Braunmüller Lajos • 2026. november 6. 05:58
Elkészült a nyár óta várt akadémiai jelentés, egyértelmű választ adtak a kutatók az elterjedt konteóra.
Egyértelműen cáfolja a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a jégkármérséklő rendszer okozná a hazai aszályokat vagy csökkentené a csapadékmennyiséget, ugyanakkor arra is rámutat, hogy a technológia jégverést enyhítő hatása sem igazolható - igaz, nem is zárható ki. A szakértők az eredmények fényében az időjárás-módosító eljárások szigorúbb állami szabályozását sürgetik.
Kerek cáfolatot ad a jégkármérséklő rendszer és az aszály feltételezett összefüggésére a Magyar Tudományos Akadémia 2026. október 30-i dátummal szereplő, de november 5-én, csütörtök kora este közzétett tanulmánya, amely tisztázza a JÉGER körüli vitákat. A Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter által a nyár folyamán kezdeményezett, mostanra elkészült akadémiai jelentés részletesen megvizsgálta a 2018 óta országosan működő rendszer környezeti és meteorológiai hatásait. A technológia lényege, hogy talajgenerátorok segítségével ezüst-jodidot juttatnak a légkörbe. Ezek a részecskék a feláramlások révén a zivatarfelhőkbe kerülve mesterséges jégképző magokként funkcionálnak.
A beavatkozás célja, hogy a felhőkben lévő nedvességen több, ám így kisebb méretű jégszem osztozzon, amelyek ideális esetben még a felszín elérése előtt elolvadnak, mérsékelve ezzel a mezőgazdasági és egyéb anyagi károkat.
Egyértelműen konteó az aszály-vád
Az elmúlt évek, és különösen a történelmi léptékű 2026-os nyári aszály miatt a közvéleményben gyakran felmerült, hogy a generátorok működése "elfújja" a felhőket, és felelős a csapadékhiányért. Az MTA kutatói ezt határozottan cáfolják. A magyarországi éghajlati adatok 170 éves idősorából jól látszik, hogy a száraz és csapadékos periódusok természetes módon váltják egymást a Kárpát-medencében. Bár az idei nyár a mérések kezdete óta a legszárazabb volt hazánkban, ez egy egész Európát érintő időjárási anomália része, nem pedig egy helyi, mesterséges beavatkozás eredménye.
A témában nemrégiben Bóna Szabolcs miniszter is nyilatkozott az Alapvetés podcastban:
A fizikai törvényszerűségek szintén azt támasztják alá, hogy a rendszer nem felelős a szárazságért. Egy átlagos zivatarfelhő mozgási energiája és vízgőztartalma olyan hatalmas, hogy a talajgenerátorok kibocsátása ehhez képest teljesen elhanyagolható. Ahhoz, hogy a felhőbe juttatott ezüst-jodid megakadályozza az esőcseppek kialakulását, a jelenlegi kapacitás sokszorosára lenne szükség. A hálózat egyszerűen nem rendelkezik akkora hatással, amely a csapadékképződés nagy léptékű folyamatait érdemben megváltoztathatná.
Az Alapvetés egy korábbi adása az agráriumot érintő konteókkal foglalkozott:
Kérdéses, hogy volt-e értelme a rendszer működésének
Bár a csapadékot nem csökkenti, a tanulmány legkritikusabb megállapítása szerint a JÉGER eredeti céljának megvalósulása, vagyis a jégkárok érdemi mérséklése is kétséges.
A 2014 és 2026 közötti meteorológiai radaradatok elemzése nem mutatott ki jelentős visszaesést a zivatarok jégveszélyességében. Az országos bevezetést követő években a jégre utaló radarpixelek aránya kevesebb mint két százalékkal változott a korábbi időszakhoz képest, és a nagyobb méretű jégszemekkel járó viharok gyakorisága sem csökkent. A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár a technológia elméleti alapjai léteznek, a tényleges hazai eredményességet eddig nem sikerült tudományosan igazolni, ehhez ugyanis hosszú távú, ellenőrzött kísérletekre lenne szükség.
Fontos leszögezni: a tudományos vizsgálat nem azt állapította meg, hogy a JÉGER hatástalan, vagy hogy bizonyítottan nem csökkenti a jégkárokat. A tanulmány ennél árnyaltabb: a jelenlegi vizsgálatok nem igazolnak jelentős hatást, de a módszertani korlátok miatt a tényleges jégkármérséklő hatás végleges kizárására sem alkalmasak. Az aszályokkal való összefüggést viszont a szerzők egyértelműen elutasítják.
A szakértők megvizsgálták a rendszer környezeti terhelését is. A levegőbe jutó ezüst-jodid talajban történő felhalmozódásától sokan tartanak, de a hazai mérések egyelőre nem igazolnak országos szintű szennyezést. A becslések szerint a kijuttatott anyag mennyisége rendkívül alacsony koncentrációnövekedést okozhat, amely kristályos szerkezete miatt biológiailag nem felvehető a növények számára. Ugyanakkor a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy a generátorok közvetlen közelében, a talaj legfelső, néhány centiméteres rétegében célszerű lenne további célzott méréseket végezni.
Mindezek alapján az MTA szigorúbb állami fellépést javasol. Jelenleg Magyarországon az időjárás-módosító berendezések telepítése és működtetése még csak bejelentéshez sem kötött. Ez a szabályozatlanság utat nyit a tudományosan megalapozatlan technológiák terjedésének, miközben táptalajt ad a különböző álhíreknek is.
A kutatók ezért azt szorgalmazzák, hogy a meglévő rendszereket tegyék bejelentéskötelessé, az újak engedélyezését pedig kössék kötelező hatástanulmányokhoz és a hatékonyság előzetes tudományos bizonyításához.