeik is. Nagyon heterogének a területek, a kalászosokban is sok az apró szem, kérdéses még, hogy ezek mennyire fognak telítődni aratásig.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
növénytermesztés, gabona, repce, búza, árpa, aszály, terméshozam, aratás, csapadék, őszi-árpa, időjárás, gabonafélék, csapadékhiány, terméskilátás, őszi-káposztarepce, őszi búza,