agrarszektor.hu • 2026. szeptember 1. 09:02
Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter éles kritikával illette az előző kormány agrárpolitikáját, és átfogó reformokat jelentett be. A tárcavezető jelezte az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) hatékonyságának felülvizsgálatát, sürgette a tömegtermelésről a minőségi élelmiszeriparra történő átállást, valamint új vízmegtartási stratégiát vázolt fel. Emellett kitért egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat átláthatatlan, több tízmilliárd forintos agrártámogatásának leállítására is - jelentette a Telex.
A hazai agráriumot jelenleg leginkább foglalkoztató kérdések egyike a JÉGER jövője. Bár nyáron több vármegyében a gazdák kérésére lekapcsolták a berendezéseket a csapadékhiánnyal kapcsolatos, tudományosan megalapozatlan félelmek miatt, a miniszter szerint a valódi problémát a rendszer tényleges hatékonysága jelenti. A HungaroMet adatai alapján a jégkármérséklés eredményessége statisztikailag nem igazolható egyértelműen, miközben a fenntartása rendkívül költséges. A végső döntést a Magyar Tudományos Akadémia október végére várható átfogó elemzése alapozza majd meg.
A miniszter a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét hatalmas tengeri viharként jellemezte, hangsúlyozva, hogy az előző kormányzatok klímaalkalmazkodási és stratégiai hiányosságai miatt jelentős a lemaradásunk. Mivel Magyarország a tömegtermékek piacán nem veheti fel a versenyt a nagytermelőkkel, például Ukrajnával, a jövő egyértelműen a magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerek előállítása. Ehhez a korábbi, pusztán forráslehívásra fókuszáló támogatáspolitika helyett célzott fejlesztésekre van szükség. Osztrák mintára itthon is érdemes lenne bevezetni a teljes hazai termékpályát garantáló védjegyeket, amihez szigorúbb minőségi szabályozás és a minőséget megfizetni kész vásárlóközönség kell. Ennek érdekében a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak - többek között a szermaradvány-határértékeknek és az adalékanyagok használatának - mielőbbi szigorítását tervezik.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás alappillére a víz tájban történő megtartása, amihez elengedhetetlen a szemléletváltás. A gazdákat ezentúl nem büntetik a támogatások megvonásával, ha a megművelt földjük egy részét víztározásra áldozzák fel. Bár a jelenlegi uniós költségvetési ciklus kereteit még az előző vezetés tárgyalta le, a következő időszakban a támogatási rendszert már egyértelműen a vízmegtartó képesség ösztönzéséhez igazítják. Sok helyen a szántóföldi növénytermesztésről más művelési ágra kell majd áttérni. A vízügyi irányváltás első eredményeként idén már mintegy 1,8 millió köbméterrel több vizet sikerült a tájban tartani. A teljes öntözési és tározási rendszer átalakításán az Agrárminisztérium az Élő Környezetért Felelős Minisztériummal közösen dolgozik.
A tárcavezető az átlátható piaci viszonyok helyreállításáról is beszélt. Ennek keretében zárták ki nemrég Mészáros Lőrinc érdekeltségét, a Gallicoopot egy már megnyert pályázatból, mivel a cég magántőkealapokon keresztüli tulajdonosi szerkezete ellentmondott az európai uniós átláthatósági előírásoknak. Bóna Szabolcs rámutatott, kirívó anomália volt, hogy amíg az élelmiszerszektorban más cégek legfeljebb ötmilliárd forintot nyerhettek el, addig az előző kormány egy rendkívül gyors, mindössze három hónapos eljárás keretében harmincmilliárd forintot ítélt meg az említett vállalatnak.
A miniszter az agráriumhoz kapcsolódó intézményrendszerről szólva elmondta, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), valamint a Mezőhegyesi Ménesbirtok működését is felülvizsgálják, mivel a tudomány és a kutatás korábban nem kapott kellő súlyt. Utóbbit a jövőben fenntartható mintagazdaságként és oktatási központként kívánják működtetni.