JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
Lengyelországban jelenleg 1,4 millió ukrán munkás dolgozhat, közülük több mint 400 ezer fizette a társadalombiztosítási járulékot is, de ez most megváltozhat. Az ukránok ugyanis tömegesen jelentkeznek német nyelvtanfolyamokra, mert tovább akarnak állni - írja a Rzeczpospolita. Magyarországon tavaly év végén nagyjából 20 ezer ukrán vendégmunkást tartottak nyilván, számuk a magyar toborzókampány hatására ugrott meg jelentősen (agrárszektor.hu).
A lengyel adatokból kiderül, hogy 2018 szeptemberének végéig 569 ezer külföldi fizetett társadalombiztosítási (tb) járulékot, többségük, 425 ezer ukrán volt. Őket a fehéroroszok, majd még jobban lemaradva a vietnamiak, a moldovaiak és az oroszok követték. Mivel munkáskézben hiány van az országban, az unión kívüli külföldiek jól egészítik ki a tb-rendszer bevételeit. Megjegyezzük: Lengyelországban már régóta erős a munkáskéz szezonális elvándorlása. Emiatt az ottani kisebb gazdaságokat szokatlanulnagy arányban az otthon maradt nők vezetik (agrárszektor.hu)
Szakértők szerint a harmadik országbeli vendégmunkások összességében jót tesznek a lengyel gazdaságnak, különösen olyan ágazatokban, mint a szállítmányozás, a kereskedelem vagy a mezőgazdaság. A szakszervezetiek nem teljesen értenek ezzel egyet, úgy vélik: a külföldiek jelenléte visszafogja a fizetések növekedését.
Jövőre Németország szélesebbre tárja kapuit előttük, amivel a lengyeleknél dolgozók tisztában vannak. Olyannyira, hogy már 30 százalékuk jár német nyelvtanfolyamra - derül ki annak a szervezetnek az adataiból, amely az ukránok lengyelországi elhelyezkedését segíti. Megjegyezzük (agrárszektor.hu), Németország 2015-ben vezette be a kötelező minimálbért éppen azért, hogy az alacsony képzettséget igénylő, de nehezen gépesíthető folyamatokhoz - ilyen a mezőgazdaságban bőven akad - biztosítani tudja a megfeleő mennyiségű munkáskezet. A minimálbér