Braunmüller Lajos • 2025. szeptember 17. 16:57
Globális piaci, szabályozói és klimatikus hatások teszik bizonytalanná a mezőgazdasági termelést és az élelmiszertermékek kereskedelmét, a megfelelő válasz pedig a rugalmas alkalmazkodás lehet – derült ki a CIB Bank által szerdán Esztergomban megtartott agrárkonferencián. Az előadásokból kiderült: az éghajlatváltozás és a vámháború egyaránt érintik a hazai gabonakereskedelmet és például az olasz sertéságazatot is. A világpiac összességében továbbra is jó keresletet ígér, de a diverzifikáció, a költséghatékonyság és az alkalmazkodás nélkül ezt az előnyt nem lehet kihasználni.
Jelentős átalakulást él meg a hazai szántóföldi növénytermesztés és a szóban forgó termékek kereskedelme, amelynek hátterében döntően klimatikus, valamint piaci okai vannak – derült ki Elekes Balázs, a Goldkern Kft. cégvezetője által a CIB Bank esztergomi agrárkonferenciáján megtartott gabonapiaci helyzetértékelésből.
Érezhető a vámháború hatása
A szakember kiemelte: gabonakereskedelemben az úgynevezett ABCD-cégek meghatározóak, az ADM, a Bunge, a Cargill és a Dreyfus a globális forgalom hozzávetőleg 90 százalékát adják.
Az idei év terménypiaci változásait meghatározta a vámháború, amely jelentős bizonytalanságot okozott – ez csökkenő árakat, és alacsonyabb szintű keresletet is eredményezett.
A piacot befolyásolták az idei állategészségügyi kihívások és a fuvardíjak csökkenése révén kialakult fuvarozói kapacitáscsökkenés is. A szállítás kapcsán megjegyezte: a dunai piac is visszaszorult, a vasúti transzport szintén megnehezült. A fogyasztási szokások változása érinti a kukoricakeresletet is, világszinten növekszik az izocukor-igény, amely az alapanyagra, így a kukorica piacára is kihat.
Átalakul a vetésszerkezet
A szántóföldi árutermelés idehaza ugyanakkor csökken, részben a támogatási környezet, valamint a klimatikus viszonyok miatt is.
A vetésszerkezet is változik: a napraforgó vetésterülete növekszik, a repce ugyanakkor jelentős területcsökkenést szenvedett el. Ez utóbbinak alapvetően nem piaci oka van, hanem inkább a klimatikus hatások és a felhasználható szerek szűkülő köre áll a háttérben.
A kukorica vetésterülete is csökken, jelentős mértékben, a búza és az árpa aránya viszont növekszik.
A cirok lehetőséget jelent, világszerte inkább étkezési céllal, sörgyártásra használják, ebben tehát van még növekedési potenciál. Az alternatív, elfelejtett kultúrák, például a köles is növekszik, igaz, nagyon alacsony szintről.
Újraosztják a szerepeket a piacon
Komolyan alakíthatják a piacot az olyan tényezők, mint az euró árfolyama is, ez az exportnak nem kedvez az utóbbi hónapokban. Fontos kérdés még a toxintartalom, valamint az egyre inkább hangsúlyos kukoricaimport – újabban például Lengyelország is küldő országként játszik szerepet a piacon. A cégvezető hangsúlyozta:
Oroszország rekordtermése és exportdominanciája, Kína importpolitikája és a dél-amerikai rekordkilátások határozzák meg leginkább a gabonafélék és olajos magvak globális piacát.
A cégvezető részletesen ismertette az egyes termények piacát és a befolyásoló tényezőket, majd kitért arra, hogy a megoldást az új piaci és technológiai lehetőségek jelenthetik, ezek keresése jelenleg nagy hangsúllyal esik a latba.
Az eredményességet a megosztott értékesítés, a piacok, illetve az árfolyam figyelése, a saját költségek alapos és naprakész ismerete és figyelembevétele jelentheti.
Óriás ágazat nagy szereplőkkel
A húságazat fejlesztési lehetőségeiről tartott online előadást Giovannibattista Pallavicini, az olasz húsfeldolgozókat képviselő Assica közügyekért felelős szakembere. Mint elmondta, a sertés termékpályát az Assica az elejétől a végéig, a tenyésztéstől a kiskereskedelemig, illetve Horeca-szektorig követi. Az Assica fő figyelme azonban a vágás, a friss hús piaca és a készítmények felé fordul – utóbbiak nagy jelentőséggel bírnak Olaszországban, identitásképző termékekről van szó.
A teljes ágazat érdekvédelme a legfőbb szerepünk és a dötéshozatali, törvényalkotási fázisban is részt veszünk.
Olaszország nagy piacnak számít, 9 millió sertést hizlalnak évente, amelyet hozzávetőleg 4 ezer professzionális vállalat bonyolít – nem számítva a kicsi, családi gazdaságokat. Összességében az olasz sertés-termékpálya mintegy 40 ezer embert foglalkoztat. Átlagosan egy gazdaságban több mint 2200 sertést hizlalnak.
A teljes termelési érték hozzávetőleg 15 milliárd eurót tesz ki, amelyből több mint 2 milliárd eurónyi az eredetvédett termékek aránya.
Az olasz állomány is sokat szenvedett ugyanakkor az elmúlt években az afrikai sertéspestistől, az állatlétszám érdemben csökkent a járvány miatt. Ennek ellenére az élőállat-import csökkent az utóbbi időszakban, ám a hasított félsertést behozatala 5 százalékkal nőtt.
Egyik csapás a másik után
A szakember hozzátette: az elmúlt években több esemény jelentett sokkot a termékpálya számára, amelyek közül a kínai ASP-járvány drámai hatásai voltak a legjelentősebbek 2019-ben. Ezt követték az amerikai szankciók, amelyeket Trump még az első elnöksége idején vezetett be.
Ez nagyon komolyan érintette az olasz piacot, hiszen a legfontosabb exportpartnert az olasz húskészítmények esetében az Amerikai Egyesült Államok jelenti.
Ezt követte 2020-ban a Covid-járvány, amely komoly gyártási, szállítási és értékesítési nehézségeket hozott. Ezt követően sem lett kiegyensúlyozott piac, a következő nagy változást az orosz-ukrán háború jelentette. Ez az energiapiac válságát eredményezte, amelyet az energia rendelkezésre állásának nehézsége és hektikus árszintje jellemzett, de a takarmányellátásban is problémákat okozott.
2022-ben ráadásul az afrikai sertéspestis Olaszországban is megjelent. Ez övön aluli ütés volt, hiszen több távol-keleti ország azonnal lezárta a piacait, amely óriási veszteségeket jelentett.
2023-ban pedig az infláció megugrása jelentett komoly problémát, amely a fogyasztás szerkezetét is átalakította – igaz, az export növekedése némileg ellensúlyozta ezeket a nehézségeket. Tavaly Ursula von der Leyent újból megválasztották az Európai Bizottság élére, amelyről a szakember úgy fogalmazott: sem az ígért támogatásokat, sem a könnyítéseket nem kapta még meg az ágazat, amelyekben korábban reménykedett. Giovannibattista Pallavicini hozzátette:
Az elmúlt évek kilengéseire, a „volatilitásra” azonban összességében jól reagált az olasz sertéshús-ágazat, ám a változások jól jelzik: borzasztóan nehéz tervezni a jövőre nézve.
A jövő legfontosabb piacbefolyásoló tényezői között az ASP-t, a kereskedelempolitika, így például a vámok alakulását, a klimatikus és fenntarthatósági követelményeket és a technológia fejlődését, valamint a fogyasztói szokások változását emelte ki. Mint elmondta:
A sertéshús fogyasztásának növekedésére számítanak, ám a Green Deal alakulása ezt a várakozást erősen bizonytalanná teszi.