A szója tápanyagellátásának tervezéséhez a hazánkban alkalmazott, talajvizsgálati eredményeken alapuló tápanyagterv készítő algoritmusok eredményeit a szója esetében alaposan meg kell szűrni, egy az egyben azok nem alkalmazhatók, mert oktalan pazarláshoz vezethetnek.

Ha a talajunk szélsőségesen savanyú, az első beavatkozásnak még a vetés előtt meg kell történnie olyan meszező anyaggal, amely viszonylag kis dózisban is hatékonyan alkalmazható, még ha nincs is a szójatermesztést következő termesztési szezonra kinyújtózó hatása. Gazdag a termékkínálat ezeknél az anyagoknál, de hatékonyságuk komolyan különbözhet, amit nem feltétlenül tükröz a költségük. Konkrét példa 2022-ből: dunántúli termelő, talaj pH 4,7–4,9, termés­átlag 1,59 t/ha, meszező anyagra fordított költség 1 kg szójababra számolva: 25 Ft/kg – Ez a költség egy olcsóbb és ráadásul hatékonyabb termék választásakor 11-12 Ft/kg-ra módosult volna.

A szója pillangós növény, tehát alapozni kell a nitrogén esetében az „ingyenkonyhára”, vagyis a szója és a rizóbium kapcsolatára. Amennyiben ez a kapcsolat hiányzik (nincsenek gümők a növény gyökerén), nem számíthatunk 2–2,5 t/ha-nál nagyobb termésre, még akkor sem, ha műtrágyával igyekszünk pótolni a N-igényt. A mag oltása nélkülözhetetlen, búsásan megtérülő, apró költség. Nem véletlen, hogy a nyugati határszélen még a „gyárilag” oltott magra is ráoltanak. A jól működő gümő az önköltségre bámulatos hatású, 20–30%-kal is képes csökkenteni azt a gümő nélküli állományokhoz képest, a termésátlag növelésével!

Bizonyos területeken méréseink alapján jelentős molibdénhiányt mutatnak a növények. (A molibdén a gümők megfelelő működéséhez szükséges.) Ez a hiány, mértékétől függően, 200–300 kg/ha, szélsőséges esetben közel 800 kg/ha elmaradást is okozhat a termésben. Ha csak 200 kg veszteséggel is számolunk egy 3 t/ha-os tényleges eredménynél, akkor az önköltséget a veszteség 6-7%-kal növeli. Ennek a mikroelemnek a pótlását lombtrágyázással is tudjuk mérsékelni, de a legolcsóbb módja a helyszíni (vetés napján kezelt) oltással egy menetben történő molibdénes magkezelés az oltóanyagot gyártó cég készítményével. A lombtrágyázásnál legalább 15000 Ft-ot ki kell adnunk hektáronként. Ez egy 3 t/ha tényleges átlagnál 5 Ft/kg-mal, a magkezelés esetén csupán 2 Ft/kg-mal növeli az önköltséget.

A szójatermesztők oktalan alapműtrágyázással gyakran feleslegesen terhelik meg az önköltséget. Konkrét példa: 2023-ban egy nagy szójatermesztő gazdaság igénybe vette szolgáltatásunkat több szójatábláján. Már az előkészületek alkalmával bekértük az előzetes műtrágyázási tervet (1. táblázat első oszlopa). A talajmintázást ezt követően végeztük el, a vizsgálati adatok ismeretében megadtuk saját javaslatunkat (1. táblázat második oszlopa). Az 1. táblázatban helyhiány miatt csupán 6 helyszínről mutatunk be információt (minden egyes sor 1-1 külön területet/táblát jelöl).

A gazdaság betartotta a javaslatunkat, de azért néhány helyszínen a terület egy részén referenciaként a saját tervét is megvalósította. Hiba volt, mert a termés ott sem lett több. Viszont a költségek igen! A költségtöbblet 30–70 ezer Ft volt hektáronként, vagyis 3 t/ha-os hozamnál 10–23 Ft/kg-tal volt/lett volna magasabb a szójabab önköltsége.

Újabb konkrét példa: 2022-ben egy szóját termelő gazdaság tervezett tápanyagellátását a mi tápanyagjavaslatunkhoz képest túlzottnak tartottuk. Mivel az eredeti tervnek megfelelő műtrágyát már megvásárolták, az került kijuttatásra, de a tábla egy részét, javaslatunknak eleget téve, szerényebben műtrágyázták. Végeredmény: mindkét táblarészlet ugyanolyan termésátlaggal szolgált. A többletköltség minimum 70–80000 Ft volt hektáronként. 3 t/ha-os hozamnál ez 23–27 Ft/kg feleslegesen nagyobb önköltséget eredményezett a terménynél.

További veszteségforrás az oktalan (pazarló) lombon keresztüli tápanyagellátás. Levél­analízissel meggyőződhetünk arról, mire van igazán szüksége a növénynek. Ha valamiben hiányt szenved, azt kell kijuttatni. Tapasztalatunk szerint nagyon sokszor felesleges permetezések történnek. A permetezés műveleti költsége 6–8000 ezer Ft/ha és akkor a tartályban csak víz van. Ha lombtrágyákat is beleteszünk, ez a költség duplázódhat is. 3 t/ha hozamnál a szójababot akár 5 Ft-tal drágítva kilogrammonként.

Fontos a levélanalízis. A táblákat cellákra bontva szedjük meg az ehhez szükséges levélminta mennyiséget, alaposan átjárva a területet. A cellafelosztásnak köszönhetően a gyomosodási viszonyokat is pozicionálni tudjuk. Több esetben előfordult, hogy csak bizonyos táblarészleteken volt szükség posztemergens gyomirtásra, pl. parlagfű vagy egyszikűek ellen. A termelőnek ezt haladéktalanul jelentettük, ő pedig nem az egész táblát kellett, hogy lepermetezze. Az így megtakarított összeg jelentős lehet, adott helyzettől függően a szójabab önköltségben az 1-2 Ft/kg-tól a 10–20 Ft/kg-ig terjedhet 3 t/ha-os termésnél.

A betakarításnál a leggyakrabban feltett kérdés: kell-e vegyszeres érésgyorsítást alkalmazni? Ennek eldöntéséhez már nem csak a növényállományt kell megtekintenünk, hanem a felvásárlási, tárolási, szárítási lehetőségekről is tájékozódni szükséges. Ezen információk birtokában kell meghozni a helyes döntést. Ennél a műveletnél (3 t/ha termésnél) közel 5 Ft/kg önköltség sorsáról döntünk.

A közölt példák után ismét tegyük fel a kérdést: lehet-e csökkenteni a szójabab önköltségét?

Garamszegi Tibor

Szójakontroll

(x)