agrarszektor.hu • 2026. szeptember 17. 20:31
A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára.
Dr. Kedves Orsolya, az SZTE Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa és a projektben részt vevő kutatók olyan mikrobiológiai növénykondicionáló termékcsalád fejlesztésén dolgoznak, amelynek összetételét különböző növények rizoszférájának (gyökérzónájának) sajátosságaihoz igazítják. A kutatók hipotézise szerint a növényspecifikusan összeállított mikrobiális készítmények bizonyos körülmények között hatékonyabban támogathatják a növények fejlődését és stressztűrését, mint az általános felhasználásra szánt készítmények.
A növény gyökérzete által közvetlenül befolyásolt gyökérzónában, vagyis a rizoszférában baktériumok, gombák és más mikroorganizmusok összetett közösségei élnek. A gyökerek által kibocsátott szerves vegyületek tápanyagforrást jelenthetnek egyes mikroorganizmusok számára. A növényhez társuló mikroorganizmusok ugyanakkor hozzájárulhatnak a tápanyagok hozzáférhetőségének javításához, a növények fejlődéséhez és stressztűréséhez, valamint bizonyos növényi kórokozók visszaszorításához. Dr. Kedves Orsolya projektje ezért a növény–mikroorganizmus kölcsönhatások növény- és fajtaspecifikus sajátosságainak feltárására összpontosít. A kutatás hosszú távú célja célzottan alkalmazható mikrobiológiai növénykondicionáló készítmények fejlesztése - olvasható a Szegedi Tudomány Egyetem közleményéből.
Az egyre gyakoribb aszályok, hőhullámok és szélsőséges csapadékeloszlások veszélyeztethetik a mezőgazdasági termelés biztonságát. Ezzel párhuzamosan az intenzív talajhasználat és egyes mezőgazdasági gyakorlatok kedvezőtlenül befolyásolhatják a talajok állapotát, biológiai aktivitását és mikrobiális sokféleségét. A környezetkímélő mikrobiológiai készítmények hozzájárulhatnak e problémák mérsékléséhez, eredményességük azonban a növényfajtól, a talaj tulajdonságaitól és a környezeti feltételektől függően jelentősen változhat
– mondta Dr. Kedves Orsolya.
A projekt alaphipotézise szerint az adott növény rizoszférájából származó, gondosan kiválasztott mikroorganizmusokból összeállított konzorciumok eredményesen támogathatják ugyanazon növényfaj, illetve növényfajta fejlődését. A kutatás során azt vizsgálják, hogy ezek a növényspecifikusan összeállított konzorciumok milyen körülmények között és milyen mértékben lehetnek hatékonyabbak a növényi eredettől függetlenül összeállított mikrobiológiai készítményeknél.
A kiválasztott törzsekből több mikroorganizmust tartalmazó konzorciumokat állítunk össze. Nem egyszerűen a rizoszférában jelen lévő mikroorganizmusokat szeretnénk felszaporítani: olyan törzseket keresünk, amelyek növénynövekedést serkentő tulajdonságokkal rendelkeznek, javíthatják bizonyos tápanyagok hozzáférhetőségét, képesek lehetnek a gyökérzóna kolonizálására, illetve hozzájárulhatnak egyes növényi kórokozók visszaszorításához
– ismertette a kutató.
A projekt egyik innovatív eleme, hogy a mikrobiális konzorciumok összeállításakor nem kizárólag a mikroorganizmusok általános növénynövekedést serkentő tulajdonságait veszik figyelembe, hanem azok növényi eredetét és a rizoszféra körülményeihez való alkalmazkodását is. A projekt a széles körű felhasználásra szánt mikrobiológiai készítményektől eltérően célzott, az adott növényhez és annak gyökérkörnyezetéhez igazodó fejlesztési megközelítést alkalmaz.