2016. május 29. vasárnap Magdolna

Hírek - Agrár-vidék

Regula vagy lehetőség? - Kinyíltak az uniós pénzcsapok

Megfeszített munkával, de sikerül eljuttatni az uniós forrásokat a gazdákhoz - mondta el Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke a Portfolio és agrárszektor.hu közös rendezvényén, az Agrárium 2016 konferencián. Az ország vezető szakemberei a várható pályázati dömpingről, a zöldítés revíziójáról és a még megjelenés előtt álló pályázati felhívásokról beszélgettek a rendezvény délelőtti szekciójában.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Egy éve vettem át az MVH vezetését, és egy olyan gazdabarát hivatal kialakítását tűztem ki célul, amely kerüli a szankcióorientált ellenőrzéseket – fogalmazott Gyuricza Csaba. Annak ellenére teljesítettük a feladatainkat, hogy tavaly fenekestül felfordult a rendszer, mivel a hivatalnak nemcsak az új uniós Közös Agrárpolitika (KAP) támogatási rendszeréhez kellett alkalmazkodnia, de be kellett fejeznie az előző uniós költségvetési ciklus kifizetéseit, és fel kellett készülnie a tavaly elfogadott új magyar Vidékfejlesztési Program pályázataira is. Ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni megnövekedett kötelezettségeinknek, fejleszteni kellett az informatikai rendszert is, új honlapot és portált alakítottunk ki.Emellett az elmúlt évben csaknem 30 féle módosító javaslatot fogalmaztunk meg, hogy tovább könnyíthessünk a bonyolultabbá váló agrártámogatások rendszerén - mutatott rá az MVH elnöke.


A pályázatok kiírása a Miniszterelnökségnél zajlik, viszont az ezzel kapcsolatos ügyintézés az MVH hatáskörébe tartozik – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba. A pályázatok kiírása az idén január 20-án jóváhagyott éves fejlesztési keret alapján történik, a felhívásokkal kapcsolatos további részletek a Széchenyi 2020 oldalán olvashatók.

A 2015-ös év az új támogatási rendszerhez történő igazodásról szólt. A gazdák a régi kifizetési metódusokhoz viszonyítanak, de az új támogatási rendszer egy teljesen más struktúrát igényel. Amiért a gazdák kevesebbnek érzik a támogatási összegeket, az a SAPS változása, ráadásul az új szabályozásként bevezetett zöldítés bonyolultsága miatt kihívást jelentett a kérelmezőknek.

Európai összehasonlításban ugyanakkor nem állunk rosszul, annak ellenére, hogy a gazdáknak 18 féle választható komponenssel kell kínlódniuk. Ezen a héten is majdnem 36 milliárd forintot fizettünk ki zöldítési támogatásként - mondta el Gyuricza Csaba. A gazdálkodók 95 százalék fölötti arányban 3 komponenst választottak elsősorban a 18-ból. Az egyik ilyen az ökológiai másodvetés, amelyet a gazdálkodási napló alapján ellenőriznek, ugyanakkor jogszabályi változtatásokra valószínűleg szükség lesz, ha nem akarjuk, hogy a minőség rovására menjen ez a komponens – hívta fel a figyelmet az MVH elnöke.


Eddig a SAPS alaptámogatásoknál 176, 8 milliárdot fizettek ki, ez pedig 118 146 db kérelmet jelent – hívta fel a figyelmet Gyuricza Csaba. A fiatal mezőgazdasági termelők támogatásának kifizetése is elkezdődött, februárra pedig a termeléshez kötött hízóbika támogatásra még 5-700 millió forintot fogunk kifizetni, márciusban pedig 6 milliárd forintot szánunk a tejtermelők ideiglenes rendkívüli támogatására. Ezért úgy gondolom, hogy az MVH - ahogy eddig is - a jövőben is végzi a munkáját.

Rendkívül mozgalmas és sikeres éven vagyunk túl, hisz egyszerre zártuk le az előző támogatási periódust és indítottuk el a jelenlegi ciklust. Az előző támogatási ciklus kifizetési aránya 100 százalékos volt, ráadásul az új Vidékfejlesztési Program megvalósítása már javában elkezdődött tavaly – foglalta össze a 2015-ös év eredményeit előadásában Mezei Dávid agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár.


A beruházási pályázatokról és ezek általános szabályairól is beszélt a helyettes államtitkár. Legalább 6000 STÉ-t kell elérnie a gazdálkodónak ahhoz, hogy pályázhasson a VP felhívásaira, és a bevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon. A pályázónak a kérelem benyújtásakor elegendő az engedély iránti eljárás megindítását igazolni. Ez alól egyedüli kivételt a vízjogi engedélyek képeznek. Mezei Dávid a VP új elemeként mutatta be a konzorcium fogalmát, amelynek bevezetésével azt szeretnék elérni, hogy növeljék az együttműködő gazdák arányát, és elősegítsék az integráció további térhódítását A konzorciumnak legalább öt tagja van, de minden egyes tagnak külön-külön is meg kell felelnie a követelményeknek. Vannak olyan csoportok - például termelési csoportok - amelyek automatikusan konzorciumnak minősülnek.

Az eddig megjelent pályázatokra is is felhívta a figyelmet Mezei Dávid. A trágyatárolók építéséről szóló felhívások tavaly novemberben jelentek meg, az erre szánt támogatási keret 5,6 milliárd forint. A legutóbbi, február 11-ei adatok alapján az eddig trágyatárolók építésére benyújtott kérelmek száma mintegy 576, és csaknem 12,12 milliárd forint támogatást igényeltek – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki hozzátette: a támogatási intenzitás mindenhol 50 százalék lesz kivéve Pest megyét, ahol ez 40 százalék körül alakulhat.


A már megjelent pályázatok közül a legnagyobb keretösszeggel, összesen 150 milliárd forinttal a tavaly decemberben megjelent élelmiszeripari felhívás rendelkezik. Ennél a felhívásnál a maximális támogatási összeg 500 millió forint lehet, kollektív támogatásnál pedig 1,5 milliárd.

A kertészetek korszerűsítésére kiírt felhívás február elsején jelent meg, a benyújtás időszaka pedig március elején kezdődik – mondta el Mezei Dávid. A 19 milliárd forintos keretösszeget új ültetvények telepítésére, a meglévők felújítására, korszerűsítésére, fajta- és művelésmód-váltásra, és a 12 évnél nem régebbi ültetvények öntözőrendszerének fejlesztésére, illetve energiatakarékos öntözési technológiák beszerzésére, az energiafelhasználás hatékonyságának javítására fordíthatják a pályázók.


Az a célunk, hogy 2016 végéig az összes pályázati felhívást megjelentessük. Februárban megjelennek az állattartó telepek fejlesztésére szánt pályázatok, május és június környékén a borászat és kertészet korszerűsítését célzó felhívások következnek. 


A magyar mezőgazdaság egy növekedési pályán van – fogalmazott Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke. Ennek ellenére nem dőlhetünk hátra, hiszen több kihívásra is választ kell találnunk, talán ezek közül az egyik legfontosabb a feketegazdaság elleni küzdelem, amely évente több száz milliós veszteséget okoz a magyar agráriumnak – véli a NAK elnöke.


Az őstermelői igazolványok cseréjéről elmondta: a lépés nemcsak a fizikai megjelenést érinti, hanem ezzel párhuzamosan komolyabb informatikai háttér is kiépült. Az igazolványok cseréje januárban kezdődött, a cél az ellenőrzés hatékonyságának növelése, az átláthatóság, és az egyértelmű azonosíthatóság. Az év első felében jelenhet meg az a telefonos applikáció, amely a fogyasztóknak és termelőknek is segítség lehet, és amellyel azonnal ellenőrizhetővé válik az igazolványok eredetisége. A jogkövető őstermelők egyértelmű nyertesei lesznek az új rendszernek – tette hozzá Győrffy Balázs. Az igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés kamarai szolgáltatásként díjmentes. Eddig körülbelül 100 ezren keresték fel a falugazdászokat, nagyjából még ugyanennyi őstermelő ügyintézése várható. Győrffy Balázs hozzátette: a március 20-i határidő után már nincs meg az a lehetőség, hogy január elsejéig visszamenőleges hatállyal érvényesíthessék az igazolványt.

A NAK elnöke szerint általánosságban olyan adózási rendszerre van szükség, amely segíti a becsületes gazdálkodókat. Az áfacsökkentés jelentőségéről elmondta: a sertés áfájának csökkentése miatt várható, hogy visszaszorul az ágazatban a feketegazdaság. Remélhetőleg az intézkedés más termékpályákra is kiterjeszthető, de ennek hirtelen bevezetésével komoly hiánnyal kellene számolni a költségvetésben.

 Várjuk az első negyedéves visszajelzéseket, ha piaci szempontból nézzük a kérdést, akkor a tejipar élvezhetne elsőbbséget. Ha a termelők oldaláról vizsgáljuk a kérdést, akkor egyetértek a baromfiágazat képviselőivel, de ha azt nézzük, hogy hol a legnagyobb a feketegazdaság aránya a zöldség- és gyümölcstermesztés vezet. Fogyasztói oldalról nézve pedig a péktermékekre kiszabott áfacsökkentés lenne a leglátványosabb. 

Fontos kihívás az integráció kialakítása és megszervezése, a kisebb gazdaságokat is meg kell erősíteni. A versenyképesség összefogással érhető el, az együttműködési hajlandóságot ösztönözni, a korszerű szabályrendszer kialakítást pedig segíteni kell. Az innovációnak kiváló kereteket ad az Európai Innovációs Partnerség (EIP) – véli Győrffy Balázs. A NAK elnöke kiemelte: jön az egységes kérelmek benyújtásának időszaka, és nyakunkon van a pályázati dömping ezért a Kamara ebben az évben újabb kézikönyveket jelentet meg.

Zöldítés: regula vagy lehetőség?

A KAP reformjával a 2015-ös igénylési évtől megváltozott az EU-s agrártámogatások rendszere. A zöldítés bevezetése óta a hagyományos területalapú támogatások mértéke a megelőző évekhez képest pedig csökkent. A területalapú támogatás mintegy felét teszi ki a korábbi SAPS támogatás, a fennmaradó részt egyéb közvetlen típusú támogatások adják, a legjelentősebb ezek között a zöldítés, amely 30 százalékot tesz ki. Ez a változás komoly kihívás elé állított a tavalyi évben a gazdákat.


A közvetlen kifizetések bizonyos hányadát - 30 százalékát - helyes mezőgazdasági gyakorlatra kell fordítani, amely figyelembe veszi az éghajlat és környezet szempontjait. Lényegében ezt nevezzük ma zöldítésnek, mely három különböző gyakorlat összessége – emelte ki Blum Zoltán, a SAATEN-UNION Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Jó néhány kérdés, illetve technológia kérdőjel hangzott el ezzel kapcsolatban, de úgy gondoljuk, hogy a köztes növénykeverékek használata jól körülhatárolt célokat tud követni. A humusztartalom csökkenésének megakadályozására, vagy az úgynevezett biodiverzitás növelésére lehet nagyon jó megoldás a tavaly bevezetett szabályozás – mondta el Blum Zoltán. 

Ezek a keverékek azt is lehetővé teszik, hogy azok a tápanyagok, amelyek eddig a talajban voltak ott is maradjanak, ne mosódjanak ki, de az erózió ellen is védelmet nyújthatnak. Ezek a hatások persze elképzelhetetlenek a gyorsan kialakuló, jól fejlett köztesnövény állomány nélkül. A keverékek kiválasztásának szempontjairól Blum Zoltán elmondta: napraforgó vagy repce elé nem érdemes keresztesvirágú komponenst vetni, burgonya előtt kerülendő a mustár és facélia, a pohánka pedig nem ajánlott a cukorrépa előtt.

A sikeres keverék és a minőségi vetőmag alapfeltétele annak, hogy egyenletes legyen a növényállomány. Blum Zoltán hozzátette: a zöldítésre nemcsak regulaként érdemes tekinteni, hanem érdemes látni, hogy milyen, hosszú távú lehetőségeket rejt. A zöldítés felülvizsgálatáról szóló kerekasztal-beszélgetés szakértői egyetértettek abban, hogy a támogatásokban tavaly óta jelentős tényezőnek számító zöldítés nem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket.


Gyuricza Csaba úgy látja, hogy az állandó gyepterületek fenntartásáról viszonylag kevés szó esik, pedig országos szintű szabályozásról van szó. A legkevesebb tapasztalattal itt rendelkezünk, a belvizes területek nagy aránya ezeken a gyepterületeken jelent problémát, egyelőre viszont az országos szinten kötelező 5 százalékos vállalás nem fenyegető és visszatelepítési kötelezettség sincs. Úgy véli azonban, hogy összességében komoly ellenőrzési feladatokat jelentett a zöldítés bevezetése.
  
Sokan 2014 őszén is monokultúrába vetettek el növényeket és csak 2015-ben szembesültek a diverzifikációs követelményekkel. Elsősorban nekik szólt az ökológiai másodvetés. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a feltételrendszer viszonylag rugalmasan került kialakításra, és ezért teljesíthetők voltak az előírások. Egyes gazdák ugyanakkor viszonylag gyorsan beforgatták a vállalt növényeket, tehát a jövőben úgy módosítják a szabályozást, hogy a beforgatás időpontját be kell jelenteni.

Blum Zoltán szerint a zöldítéssel, és a köztesnövény keverékekkel olyan hatást szeretnénk elérni a talajainkban, amelyek nem rövid, hanem hosszútávon jelentkeznek majd. Gyuricza Csaba szerint ha valaki a gyakorlatban másodvetemények termesztésébe kezd, nyugodtan várja meg augusztus elejét és közepét. Ilyenkor ugyanis nagyobb biztonsággal termeszthetők ezek a növények.

Páczay György, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának európai parlamenti szakértője szerint az uniós tapasztalatok lényegében egybeesnek a magyar tapasztalatokkal. A diverzifikációs és az állandó gyepterületeknél jelentkező problémákat vizsgálva, a diverzifikációnál sem jelent meg panasz, sőt a francia gazdáknál például a másodvetés kiválthatja a termény diverzifikációt.

A szakember úgy véli, hogy nyáron tárgyalhatja a Bizottság a zöldítésről és a közvetlen kifizetésről szóló jogszabályok módosítását is. Erre Páczay György szerint többek között azért van szükség, mert az EFA szorzók súlyozási tényezőinek rendszerét át kell variálni, a pontok ugyanis azoknál a kategóriáknál a legalacsonyabbak, amelyeket a gazdák közül a legtöbben választanak. Ilyen a fehérjenövények, vagy a rövid vágásfordulójú fásszárú energetikai ültetvények kategóriája.


Idén június 30-ig teljesíteni kell a zöldítésre vonatkozó kifizetéseket – mutatott rá Gyuricza Csaba. A hivatal a tavaszi munkálatok megkezdéséig utalná ki a teljes összeg 95 százalékát, míg az úgynevezett végkifizetést a végső határidőig teljesítené. Az idei egységes kérelem beadási időszak kezdete viszont nem változik, április elején várható - mondta el az MVH elnöke.

Feldman Zsolt úgy látja, hogy idén nem várhatók egetrengető változások a zöldítésben. Néhány új növényfaj kerülhet be másodvetésben alkalmazható keverékek közé, például a négermag és a sziki kender. Blum Zoltán szerint viszonylag jól körülhatárolható azon fajok köre, amelyek alkalmasak arra, hogy a gyakorlatban is felhasználható növénykeveréket képezzenek, ezért a termelői gyakorlat a fő köztes növényekre fog koncentrálódni.

Páczay György szerint az ellenőrzések és szankciók területén ugyanakkor lesznek változások. Az elszámolás előtti ellenőrzés lehetősége változhat, továbbá a helyszíni ellenőrzések, a mintavételi kötelezettségek, és a mintavételezési arány csökkentése várható az EFA tájkép elemek módosításával együtt. Ezzel párhuzamosan az adminisztratív szankciók is mérséklődhetnek, és egy úgynevezett sárgalapos rendszert is bevezethetnek.


 

Címlapon, most

Őrület, hogyan gyógyít a walesi herceg

Bekeményítenek az oroszok - Meghosszabbítják az embargót

2017 végéig tolnák ki az importkorlátozásokat.

A nyár nagy meglepetése: erre készül a Heineken és a Soproni

A fogyasztókra bízzák, milyen lesz az új termék.

Jó hír! - Eltörölték a tagdíjbevallást

600 ezer forint alatt nem kötelezi erre az őstermelőket az agrárkamara.

Interneten is adják-veszik a hamis mérgeket

Razziázott a növényvédőszer-piacon a NÉBIH.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ