Braunmüller Lajos • 2026. október 9. 11:31
A Jammertal Borbirtok vezető szőlésze szerint idén először látványos aszálytünetek jelentek meg a szőlőn is - a bor azonban így is kiváló lehet.
A 2026-os évjárat extrém aszálya és az egyre erősödő UV-sugárzás példátlan kihívások elé állította a szőlészeteket, ami a művelési módok és a termőterületek értékelésének átalakítását kényszerítette ki. A drasztikus nyári szárazság és hőség ellenére a kedvező őszi időjárás megmentette a szezont Villányban, így a szüretből végül kiváló minőségű, teljesen beérett alapanyag került a borászatokba - mondta el Nagy Zsolt, a Jammertal Borbirtok szőlészeti vezetője. Hozzátette ugyanakkor: idén olyan aszálytüneteket látott a szőlőn, amit eddigi pályafutása alatt nem tapasztalt.
Bár a szőlő kifejezetten szívós növény és jól alkalmazkodik a szélsőséges időjáráshoz, a 2026-os év páratlan próbára tette az ültetvényeket - mondta el a villányi borbirtok szőlészeti vezetője az Agrárszektornak. A tavaszi, viszonylag egyenletes csapadékeloszlást júliusra drasztikus szárazság váltotta fel, amely rendkívül magas hőösszeggel és szárító széllel párosult. Mint fogalmazott:
a tényleges csapadéknélküliség a rettentő magas hőösszeggel és a szárító légmozgásokkal párosulva azt eredményezte, hogy a 25 éves pályafutásom során először jelentek meg olyan aszálytünetek a szőlőben, amelyekkel korábban – még a kevésbé csapadékos években sem – találkoztam.
A fürtzónában már augusztusban elsárgultak és elszáradtak a levelek, az egyre erőteljesebb UV-sugárzás pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A megváltozott klíma miatt a szőlőművelési gyakorlatot is át kellett alakítani. Míg másfél évtizede a növényvédelem érdekében a jól szellőző, vékony lombfal kialakítása volt a cél, ma már kifejezetten dúsabb lombozatot hagynak Villányban is, hogy megvédjék a fürtöket a leégéstől. A klasszikus levelezést ma már jobbára csak a szüret előtt végzik el, és kizárólag azért, hogy megkönnyítsék a kézi szedést, valamint a sérült fürtök válogatását.
A klímaváltozás a dűlők értékelését is alaposan felülírta. Korábban a déli és délnyugati kitettségű dombtetők számítottak a legértékesebb területeknek, 2026-ban viszont éppen ezeken jelentkeztek a legsúlyosabb aszály- és UV-károk.
Ezzel szemben a keleti fekvésű ültetvényeken, valamint a völgyekben és lapályokon – ahol mélyebb a termőréteg és jobb a vízellátottság – sokkal harmonikusabban fejlődött a növény, és a savtartalom is jobban megmaradt. Az aszály hatása fajtánként is eltért, hiszen a nagyobb bogyójú fajták, mint például a merlot, szinte tünetmentesen vészelték át a forróságot, míg a kisebb szemű cabernet esetében már megfigyelhető volt némi töppedés.
A növényvédelem szempontjából felemás képet mutatott az aszályos időszak. A csapadékhiány miatt a peronoszpóra nem okozott gondot, a nyár első felében pedig a lisztharmat jelentette az egyetlen gombás fertőzést, amely ellen célzott védekezéssel hatékonyan fel lehetett lépni.
Sokkal komolyabb, a jövőre nézve is kritikus problémát jelent viszont az aranyszínű sárgaság kórokozóját terjesztő amerikai szőlőkabóca.
A kártevő ellen ma már szigorú, összehangolt védekezésre van szükség, a fertőzött tőkéket pedig azonnal ki kell vágni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kabóca nemcsak a szőlőben, hanem az árokpartokon gyomként terjedő bálványfán is megtelepszik, ahonnan nagy távolságokra tud eljutni.
Nagy Zsolt szerint a probléma megfékezése elképzelhetetlen az önkormányzatok és a gazdálkodók széles körű, országos összefogása nélkül.
A borászat szempontjából a 2026-os évjárat megítélése a nehézségek ellenére is kifejezetten pozitív - tette hozzá a szőlészeti vezető, aki szerint kiváló minőségű alapanyagot adnak át a borászati szakasznak. Míg a nyári forróság aggodalomra adott okot, a szeptemberi jelentős éjszakai lehűlések és a hosszúra nyúlt vénasszonyok nyara tökéletes feltételeket teremtett a biológiai és fenológiai éréshez. A völgyekből származó alapanyagok és a nagyobb bogyójú fajták kiváló minőségben került a feldolgozókba. A dombtetőkön termett, némileg megtöppedt szőlőknél sem a zöldes ízkaraktertől kellett tartani, ezek a tételek sokkal inkább a magas, esetenként a 16 százalékot is elérő alkoholtartalmukkal adnak majd feladatot a pincészeteknek. Összességében a kihívásokkal teli szezonból kiváló minőségű borok születnek majd - tette hozzá Nagy Zsolt.