Óriási fejlesztés indult a Balatonnál: ennek minden horgász örülni fog

Óriási fejlesztés indult a Balatonnál: ennek minden horgász örülni fog

MTI
Nyolc helyszínen, zömmel a tihanyi és a zamárdi partok közelében alakítanak ki új, mesterséges élő- és ívóhelyeket a Balatonban - számolt be a héten záruló projektről Nagy Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. (BHN) horgászati ágazatvezetője az MTI-nek.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Nagy Gábor elmondta, hogy a 492 millió forintos fejlesztés költségeinek 50%-át uniós támogatásból, másik felét önerőből finanszírozzák. Ismertetése szerint a projekt célja, hogy javítsa az őshonos balatoni halfajok, főként a legértékesebb horgászzsákmánynak tartott süllő szaporodási és ivadékmegmaradási feltételeit, valamint egyéb fajoknak megbúvási és táplálkozási lehetőséget biztosítson a korábbi nádasok helyett. A szakember emlékeztetett arra, hogy a Balatonnál több évtizedes hagyománya van a süllőfészkek készítésének és kihelyezésének, valamint az úgynevezett "műakadók", vagyis mesterséges köves aljzatok létesítésének. A két világháború között, valamint az 1950-es években telepítettek egy része mára megsüllyedt, eliszapolódott - tette hozzá az ágazatvezető.

Az új ívóhelyek kialakítására 8800 köbméternyi követ szórtak a hajózási útvonalon kívül eső, bójákkal jelölt mederrészekre. Oda, ahol az előzetes iszapvastagság-mérések igazolták, hogy a csekély üledékréteg miatt nem süllyednek el hamar a kövek

- mondta Nagy Gábor.

Évente már közel 80 ezer horgász fordul meg a Balatonnál, mintegy 600 tonnányi halat fognak ki a BHN adatai szerint. A legnagyobb igény részükről a ragadozó halak - süllő, balin, harcsa, csuka - számának növelése, amit telepítéssel, illetve a szaporodási feltételek javításával lehet megoldani. A 2018 októberében induló, és 2021 február 12-én záruló projekt a horgászturizmus jobb kiszolgálása mellett hozzájárul a biodiverzitás fenntartásához is azzal, hogy a halak számára sokszínűbbé teszi a növényzetmentes homokos vagy iszapos mederfenék részeket - hangsúlyozta Nagy Gábor.

A halgazdálkodási vízterületek rehabilitációjáról, benne ívási helyek fejlesztéséről szóló uniós (MAHOP) projekt megvalósításához a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) 235 millió forinttal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. - amely a fejlesztés további üzemeltetője, monitoringozója - 10 millió forinttal járult hozzá. Az egy éve kiszórt köveknél a szonáros felmérések és búvár megfigyelések során azt tapasztalták, hogy az új élőhelyeket már több halfaj is használta megbúvásra, táplálkozásra. A mesterséges aljzatot hamar beborították a puhatestű haltáplálék szervezetek - számolt be Nagy Gábor. Hozzátette, a monitoring tevékenységet tovább folytatják, amelyben az első ívás megfigyelésére idén tavasszal nyílik majd lehetőség.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?