Erre a brüsszeli tervre nem sokan vannak felkészülve: sorsfordító döntés született

Az Európai Bizottság új kutatás‑ és innovációs stratégiát indít az agrár‑élelmiszeripari ágazat számára, amelynek célja, hogy a tudományos eredmények gyorsabban és hatékonyabban jussanak el a gazdaságokba, a vidéki térségekbe és az élelmiszer‑ellátási lánc minden szereplőjéhez - írja a FruitVeB. A Bizottság közlése szerint az új megközelítés két, egymással szorosan összefüggő keretrendszert fog össze: az AgRI 2040 programot, amely a mezőgazdaságra, az erdőkre és a vidéki térségekre fókuszál, valamint a Food 2040 stratégiát, amely az élelmiszerrendszereket - beleértve a halászatot és az akvakultúrát - helyezi középpontba. A két program a Horizon Europe 2028–2034 időszakában, illetve az Európai Versenyképességi Alap vonatkozó elemeiben valósul meg.

Az új stratégia célja, hogy “megerősítse az agrár‑élelmiszeripari innováció teljes ökoszisztémáját, a kutatás korai szakaszától egészen a piaci bevezetésig”. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kapnak a felhasználók - köztük a gazdálkodók, kutatók, vállalkozások és más érintettek - konkrét igényei. A fejlesztések tervezésébe, tesztelésébe és demonstrációjába a szereplő széles körű együttműködéssel kapcsolódnak be, hogy a kutatási eredmények valóban használható eszközökké váljanak. A példák között szerepelnek az aszály‑ és hőstressz‑tűrő növényfajták, a növénybetegségek gyorsabb felismerését szolgáló rendszerek, fenntarthatóbb növényvédelmi technológiák, valamint olyan digitális megoldások, amelyek optimalizálják a víz‑ és erőforrás‑felhasználást.

Az AgRI 2040 a talajokra és agroökológiai rendszerekre, a növény‑ és állattenyésztésre, a bioökonómiára, a többfunkciós erdőkre, a vidékfejlesztésre és az ellátási láncok megerősítésére koncentrál. A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a robotika szintén kiemelt terület. A Food 2040 az élelmiszerrendszerek átalakítását célozza, olyan témákkal, mint az egészséges és fenntartható étrendek, az erőforrás‑hatékonyság, a szennyezés csökkentése, a fogyasztók és az élelmiszerrendszerek kapcsolata, az új üzleti modellek, valamint a halászati és akvakultúra‑innovációk. A két program hat közös prioritást határoz meg: a startupok versenyképességének erősítése, az élelmiszer‑biztonság és reziliencia, a természeti erőforrások védelme és körforgásosság, az élelmiszer‑ és takarmánybiztonság, a táplálkozás és egészség, valamint a méltányosság és nemzetközi együttműködés.

A stratégia hátterében az európai agrár‑élelmiszeripar egyre összetettebb kihívásai állnak: a klímaváltozás, az erőforrás‑hiány, a geopolitikai bizonytalanság, a munkaerő‑ és szaktudáshiány, a fogyasztói szokások átalakulása és az erősödő nemzetközi verseny. A Bizottság szerint a kutatás, az innováció és a gyakorlati alkalmazás közötti kapcsolat megerősítése hozzájárulhat ahhoz, hogy az ágazat versenyképesebb, ellenállóbb és fenntarthatóbb legyen, miközben erősíti az európai élelmiszer‑biztonságot és stratégiai autonómiát.