Magyarországon a nyúltenyésztésnek régi hagyományai vannak. Az árutermelő nyúltenyésztés és az export az 1960-as évekre nyúlik vissza. Kezdetben a termelés óriási ütemben növekedett egészen a 80-as évek végéig, amikor a magyar termelés már meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt.

Az elmúlt évek során a kistermelői nyúlfelvásárlás gyakorlatilag megszűnt. Napjainkban a cégszerűen működő nyúltelepek adják az ország 4,5 milliós vágónyúl termelését. A Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács tervei szerint 2022-re a nyúltenyésztők 7 millió vágóállatot állítanának elő. Jelenleg az országos anyanyúl létszám 85 ezerre tehető, körülbelül 60-70 nagyüzemi nyúltelepről kerülnek ki az állatok a két hazai vágóhídra.

A nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált ágazat, a hazánkban előállított, évi több mint tízezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka külföldi fogyasztókhoz kerül. Magyarország Európa legnagyobb nyúlhúsexportőre: több mint tízezer tonna nyúlhúst szállít elsősorban Svájcba, Németországba, a Benelux-államokba, Olaszországba, illetve a Távol-Keletre.

Hogyan és mikor került kapcsolatba a mezőgazdasággal és különösképpen a nyúltenyésztéssel?

A mezőgazdasággal a 90-es évek közepén kerültünk kapcsolatba. Kertészeti kultúrákkal kezdtük mezőgazdasági tevékenységünket, paradicsom, sárgarépa, cékla és csemegekukorica termesztésével. Mivel a kertészeti tevékenység kimondottan munkaerőigényes ágazat, később a munkaerőhiány következtében kénytelenek voltunk váltani szántóföldi kultúrák termesztésére. A nyúltenyésztésbe húsz évvel ezelőtt vágtunk bele, abban az időben egy meglévő épületet alakítottunk át istállóvá.

Akkor még 300 darab anyanyúllal kezdtünk, de köszönhetően a Takarékbank és jogelődjeinek a belénk fektetett bizalmának, lehetőségünk nyílt folyamatosan fejleszteni, beruházni. Így mára az állományunk 3 200 anyanyulat számlál.

Említette, hogy a nyúltenyésztést szarvasmarhahízlalás és növénytermesztés is kiegészíti. Gazdálkodásuk kapcsán melyik tevékenység milyen súllyal részesül?

A helyi és gazdaságunk adottságainak köszönhetően a szarvasmarhatartással tudtunk bővíteni tevékenységünket, legelőink és kaszálóink kimondottan alkalmasak szarvasmarha hízlalásra. Jelenleg 80 darab Limusine fajtájú tehénnel és annak szaporulatával rendelkezünk. Mindemellett szántóföldi növénytermesztést is végzünk a gazdaságban, ahol az állattartásból származó trágyának jó helye van, ugyanakkor a fő profilunk még mindig a nyúl hízlalás.

A nyúltenyésztés tekintetében, hogy jellemezné a piacot, mik lehetnek a kitörési pontok?

Ahogy már említettem, közel 20 éve foglalkozunk nyúltenyésztéssel. Nehéz helyzetek, időszakok voltak és valószínűleg a jövőben is lesznek, mindazonáltal gazdaságunk szerkezetéből fakadóan az egyes ágazatok - nyúl és szarvasmarhahízlalás, valamint szántóföldi növénytermesztés - a legtöbbször kisegítik egymást. Jelenleg a helyzet stabilnak mondható, ugyanakkor takarmány árak meredek emelkedése és annak tartóssága könnyedén megváltoztathatja a kilátásokat. Ennek ellenére családi gazdaságunkban mindig a kiszámítható termelésre törekszünk.

Mezőgazdasági tevékenység kapcsán is gyakran felmerül az utódlás kérdése, a fiatal generáció fokozatos bevonása a gazdaság életébe, a termelésbe. Az Önök esetében ez mennyire megoldható?

A gazdaság átadás és átvétel nem egyszerű feladat, de a fiatal generáció folyamatos bevonásával arra törekszünk, hogy ez minél zökkenőmentesebben megvalósulhasson. Jelenleg is együtt dolgozunk, ami a feladatokat illeti, azokat igyekszünk egymás közt leosztani. Az egyik fiam a termelésben a másik pedig az adminisztratív tevékenységben találta meg önmagát.

Fotó: Keller István és fia

A legutóbb megvalósított beruházásuk a tartástechnológia fejlesztése volt. Mennyiben segítette Önöket a finanszírozó bank szerepvállalása, illetve hogy vélekednek az üzem jövőbeni kilátásairól?

A nyulak tartástechnológiájának fejlesztése három évvel ezelőtt valósult meg, mely nagyban hozzájárul az eredményes működéshez és az üzem hatékonyságához. A jövedelemtermelés alapfeltétele a folyamatos korszerűsítés és hatékonyságnövelés, ezért továbbra is célunk a nyertes VP (Vidékfejlesztési Program) pályázataink megvalósítása. Ennek pénzügyi megvalósításában ismét a Takarékbank Agrárcentrum felkészült és hozzáértő csapatára szeretnénk támaszkodni. 

Forrás: az interjút Keller Istvánnal Dózsa Gergely készítette - Takarékbank Agrárcentrum