Berla Attila • 2025. október 10. 13:29
Bakos Zsuzsa és férje közel másfél évtizede költöztek Budapestről vidékre, ahol egy egykori zalaszentlászlói TSZ-majorban alakították ki saját, tizenöt hektáros gazdaságukat. A terület ma már komplex egységként működik, hiszen növénytermesztés, állattartás, feldolgozás és agroturisztikai tevékenység egyaránt megtalálható benne. A cél kezdettől az volt, hogy a kisüzemi lépték mellett is versenyképes, fenntartható modellt hozzanak létre, amelyben a feldolgozás és a tudásmegosztás kiemelt szerepet kap.
A birtok körülbelül tíz hektár szántóval rendelkezik, a fennmaradó rész pedig épületekkel, legelőkkel és gyümölcsösökkel tagolt terület. A kezdeti években többféle növénnyel kísérleteztek, ugyanis olajtök, zab, len, illetve különböző gabonafélék is szerepeltek a vetésszerkezetben, ám a nagyobb üzemekhez való technológiai és logisztikai kiszolgáltatottság miatt a növénytermesztés háttérbe szorult. Az utóbbi években a gazdaság főként lucernatermeléssel és legelőgazdálkodással foglalkozik, kiegészítve kisebb állatállománnyal.
A legnagyobb nehézséget mindig az jelentette, hogy a betakarítás időzítése nem rajtunk múlt. Hiába volt szép termésünk, ha a gép csak két hét késéssel ért ide, és addigra megázott a termés vagy romlott a minősége. Ezért döntöttünk úgy, hogy csökkentjük a szántóföldi növények arányát.
A gazdaság állatállománya kezdetben néhány lóval indult, majd a család a Kárpáti Borzderes fajtamegmentő programhoz csatlakozott, ahol ma is aktív tagok. A borzderesek mellett néhány kecske és baromfi is megtalálható a majorban, ami lehetőséget ad a körforgásos gazdálkodási elvek gyakorlati alkalmazására.
A feldolgozás adja az igazi értéket
A házaspár városi háttere ugyanakkor nem hátrányként, hanem erőforrásként jelent meg. Zsuzsa pedagógusként, férje gépészmérnökként korábban vállalkozói tapasztalatokat szerzett, így a birtok fejlesztését tudatos projektként kezelték. A különböző vidékfejlesztési pályázatok révén néhány éven belül sikerült létrehozniuk egy gyümölcsfeldolgozó üzemet és egy illóolaj-lepárlót is.
Elég gyorsan átláttuk, hogy alapanyagot nem érdemes eladni. A feldolgozás adja az értéket. Így jött létre a saját üzemünk, amivel ma már más gazdáknak is bérmunkában dolgozunk
- fogalmazott a termelő az Agrárszektornak.
A gyümölcsfeldolgozó üzem főként almát és szőlőt fogad, jellemzően helyi kistermelőktől. A kisebb gazdák számára előny, hogy a feldolgozó 100 kilogrammos mennyiségtől is átveszi a terményt, és minden termelő a saját gyümölcsének levét kapja vissza. A rendszer átlátható, rugalmas és személyre szabott, így a térségben hiánypótló szolgáltatásként működik. A másik üzletág, az illóolaj-lepárló, szintén a bérfeldolgozásra épül, de a gazdaság saját gyógynövénytermesztését is kiszolgálja. A levendula, citromfű, rozmaring és cickafark mellett többféle vadon gyűjtött növény is feldolgozásra kerül. A lepárlás során keletkező virágvizet a gazdaság önállóan értékesíti, illetve oktatási célokra használja.
Nálunk a gyógynövények nem ültetvényben nőnek, hanem a terület természetes rendjébe illeszkedve. A minősített biogazdálkodás ezt megengedi, és így megőrizhetjük a biodiverzitást is.
Az agroturizmus lehet a jövő nagy megoldása
Az agroturizmus az utóbbi években a gazdaság egyik meghatározó pillérévé vált. A birtokon négy szobás vendégház működik, amelyhez oktatóhelyiség és szabadtéri foglalkozásokra alkalmas terület is kapcsolódik. A vendégek között egyaránt megtalálhatók a családok, iskolai csoportok, szakmai delegációk és külföldi agrárszakemberek. A programok az ismeretterjesztésre és az élményalapú tanulásra épülnek.
Az agroturizmus nálunk nem kiegészítő tevékenység, hanem önálló gazdasági láb. A vendégek nemcsak nézelődni jönnek, hanem tanulni, kipróbálni, tapasztalatot szerezni. Azt gondolom, hogy manapság kell valami élmény is az embereknek, és ezért az agroturizmus egyre nagyobb teret hódíthat magának.
Az érdeklődés évről évre nő, a hálózat tagjaként a gazdaság számos szakmai együttműködésben is részt vesz. Több európai ország agrárszakemberei, köztük osztrák, német, holland és grúz delegációk is látogattak már el hozzájuk tanulmányút keretében. A vendégek többségét az érdekli, hogyan tud egy kisgazdaság a modern agráriumban is piacképes maradni a közvetlen értékesítés és az élményalapú szolgáltatás ötvözésével.
A külföldi szakemberek sokszor azt mondják, hogy nálunk látták először működés közben, mit jelent a fenntartható kisüzemi gazdálkodás. Nekik ez inspiráció, nekünk visszajelzés, hogy jó úton járunk.
A gazdaság jelenleg is több nemzetközi projektben vesz részt. Az Interreg-program keretében futó Pannonian PnG projekt például a biodiverzitás fejlesztésére és az őshonos növényfajták bemutatására fókuszál. A fejlesztés célja egy új, oktatási és termékfejlesztési funkcióval rendelkező bemutatókert létrehozása, amely illeszkedik a birtok eddigi profiljához. A gazdaság működésének kulcsa az önállóság és az emberi lépték fenntartása. Bár a munkaerőhiány és az adminisztratív terhek komoly kihívást jelentenek, a család a saját munkájára alapozza a működést, így tudják biztosítani a fenntarthatóságot és a minőséget.
A kisgazdaságok csak akkor tudnak fennmaradni, ha saját maguk be tudnak állni minden folyamatba. A mi erőnk abban van, hogy értünk a teljes lánchoz, a növénytermesztéstől a feldolgozáson át a vendéglátásig.